Klaudia, Alexandra2019. március 20., szerda
Tudomány

Ember által kreált ellenség?

2015.03.23.F. Zs.
National Geographic Magyarország

A mesterséges intelligencia akár a teljes emberiség végét is jelentheti Stephen Hawking brit asztrofizikus szerint.

Fotó: Profimedia

Vajon milyen szerepe lehet a technikának a jövőbeni életünkben?  Stephen Hawking meglehetősen baljóslatú elképzelésének alapját Moore törvénye adja, mely szerint a számítógépek másfél évenként megduplázzák memóriájukat és sebességüket. Hawking jövőképe szerint gyorsabb ütemben fejlődik a technika, mint az ember a maga evolúciójával, így akár alul is maradhatunk egy esetleges megmérettetésben. A mesterséges intelligencia az utóbbi évek egyik legnagyobb szenzációja, fejlesztésébe folyamatosan befektetnek, és egyelőre nem tudni olyan fizikai szabályról, ami megakadályozná, hogy a gépek bonyolultabb számításokat végezzenek, mint az ember. Amikor a technológia elkezdi átvenni a kutatók területeit is, akkor az emberi agy számára érthetetlen és irányíthatatlan fejlesztések is piacra kerülhetnek – legalábbis Hawking szerint.

Váncza József kutató, az MTA SZTAKI Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratóriumának vezetője mesélt a gépek és az ember kapcsolatáról:  „Okosnak tartott tárgyak között élünk, elég, ha csak telefonunkra, vagy egyes hűtőszekrényre, mosógépekre gondolunk. Nem kell sokat várnunk, hogy okos legyen az energetikai szolgáltatónk, a közlekedési hálózatunk, maga a városunk. Gyártórendszerekben okos termékek keresik meg és veszik igénybe okos gépek szolgáltatásait, majd találnak gazdára ördöngösen bonyolult, ám sokszor szinte minden emberi beavatkozástól mentes logisztikai és elosztási folyamatok során. Az még kérdéses, hogy éppen egy újabb (a negyedik) ipari forradalom előtt, vagy már az után vagyunk, de az bizonyos, hogy a számítás- és kommunikációs technológiák, a hálózatok és a robotika gyökeresen és végérvényesen átformálják életünket. Az okos rendszerek létrehozásában kulcsszerepet játszik a mesterséges intelligencia. Ha az adott célok elérése érdekében sikeresen felhasználható információt tekintünk tudásnak, akkor a mesterséges intelligencia e tudás számítástechnikai eszközökkel való megragadásának, mozgósításának, gyarapításának és átadásának lehetőségeit kutatja és valósítja meg.”

 

A gépek a fejlesztéseknek köszönhetően egyre több problémát oldanak meg, egyre hatékonyabban: „A mesterséges intelligencia műszaki alkalmazásaiban az utóbbi két évtizedben általánossá vált az ágens alapú megközelítés, mely a környezetbe ágyazott, célirányos, és racionális feladatmegoldásra és cselekvésre helyezi a hangsúlyt. Ennek lényege, hogy az ágens adott célok elérése érdekében a lehető legjobbat teszi. A környezet változását az ágensnek észlelnie, szükség esetén ahhoz alkalmazkodnia kell – ez alapvetően gépi tanulási probléma. Ehhez felhasználhatja korábbi tapasztalatait, így jó eséllyel egyre nagyobb hatékonysággal oldhatja meg feladatait. A mai fejlett tudásreprezentációs módszereknek köszönhetően döntési helyzetekben hiányos, bizonytalan, akár ellentmondásos ismereteket, illetve óriási adattömegeket is képes kezelni, miközben tekintettel van korlátozott számítási idejére és erőforrásaira.”

Bármennyire is a fantázia termékének tűnik Hawking jóslata, Váncza József szerint is megvan az esélye a robotok előretörésének. „A környezetnek részei lehetnek más ágensek is, melyekkel kapcsolatban állhat, ezekkel versenyre kelhet, vagy éppenséggel együttműködhet. Fizikai környezetben – pl. egy gyárban, raktárban, egy háztartásban – az ágensek robotokká válnak. Az ágens alapú modell mohón és a hagyományos tudományterületi korlátokra tekintet nélkül használ fel minden olyan módszert – legyen az statisztikai, közgazdaságtani, pszichológiai, biológiai vagy alkalmazott matematikai – ami egy feladat mind sikeresebb megoldását ígéri. Ehhez társul a számítási kapacitások technikai civilizációnkban páratlan és töretlen fejlődése, az időközben felgyülemlett óriási méretű adattömeg termővé válása, és hálózatokban az előre nem látható, úgynevezett kibontakozó számítási működési modellek létrejötte. Így immár nem csak a szinte heti gyakorisággal bemutatott mozifilmek, hanem a szakterület vezető kutatói és a tudomány jeles képviselői szerint is megvan a kockázata annak, hogy az ily módon működő intelligens ágensek belátható idővel alkotóik számára is felfoghatatlan bonyolultságú, ugyanakkor önmagukban fejlődőképes és autonóm rendszerekké válnak.”

„Ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia ’Góleme’ ne nőjön alkotója fölébe, fel kell tudni oldani az autonóm, célorientált és együttműködő viselkedés, a lokális és globális kontroll, az előre eltervezett és kibontakozó működés, az információ megosztás, a biztonság és a bizalom dilemmáit. Választ kell találni arra a kérdésre, hogy az automatizálás, ami sok tekintetben könnyíti az életünket, milyen értelmes és megbecsült munkalehetőségeket szüntet meg, valószínűleg mindörökre. A mesterséges intelligencia ezidáig sikeresnek bizonyult abban, hogy kitágította az ember észlelési, információfeldolgozási, beavatkozási és kommunikációs képességeinek határait, hasonlóképpen például ahhoz, amiként egy hidraulikus prés fokozza az izomerőt. A továbbiakban nem kerülhető el, hogy mélyebben megértsük az emberi szellem természetét: az önreflexiót, a kreativitást, az értelem és az érzelem viszonyát, valamint a tudás, a hatalom és az erkölcs kapcsolatát – mindazt tehát, ami a műszaki megközelítésből kimaradt.” – tudtuk meg az MTA SZTAKI laborvezetőjétől.

Hozzászólások

Azonosíthatták Hasfelmetsző Jacket

Azonosíthatták Hasfelmetsző Jacket

Szakértők egy csoportja a Catherine Eddowes mellett talált vállkendőt elemezte.

A Toyota építheti a jövő holdjáróját

A Toyota építheti a jövő holdjáróját

Japán 2029-ben szeretne űrhajósok szállítására alkalmas járművet küldeni a Holdra. A tervezéssel a Toyotát bízták meg.

Valóban boldoggá tesznek a festői szépségű helyszínek?

Valóban boldoggá tesznek a festői szépségű helyszínek?

Vajon a látványos, festői szépségű helyszíneken eltöltött idő valóban boldogabbá tesz? A kérdés objektív megválaszolása nem könnyű, ám egy angol kutatócsoport mégis megpróbálkozott vele.

Diákok éghajlatvédelmi tüntetése

Diákok éghajlatvédelmi tüntetése

A tüntetők szerint a felnőttek nem napjaink legkomolyabb fenyegetésével, azaz az éghajlatváltozással foglalkoznak.

FameLab – tudományról kreatívan

FameLab – tudományról kreatívan

A FameLab a világ egyik vezető tudománykommunikációs versenye. Célja, hogy megtalálja a tudomány új szereplőit.

National Geographic 2019. márciusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

7 800 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket