Gedeon, Johanna2024. március 28., csütörtök
Könyv

Vulkánok – A Kárpát-Pannon térség tűzhányói

2015.11.24.Babinszki Edit
National Geographic Magyarország

Harangi Szabolcs könyvének második, javított és bővített kiadásából nem csak a Kárpát-medence tűzhányóit ismerhetjük meg, de bekukkanthatunk a vulkánok alá is.

A Ság-hegy vulkáni rétegei egy változatos kitörési történet hírnökei.

Legtöbbünknek a vulkán szóról hatalmas robbanásokkal kísért, pusztító kitörések jutnak eszünkbe, a vulkanológusokat pedig az aktív tűzhányókon dolgozó, vakmerő kutatóknak képzeljük. Ám a már kialudt, vagy csak időleges szunnyadó tűzhányók vizsgálata is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy jobban megismerhessük a vulkánok működését, kitöréseik okait. Harangi Szabolcs számára – aki ugyan aktív tűzhányókkal is foglalkozik – az igazi nagy kihívás annak megértése, hogy miért ébredhetnek fel hosszú idő után a már inaktívnak tekintett tűzhányók. Ezek ugyanis óriási veszélyt jelentenek, hiszen mivel senki nem látta már ezeket működés közben, kitörésükre nem vagyunk felkészülve.

A könyv második kiadásába beillesztett új fejezet (Bekukkantunk a vulkánok alá) is Szabolcsnak ezt a kutatási filozófiáját tükrözi: „Egy tűzhányó természetét, azaz működésének esetleges felújulását úgy érthetjük meg, ha feltárjuk a vulkánok alatti magmatározóban zajló folyamatokat és a vulkáni kitöréshez vezető eseményeket, ehhez pedig a vulkáni kőzetek részletes tanulmányozásán át vezet az út. A vulkáni kőzetekben van a titok: azok a kristályok, amelyek ott voltak a helyszínen, részt vettek a magmakamrában zajló eseményekben, ők a koronatanúk. A kőzettani vulkanológia pedig egyfajta detektívmunka, melynek során e koronatanúk vallatásával eljuthatunk a titok felfedéséig, azaz rekonstruálhatjuk a mélyben zajló folyamatokat.” Az új fejezet ennek részleteibe enged betekintést és szerepelnek benne olyan új kutatási eredmények is, mint például az úgynevezett szupervulkáni kitörések indító okai.

Bekukkantunk a vulkánok alá: egy bazaltos és egy szilíciumgazdag magmás rendszer elvi felépítése a forrástól (olvadási oszlop, azaz magmaképződés) a felszínig (vulkáni kitörés).

Bár a Kárpát-Pannon térségben nincsenek jelenleg működő tűzhányók, a hazai vulkanológiai kutatások az aktív, működő vulkánokkal rendelkező országok kutatóinak is tudnak segíteni: „Az elmúlt 18 millió évben nagyon változatos vulkáni tevékenység folyt itt – folytatja Szabolcs –, amelynek képződményei, mint valami nyitott könyvek mesélnek ezekről a változatos folyamatokról. Úgy vélem, hogy térségünk egyfajta vulkanológiai természeti laboratórium.” És ebbe a laboratóriumba bárki be is sétálhat – akár szó szerint is –, ha például ellátogat a Ság-hegyre. A könyv igen részletes, látványos leírásait olvasva azonban akár át is élhetjük az egykori kitörést: „Mintegy 5 millió évvel ezelőtt a mai Kemenesalja területét mocsaras, kisebb-nagyobb tavakkal és kanyargó folyóvizekkel tarkított táj jellemezte. Nyugodtnak tűnt minden, mígnem egyszer csak megremegett a föld, majd fehér gőzfelhő és sötét hamufelhőoszlop emelkedett fel. A hamufelhőoszlop aljától a felszín közelében gallérszerűen szétterjedő, gomolygó, gázokban gazdag vulkáni törmelékár söpört végig. … A hamufelhő-kitöréseket aztán lávatűzijáték és lávaszökőkút működések követték, amelyek a tűzhányó széles kráteréből fölcsapva vörösre festették az esti égboltot.”

Harangi Szabolcs egyik kedvenc vulkánjánál, az izlandi Lakinál.

Természetesen Harangi Szabolcsnak is vannak kedvenc tűzhányói, melyek kivétel nélkül szerepelnek a könyvben: „A tűzhányók közül elsősorban azok kerültek közel hozzám, amelyek működése mögött olyan történetek vannak, melyek nagyon megérintettek. Ilyen az izlandi Laki, amelynek 1783-as kitörése globális hatású volt és máig tanulságos az, hogy miképpen alakítja a vulkáni működés a társadalmak életét. Nagy élvezettel olvastam az eredeti leírásokat, dokumentumokat, amiből kiderül, hogyan reagáltak az emberek e vulkánkitörésre.”

Szabolcs ugyancsak sokat foglalkozott az indonéz Tamborával, ennek kitörését nem csupán egy vulkanológus szemüvegén át követhetjük végig a könyv lapjain, hanem az egykoron ott élőkről is sokat megtudhatunk: „Az 1815-ös kitörése előtt közel 5000 évig aludt a vulkán. Nem sokan gondolták volna, hogy az akkor 4300 méter magasságba emelkedő hegy pusztító kitöréssel fog felébredni. Abban a politikailag meglehetősen instabil helyzetben az emberek vagy az európai hódítóktól, vagy a felkelőktől rettegtek, így amikor a tűzhányó 1815. április 5-én az esti órákban hatalmas hangrobajjal kitört, akkor az 1300 kilométer távolságban lévő Batáviában Thomas Stamford Raffles kormányzó hajókat küldött ki a tengerre, hogy ellenőrizzék az esetleges idegen betolakodókat. Sulawesi szigetén fegyveres hajót küldtek ki a tengerre, mert azt hitték, kalózok támadása áll a nagy hanghatás mögött. Jáva keleti részén pedig forradalmárokat kerestek. A helyi papok másképpen értelmezték a történteket, és azt gondolták, hogy a hegy istenei a vulkánkitöréssel az európai betolakodókat akarták elűzni. A vulkánkitörés tehát felkészületlenül érte a lakosságot, és csak a tűzhányó környezetében közel százezer áldozatot szedett. A következő évben szerte az északi féltekén nyár nélküli év volt, tízezrek estek áldozatául a vulkáni télnek.”

 

A GeoLitera gondozásában megjelent könyvben az egykori vulkánkitörésekről szóló részletes leírások, kordokumentumok mellett a legfrissebb kutatási eredmények is megtalálhatók, ezért szakemberek is haszonnal forgathatják. A bonyolult folyamatokat is közérthetően leíró részek, a megértést segítő, részletes magyarázó ábrák és a látványos fényképfelvételek miatt pedig minden olvasó örömmel veheti kézbe, aki egy kicsit is érdeklődik a vulkánok iránt és szeretné jobban megismerni a Kárpát-Pannon térség tűzhányóit.

A könyv megrendelhető a GeoLitera kiadótól vagy az Eötvös-pontokról.

Az évtized legfontosabb könyve

Az évtized legfontosabb könyve

Ha csak egy könyvre jut időnk mostanában, ez legyen az: Jordán Ferenc – Az ember vége, a természet esélye

Árkon-bokron Albániában

Árkon-bokron Albániában

A Magyar Biológiai Társaság kiadásában jelenik meg az Árkon-bokron Albániában című könyv, amely fiatal, részben múzeumi botanikusok tanulmányútjainak népszerű élményeit összegzi.

Rokonok vagyunk

Rokonok vagyunk

Dr. Jane Goodall ajánlásával megjelent a Rokonok vagyunk című kötet, amely a magyar állatkertekben élt csimpánzok nem mindennapi történetét meséli el.

Együnk jókat, okosan!

Együnk jókat, okosan!

Az idő fáradhatatlan, egyre diktálja az ütemet. Legtöbbünk életét a munkában és azon túl is naptár, határidőnapló, ütemterv és órarend irányítja, ritmusát a percek, órák és napok özöne adja.

Távoli népekről, legendákról, szokásokról

Távoli népekről, legendákról, szokásokról

November végén jelent meg Harmincz Rita: Keleti Mesék című könyve, ami egy 43 különálló történetből álló felnőtteknek szóló utazós novelláskötet.

National Geographic 2024. márciusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

18 780 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket