Dezső, Vilmos, Renáta2019. május 23., csütörtök
Természet

Séta egy hajdani vulkánban

2015.01.28.F. Zs.
National Geographic Magyarország

A Tihanyi-félszigeten, távolabb a turistaútvonalaktól, a hajdani vulkanikus tevékenységek megkövült emlékeire bukkanhatunk.

Barátlakások – a sziklafalak, mint egy képeskönyv nyitott lapjai, hűen tárják fel az egykori vulkáni működés jellegeit: a heves robbanásos kitörés során szerteszét repülő, és a friss vulkáni üledékbe csapódó kőzetdarabokat, a turbulensen lezúduló, mindent elsöprő torlóár és a sűrű vulkáni hamuhullás képződményeit.
Fotó: Harangi Szabolcs

A tihanyi Külső-tó, a Belső-tó és vidéke ma már nyugodt, csak a gejzírkúpok, valamint a titokzatos Barátlakások sziklafalai emlékeztetnek a régmúlt mozgalmas, heves robbanásos vulkánkitörésekkel tarkított időszakára. A vulkáni krátereket aztán agyagos üledékek töltötték fel, ma már csak a Külső-tó kerekded alakja emlékeztet az egykori vulkáni működésre. A Belső-tó horgászparadicsom és különleges madarak otthona lett, közelében az Aranyház gejzírkúpja a vulkáni működés befejező hévizes tevékenységének tanúja.


Aranyház – a vulkáni működés után zajlott hévforrás tevékenység egyik legszebben megőrződött képződménye. Fotó: Harangi Szabolcs

A Tihanyi-félsziget különleges képződményeinek kialakulását sokan vizsgálták, köztük Harangi Szabolcs geológus, vulkanológus: „A Tapolcai-medencében különleges látványt adnak az egykori bazalt vulkánok lepusztult roncsai. A vulkáni működés óta zajló erózió során a tűzhányók és környezetének laza anyagai elhordódtak és csak a kemény, ellenálló kőzetek maradtak meg. E bazalt tűzhányókat felépítő kitöréssorozat 8 millió éve indult meg és évmilliókon keresztül tartott kisebb-nagyobb megszakításokkal. A kitörések kezdetén a feltörő magma és a földfelszín alatti víz keveredése következtében heves robbanásos kitörések zajlottak. A legutolsó kitörések 2,5 millió éve történt.”


Külső-tó – a hajdani vulkáni működés egyik fő kráter területe.
Fotó: Harangi Szabolcs

A Balaton kialakulása előtt a Pannon-tó visszahúzódása nyomán kialakult mocsaras térség uralta a területet. Ebbe a békés tájba hasítottak bele a kisebb-nagyobb kőzetblokkokat felszínre dobó hatalmas robbanások. Harangi Szabolcs így szemlélteti az eseményt: „A Tihanyi-félsziget mai területén a vulkánkitörések során vulkáni gázokban és kőzettörmelékekben gazdag, a felszín közelében nagy sebességgel, turbulensen kavargó árak terjedtek szét. Rövidesen egy mély kráter jött létre, ami körül gyűrű alakban halmozódtak fel a kidobott vulkáni anyagok. Nem sokkal később egy másik kráter nyílt, ahonnan szintén szerteszét süvítettek a kirepített kőzetdarabok. Volt olyan időszak, amikor egyszerre több kürtő is működött. A kőzetblokkok becsapódási nyomaiból, a torlóár-üledékek szerkezetéből világosan látszik, hogy a Külső-tó területe volt a fő kürtő, azonban működnie kellett e mellett, egy további kürtőnek is, ami most a Füredi-öböl területén van, a Balaton vízével eltakarva.

Talán nem több mint néhány napig vagy néhány hétig tartottak ezek a kitörések, majd a létrejött vulkán belsejében egy más fajta vulkáni működés vette kezdetét. Ezek jóval látványosabb kitörések voltak: az esti égboltot vörösre festő, ismétlődő lávatűzijáték kitörések során kisebb-nagyobb salakkúpok épültek fel. Végül minden elcsendesedett, azonban a mélyből, ahol a vulkánt tápláló magma még nem hűlt ki teljesen, a törések mentén forró vizes források törtek fel, s a jelenlegi Nyereg-hegytől, a Csúcs-hegyen és a Szarkádi-erdőn keresztül a Hármas- és Akasztó-hegyig kiterjedt gejzírmező alakult ki. A vízből kicsapódtak az oldott anyagok, karbonátok és kovás anyagok, melyek a vulkáni felépítmény peremén hoztak létre a gejzírekhez hasonlóan kisebb, különleges természeti értéket jelentő forráskúpokat. Ezek számát az 1900-as évek elején mintegy 150-re becsülték, ma még mindig legalább félszáz ismerhető fel.”


A Belső-tó, háttérben Tihany békés házaival.
Fotó: Harangi Szabolcs

Az 1930-as években – ekkorra tehetők a legkorábbi hiteles feljegyzések – a két, immár nyugodt tó körül vadakban, madárfészkekben gazdag nádas terült el, ami a negyvenes évektől pusztulásnak indult. Mivel egyik tó sincs közvetlen összeköttetésben a Balatonnal, vizük összetétele más, magas sótartalmuk miatt ihatatlannak bizonyultak, ám gazdag halállományuk miatt fontos élelemforrásnak számítottak az évszázadok során. A Külső-tavat, és környékét, a természetes állapotok megőrzése érdekében tájvédelmi körzetté nyilvánították, a halakban még mindig bővelkedő Belső-tó azonban a gejzírkúpokkal, és a bazalttufába vájt Barátlakásokkal egyetemben látogatható és fontos turisztikai látványosságot.

A Tihanyi-félszigeten Harangi Szabolcs 1992-ben szervezett vulkanológiai terepgyakorlatot az ELTE geológus hallgatóival, ahol a diákok feltérképezhették a vulkáni működés képződményeit. A közös munka azóta is folytatódik, tudjuk meg Harangi Szabolcstól:
„Ezen a terepgyakorlaton vett részt többek között Németh Károly, aki ma már nemzetközi szinten is elismert vulkanológus, a nemzetközi vulkanológiai társaság vezetőségi tagja, az új-zélandi Massey Egyetem vezető munkatársa. A terepgyakorlatot követően tovább dolgozott a Tihanyi-félszigeten és tudományos munkájában rávilágított a vulkáni működés részleteire. Az erről szóló tudományos publikációnk, a Tihany-típusú maar-vulkáni működésről azóta is gyakran idézett közlemény hazai és nemzetközi szinten. A vulkanológiai terepgyakorlatok és tudományos diákköri munkák ezután is folytatódtak, létrejött egy vulkanológiai iskola, ami megalapozta a 2013-ban indult MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport létrejöttét. Tihany azóta is kiemelt célpontja a hazai és nemzetközi terepgyakorlatoknak, és számos neves vulkanológust kísérhettünk már el erre a területre.”

Hozzászólások

Mi lett a Kárpát-medence több ezer hagyományos gyümölcsfajtájával?

Mi lett a Kárpát-medence több ezer hagyományos gyümölcsfajtájával?

Az agrártárca 1998-ban hozta létre Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek gyűjteményét. A jelenleg 300 tételes gyűjtemény 54 gyümölcs tájfajta szakmai-történeti leírását tartalmazza.

A pávapók fekete foltjai nagyon feketék

A pávapók fekete foltjai nagyon feketék

Az ugrópókok családjába tartozó pávapókok (Maratus nem

A kajmánok földjén, a világ legnagyobb mocsarában

A kajmánok földjén, a világ legnagyobb mocsarában

Egy hatalmas kajmán napozott a Transpantaneira út mentén, a Pantanal Nemzeti Park kezdetét jelző kapunál. Mint egy gondos portás, egykedvűen szemlélte az érkezőket.

Természetfotós hétvége a Tisza-tónál

Természetfotós hétvége a Tisza-tónál

A szervezők várják a természetfotózás szerelmeseit és művelőit 2019. június 1-én és 2-án a Tisza-tóhoz! .

Érdemes lenne újragondolni a veszélyeztetett faj fogalmát!

Érdemes lenne újragondolni a veszélyeztetett faj fogalmát!

Azokat a fajokat tekintjük veszélyeztetettnek, a jelen meghatározás alapján, amelyek egyedszáma kritikusan alacsony szintet ér el.

National Geographic 2019. májusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

7 800 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket