Jácint, Réka, Hetény2019. augusztus 17., szombat
Természet

Jégbe fagyott természet

2014.12.07.Linkes Lilla
National Geographic Magyarország

„Ó Pilisi szép hegyek, Földre hajló lombos koronák, Csodás világ, földi mennyország.”

A Pilisi himnuszban írt mennyországban, alig egy héttel ezelőtt, rendkívüli időjárási helyzet uralkodott. A fák nehezen viselték az ágakra rakódott jég súlyát, az utakat letört ágak, kidőlt fatörzsek tették járhatatlanná.

2014 novemberének utolsó napján egy mediterrán ciklon kiterjedt csapadéktömbje érte el térségünket, így vasárnap estétől eső, a 300-400 méternél magasabban fekvő részeken ónos eső esett. A meteorológusok szerint 24 óra alatt 30-50 mm (kb. egyhavi) csapadék hullott le, a hegyekben a fákat bevonó jégréteg szokatlanul vastagra hízhatott.

December 1-jén, hétfő este Pilisszentkeresztre hazaérve még csak azt láttam, hogy milyen gyönyörűen csillognak a lámpafényben a fák, nem tűnt a szokásosnál komolyabbnak a helyzet. Aztán meghallottam az erdei fák reccsenő-roppanó hangját…

Az utak mentén és Dobogókőn vezetékek szakadtak le, oszlopok dőltek ki, kerítések, háztetők és parkoló autók rongálódtak meg. A katasztrófavédelem, a tűzoltóság, a rendőrség, a katonaság, az erdészet, Pilisszentkereszt önkormányzata, polgárőrök és sok falubeli önkéntes éjt nappallá téve tette a dolgát: akadályokat hárítottak el, gondoskodtak a Dobogókőn rekedt lakosokról, ideiglenes melegedőket, szállásokat alakítottak ki hotelben, kultúrházban.

Szerdán 10 órakor elindultam a 756 m magas Pilis-tetőre, vitt a kíváncsiság. Pilisszentkereszt központjában (340 m) nem okozott kárt a fagyott eső, ám a magasabban fekvő utcákban, kristályosak voltak a fák, láttam letört ágakat.

Úgy terveztem, a hegy déli vége, a László kúpja felől közelítem meg a tetőt, s a Vaskapunál jövök majd le. E a kör megtétele, normális esetben másfél-két óra, ezúttal azonban majdnem négy óra elteltével értem el a Pilis-tetőt.

Lent tehát nyoma sincs jégnek, tipikusan őszi színek, többnyire kopasz fák és nagy sár fogad.

A Trézsi forrás felé vezető kereszteződés után, a zöld jelzésen haladva még egy emelkedő van, itt láttam először jégbe fagyott levelekkel díszített, letört, korhadtnak tűnő ágakat.

Kicsit feljebb, elérve a „jéghatárt” szembesültem először a katasztrófával, amikor megláttam egy hosszában a tövéig kettéhasadt fiatal, teljesen egészséges fát, majd úgy 20 méter után már láttam azt, amire nincs is szó: a zöld jelzés korábban szép, nyáron árnyas útját járhatatlan, pár méterenként kidőlt fák, hatalmas ágak keresztezik!

Mint később Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. kommunikációs vezetőjétől megtudtam, valóban óriási a baj, mert „ a teljesen egészséges erdőállományt is nagy kár érte, mindegy volt, hogy fiatal vagy öreg, egészséges vagy korhadó volt-e a fa, valamilyen mértékben mind károsodott attól a súlytól, amit az ökológiailag stabil, ún. állékony erdőállomány sem bírt volna ki.”

Túrám során, az első sokk után kicsit haboztam, tovább menjek-e, de nem adtam föl. Sok helyen hiányzott a korona, egész fák tűntek el, olyan pontokról is jól látszott a falunk, ahonnan már sok éve nem.

Az egy-egy fát ért terhelés óriási volt. Valószínűleg több tonnányi súly nyomta ezeket a fákat. Magam is kezemben tartottam kis ágacskát, amit 3-4 cm vastag jég ölelt körül, tömege nagyjából 2 kg volt. Ha egy ilyen fejbe vág, most nem írok cikket, az biztos.

László kúpjától viszont új kép fogadott: megváltozott a fákon lévő jég színe, s a szél hatására képződött különös formák leptek meg, nem volt annyi letört ág sem. Gyönyörű látvány volt!

A hegygerincen haladva annyira más a táj, hogy még én, aki jól ismerem a helyet, sem mindig tudtam pontosan, merre is járok. Járok? Hajlongok, guggolva haladok, sőt többnyire a kidőlt vagy lehajlott és a jég által a földhöz szegezett ágak alatt a jeges törmelékben kúszok-mászok. És percenként fotózok.

Itt vagyok hát az üveghegyen, valódi üvegerdőben, ahol a fűszálak is ragyogó kristályból vannak! Csillogó fehérség és köd vesz körül, itt-ott reccsenés hallik. A Pilis-tető szinte egyenletes jégpálya, a nemrég átadott Boldog Özséb kilátón különleges jégformák. Valódi Télország van idefent!

Az ónos eső főként Dobogókő térségét, a Fekete-hegyet és a Pilist sújtotta. „Mintegy 400-500 hektár erdőt érintett a jégkár, mértéke még jelenleg is felmérés alatt áll. Károsodott a teljes faállomány, és jelentős növedékveszteséggel is számolni kell, hiszen sok fát most jóval korábban kell kivágni, mint ahogy azt a növény élettartama egyébként indokolná” – mondta Lomniczi Gergely.

Tény, hogy nem lehet magára hagyni az erdőt! A következő hetekben is folyik a kárbecslés, ezután az erdészeti hatóságok és természetvédelmi szakemberek bevonásával készülnek a felszámolási tervek, hiszen az erdei utak felszabadítása után el kell szállítani a földön fekvő faanyagot, ahol szükséges, erdősítésre lesz szükség. Károsodott az erdei infrastruktúra is (pihenők, a dobogókői sífelvonó, kerítések, erdei épületek, buszmegállók), s mint Galda Levente, Pilisszentkereszt önkormányzatának kommunikációs tanácsnoka elmondta, mivel a falu a Pilisi Zöldút projekt aktív tagja, ők is bekapcsolódnak majd a munkálatokba.

2015 őszéig biztosan eltart a kárfelszámolás, s mivel az egyik leginkább látogatott pilisi területet érte a csapás, ahol évente 15 millió turista megfordul. A hatóságok arra kérik a kirándulókat, hogy figyeljék és vegyék komolyan a részleges korlátozásokat, melyekre az egész év folyamán számítani kell.

Hozzászólások

Mit tegyünk a tolvaj sirályokkal?

Mit tegyünk a tolvaj sirályokkal?

Hazánkban ugyan nem túl nagy az esélye, hogy az ember kezéből kilopja a falatot egy sirály, a tengerpartokon viszont gyakoriak az ilyen „támadások”. Mit lehet ellene tenni?

Kávé- és teaültetvények Európában? Igen, az Azori-szigeteken!

Kávé- és teaültetvények Európában? Igen, az Azori-szigeteken!

Ha Európára és a teára gondolunk, elsősorban bizonyára az angolok jutnak az eszünkbe. Ez részben jogos is, hiszen a teafogyasztást tekintve mindenkit leköröznek a kontinensen.

Saskeselyű a havas csúcsoknál

Saskeselyű a havas csúcsoknál

Míg Budapesten éltem sokat jártam be a Természettudományi Múzeumba, ott is a madárgyűjtemény volt a kedvencem.

Hogyan lett fekete a szürkemókus?

Hogyan lett fekete a szürkemókus?

Két amerikai mókusfajnál is előfordulnak fekete bundájú, a többségtől elütő színű egyedek. Hogyan alakult ki a sötét színváltozat?

Szokatlanul hosszú volt az ősmadár egyik lábujja

Szokatlanul hosszú volt az ősmadár egyik lábujja

A verebeknél valamivel kisebb termetű madár a bizarr véznaujjú makihoz hasonlóan használhatta meghosszabbodott lábujját.

National Geographic 2019. augusztusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket