Béla, Adalbert2019. április 23., kedd
Blog

Lijiang és az utolsó női birodalom

2018.08.09.Balogh Boglárka
National Geographic Magyarország

Valahol fenn a jünnani hegyek között, a Himalája lábánál élők egy maroknyi társadalmát a nők uralják. De vajon meddig?

Lijiang 2400 méter magasan fekvő, hegyekkel tarkított óvárosa nem hiába szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Felkaptatok a lépcsőkön az ég felé kunkorodó cseréptetős házakhoz, és belépek a főkapun. Ameddig a szem ellát, apró boltok szegélyezik a macskaköves sétányt, valahol egy kutya is ugatni kezd, talán a biciklis talicskát egyensúlyozó férfit szúrta ki magának. A város mögötti hegycsúcsra felhők kúsznak, olyan tökéletes keretbe foglalva a tájat, hogy az ember rögtön úgy érzi, pár száz évet visszalépett a múltba. Ez a benyomás azonban nem tart sokáig. Ahogy egyre beljebb és beljebb haladok a sikátoron, hangoskodó kínai turistákba botlok, fagylaltot, süteményt, ruhákat áruló nőket látok, sőt van itt egy Madame Tussaud panoptikumára hajazó viaszmúzeum is.

Lijiang óvárosának bejárata


A 12. századtól kezdve Lijiang óvárosa a Szecsuan, Jünnan, és a Tibet közötti kereskedelem fontos áruelosztó központja volt, ahol a Selyemút déli szakasza csatlakozott az ókori teát és lovat szállító útvonalakhoz. Ugyanakkor a település a naxi, a han, a tibeti és bai népcsoportoknak is a találkozási helyévé lett. Ebből az évszázados kulturális keveredésből született meg aztán az a különleges építészeti, vallási elegy, ami ma Lijiang várostervezését, színes társadalmi életét és szokásait jellemzi. A 4 négyzetkilométernyi területen 6200 család él, közülük legtöbben a naxi nemzetiséghez tartoznak, akik ezüsttárgyak, bőráruk, szőnyegek készítésével, textilfeldolgozással és italkészítéssel foglalkoznak. A világ minden tájáról megfordulnak Lijiangban az utazók, a némileg átalakított, régi stílusú házakból szállodák lettek, lugasos bárok nőttek a virágfák fák alatt, és a különleges teaházak mindenki kedvenceivé váltak.

Az óvárost átszelő Yuhe folyó felé tartok, a több mint 350 híd egyikén éppen fotózásra készülnek. A két miao népviseletet és gazdagon kivert ezüst ékszert viselő lány nagy csődületet vonz, én is beállok a bámészkodók közé, majd mikor mindenki megunja a mulatságot, felemelem a kamerámat, és a két szégyenlősen nevetgélő lány felé emelem. Pillanatokon belül profi modellekké válnak, és gépem előtt megszületik a képeslapokra illő póz. Miután a lányokat magam mögött hagyom, térkép híján újra ugyanazon a sikátoron kötök ki, mint másfél órával ezelőtt. Már második alkalommal sétálok el az egyik textilbolt előtt. A bejáratnál felállított szövőszék mögül a fejdíszt viselő asszony úgy mosolyog rám, mintha megismerne, és barátságosan invitál, hogy ez alkalommal ne csak nézelődjek, de lépjek is be. Cseppet sem beszélek kínaiul, és a nő mögötti fiatal fiú hosszas  bámulása is elbátortalanít, így téblábolok egy darabig. Azt próbálom megfejteni a telefonomra letöltött fordító alkalmazás segítségével, hogy vajon mi lehet a méretes táblára írva az szövőszék lábánál, míg végül a fiú mellém lép, és lágy angolsággal azt mondja:„Nagyanyám, mint a mosuo kultúra kiemelkedő képviselője megkapta jünnan tartománytól az Ország Művésze elismerést a kézzel készített textiljeire. Ennek a története van a táblára írva.” Felkapom a fejemet a mosuo szóra, hisz ők azok, akik miatt Lijiangba érkeztem. Azóta szerettem volna ennek a 40000 főt számláló népcsoportnak az asszonyaival találkozni, amióta 8 évvel ezelőtt a kezembe akadt róluk egy regény.

A gyermekek az anya családjában nőnek föl

Délnyugat-Kína Jünnan tartományában a Himalája lábainál húzódik meg a mosuo, tibeti buddhista törzs őshazája, melynek nőtagjai meglepően modern módon élnek: nem csak egyenlőnek, hanem jóval magasabb rendűnek is tartják őket, mint a férfiakat. Annyi szexuális partnerük lehet, amennyit csak szeretnének, és ebben semmi kivetnivaló sincsen, hisz nagyanyáik is így éltek évszázadokon át. Képzeljünk el olyan társadalmat, ahol a férj és apaság fogalma nem létezik, ennek megfelelően házasság és válás sincsen. A nagymama az, aki a család feje, fiai és leányai vele egy háztartásban élnek, az unokák is ide születnek és itt is nevelkednek, nevüket pedig anyai vérvonalon öröklik. A nőknek saját ingatlanuk van, vetnek, aratnak, vezetik a háztartást, és nevelik a gyermekeket is. 80 évesen is annyi erő és energia van bennük, amihez hasonlót nálunk, a nyugati társadalmakban szinte lehetetlen találni. De akkor mi a férfiak dolga, ha mindent az asszonyok tartanak kézben? Sok mosuo nő szerint csupán annyi, hogy jól nézzenek ki, minél erősebb a válluk, annál több lány szeretne majd hálni velük. Valójában azonban a fiúk már korán szántani kezdenek, építenek, javítják az otthonokat, levágják az állatokat, és segítenek a nagy családi döntések meghozatalában, bár a végső szót mindig a nagymama mondja ki.

„A férfiak és a nők az ún. sétáló házasságot gyakorolják, ami egy finom kifejezése annak az egy éjszakára szóló szerelmi légyottnak, ami a törzs tagjai között axia néven ismert” – fordítja a fiatal fiú nagymamája, Yizu szavait. Teát szürcsölünk éppen az apró üvegpoharakból, néhány kelmét nézegető kínai be-betéved, és csodálkozva végigmér, de ettől függetlenül zavartalanul beszélgethetünk. „Csak azok a férfiak látogathatják meg éjszaka a nőket a családi otthonaikban, akiket szemkontaktussal kiválasztanak a falusiak estjén a máglya körüli táncok során. Ám a mindenkori szabály szerint még napkelte előtt vissza kell térniük a saját anyjukhoz. A másik dolog, amit illik betartani, hogy ha már lóg egy férfi kalapja az adott nő hálószobájának kilincsén, akkor az az este foglalt, más nem léphet a lánnyal nyoszolyózásra. Ha a légyottból gyermek fogan, legyen az fiú vagy lány, minden esetben az anyánál és annak családjánál marad, ők fogják felnevelni a kicsit. A hagyomány szerint a férfi és nő közötti kapcsolat az egy éjszakától kezdve a rendszeres találkozásokig terjed, amelyek egész életen át tartó partnerségekké is alakulhatnak. A gyalogló kifejezés arra utal, hogy a férfiak ki-be sétálnak az életünkben, de velünk soha nem maradnak. A párok nem élnek együtt, és nem mondják ki a boldogító igent. Mi a különbség a mi partnerválasztásunk és a han kínai között? Az hogy minket igaz érzelmek hajtanak, a szenvedély, a szerelem, és nem a hatalom, a titulus vagy a pénz. Ismerjük a hűség fogalmát, viszont a féltékenységet szerencsére nem”

Lugu-tó környéke a mosuo népcsoport őshazája

Ahogy Yizu meséli, a dolgok az utóbbi időben teljesen megváltoztak. A kínai turisták az 1990-es évek elején megérkeztek a Lugu-tó környékén lévő falvakba, utak épültek, új munkahelyek létesültek, a mosuok hagyományos életmódja pedig mára sok fiatal szemében elavulttá vált. Az eddigi írástudatlanságot felváltotta az iskolázottság, a lányoknak már nem elég az anyaság, házasodni akarnak, ráadásul törzsön kívül, han kínai férfival. „Míg az én generációm, a 60-as és 70-es éveiket taposó asszonyok, sőt sokan a 40-esek között is mind a gyalogló házasságot gyakorolják, addig a 30 éves nők fele már partnereikkel él.”

Láthatóan az idegenforgalom hatalmas hatással van a mosuok életére, de ahogy Yizu is mondja, legtöbbjük üdvözli az új gazdagságot, amelyet a turisták hoztak a falvakba. A törzs tagjai a közelmúltig éppen hogy csak megéltek a mezőgazdaságból és a vadászatból, ám napjainkban már saját táblagépeik vannak és autót is vezetnek. Az egyelőre kérdéses, hogy az etnikum több száz éves életmódja fenntartható-e a külvilág egyre növekvő kíváncsisága mellett, és vajon az egy éjszakás kalandokra kapható lányok híre beindítja-e a tó környékén a szexturizmust, vagy épp ellenkezőleg. Az etnikai kultúrákat és hagyományt megismerni vágyók talán arra sarkallják majd a fiatalokat, hogy életben tartsák különleges örökségüket.

Hozzászólások

Kínai tigrisek gyógyászatra tenyésztve

Kínai tigrisek gyógyászatra tenyésztve

Lassan egy hónapja vagyok Kínában, de még csak most voltam szemtanúja az első, ún. hagyományos kínai orvoslásnak.

Salamanca, az arany város

Salamanca, az arany város

A harangot körbeölelő szűk lépcsőn felérek a Scala Coeli tornyához. Pont ott állok meg, ahol a 18. század elején a villám becsapott, komoly károkat okozva az épületben.

Baszk gasztronómia és a nemzeti öntudat

Baszk gasztronómia és a nemzeti öntudat

Pár perce várakozunk a megbeszélt helyen, a sokak által csak Baszkföld szívének nevezett San Sebastian régi negyedében lévő szobor alatt.

Bordeaux-i borvidék és egy különleges desszert

Bordeaux-i borvidék és egy különleges desszert

Saint-Émilionnak, ennek a Bordeaux-tól, úgy harminc percnyi autóútra elterülő termékeny vidéknek a dombjain már a rómaiak idejében megkezdődött a szőlőtermesztés.

Sárguló levelek Nantes-ben, osztriga La Rochelle-ben

Sárguló levelek Nantes-ben, osztriga La Rochelle-ben

Franciaország egyik legszebb, ám legkevésbé felfedezett tengerparti városkájának, La Rochelle-nek a szívében ülök éppen.

National Geographic 2019. áprilisi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

7 800 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket