Teréz, Aranka2019. október 15., kedd
Balogh Boglárka Afrika blogja

Vadászatra tenyésztve: Dél-Afrika oroszlánipara

2016.05.15.Balogh Boglárka
National Geographic Magyarország

A Krüger Nemzeti Parktól mintegy két és fél órányi autóútra lévő oroszlánfarmok egyikére tartok éppen.

Az ember azt gondolná, hogy a helyet természet- és fajvédelmi célból hozták létre, ám itt teljesen másról van szó: legális oroszlántenyésztésről. A Dél-afrikai Köztársaság ugyanis azon ritka országok közé tartozik, ami nem gördít különösebb akadályt a vadállatok szabályszerű tartása elé, ráadásul a vadászat, mint iparág az utóbbi tíz évben ugrásszerűen megnőtt, így Richard, a terület gazdája szerint semmi kivetnivaló nincs abban, ha egyre több hozzá hasonló farmer foglalkozik a nehézkes és bizonytalan marha tenyésztés helyett vadállatok nevelésével az olyan szavannás vidékeken, mint a Limpopo.

Bár a tenyésztők többsége nem szívesen beszél, Richard büszke az oroszlánjaira, és arra, hogy gyönyörű trófeák kerülnek ki a keze alól. Ahogy mondja, nem mindegyiket szánja közvetlenül vadászatra, sokukat eladja a tenyésztőknek rendezett aukciókon, ahol mindenféle vadállat gazdát cserél. Ő is itt tett szert a fehér oroszlánpárra, melynek már kölyke is született.

Végigsétálunk az elektromos kerítéssel körbevett makulátlanul tiszta farmon, amit lankás dombok ölelnek körbe, majd megállunk a 2 és fél méter magas ketrec előtt. Az egyik helyi munkás a kölyök oroszlánok között éppen az itatót takarítja, Richard bemegy hozzá, vált vele néhány szót, majd kilépve a területről kezét nadrágjába törli, és megbizonyosodik arról, hogy valóban bezárta-e az ajtót.

„Hogy hívják?”- mutatok a benn fekvő ritka, fehér oroszlánra. A hat hónaposnak tűnő kölyök, mintha tudná, hogy róla beszélünk okos fejét felemeli, egy pillanatig ránk néz, majd az oldalára fordulva tudomást sem vesz rólunk. „Oroszlán 5” – feleli Richard, majd amikor rákérdezek, miért, azt mondja: „Az itt lévő 4 nőstény 6 hím és 3 kölyök közül egyiknek sincsen neve. Minek, mindegyik trófeának született.”

Ma a Dél-afrikai Köztársaságban több mint 16O, Richardéhoz hasonló farm foglalkozik az oroszlánok és egyéb nagyvadak kifejezetten vadászati célra szánt tenyésztésével. Az ún. canned hunting vagyis bekerített vadászat során, ahol biztos a győzelem és igazi vadászszellem nem létezik, az európai és amerikai trófeagyűjtők hatalmas összegekért egy körbevett területen úgy lőhetik le a vadat, hogy semmiféle menekülésre nem adnak neki esélyt. Afrika kétségkívül az egzotikus fajok országa, így nem csoda, hogy tele van az internet vadászatra specializált utazási irodákkal, amik a nemzetközi ügyfeleiknek ún. „vadászati csomag” keretében a 14 napos luxus szálló mellett a különféle engedélyeket is könnyen elintézik.

Erősen tűz a nap a szavannán, ahogy Richardot a következő ketrechez kísérem. Néhány nőstény és kölykeik fekszenek a vastag törzsű, lapos lombkoronájú fák alatt, egy kivételével semmiféle életjelet nem adnak.

„Ma a fogságban lévő 7OOO oroszlán tenyészfarmokon kezdi a pályáját, ahol a kölykök a velük való személyes kontaktus miatt rengeteg látogatót vonzanak- mondja Richard. Amikor elérik a hat hónapos kort, a turisták akár 150 ezer forintnak megfelelő összeget is kifizetnek a közös sétáért, amelynek során egy vezetővel és egy oroszlánnal róhatják a szavannát. Nem egy tenyészet rehabilitációs centrumként tetszelegve külföldi önkénteseket is fogad, akik a borsos, heti 5OO dollár ( 137 000 Ft) kifizetése után abban a hiszemben, hogy természetvédelmi tevékenységet folytatnak, részt vehetnek az állatok nevelésében. Ez utóbbi az, ami mélységesen felháborítja az olyan farmereket, mint én, hisz csak a rossz hírünket keltik, és az állatvédőket szabadítja ránk! De nem tehetünk ellene semmit.

„Nálunk, ahogy láthatja, nem dolgoznak önkéntesek, és mi nem választjuk el az anyától az újszülöttet három nappal a világrajövetele után, mint azt a nagyobb farmokon teszik, mert ez sokszor végzetes fizikai következményekkel jár. Az anyatej hiánya miatt a kölykök gyakran szenvednek csontritkulásban, légzési és emésztési problémákban, pajzsmirigy rendellenességben, mi nem akarjuk ezt.

Másrészről a tenyésztésre szánt nőstény oroszlánok nagyon röviddel azután, hogy a fiatal kölyköket elvettek tőlük, újra képesek szülni, amit az állattartók ki is használnak, és azonnal pároztatják őket. A vadon élő egyedek általában kétévente, míg a tenyésztőtelepeken félévente szülnek, így nem ritka, hogy a kimerült oroszlánok „akciós” áron kelnek majd el vadászatokon. Mi itt ezt nem tesszük – mondja határozottan -, mi nem szülőgépeket tartunk, anyagilag amúgy sem érné meg, hisz egy három és fél éves vadállat, ami naponta 5kiló húst fogyaszt és a tömege majdnem 200 kilogramm rengeteg pénzbe kerül.”

Továbbsétálva a birtokon a hímek területére érünk. Az egyik közvetlenül a rácsok mögött áll, sárga szemével kémleli a közeledőket. Tekintete olyan határozott, hogy szinte mellbe vág, és az a képtelen benyomásom támad, hogy megérti a sorsát. Mikor közvetlenül mellé érünk, hatalmas, busa fejét magasra elemeli, sárgás szőre felborzolódik a nyakán, majd mélyet szippantva a levegőben ruganyos léptekkel megindul vissza a társai felé.

„A felnőtt oroszlánok, mint ezek – int a kifejlett hímek egy csoportja felé – 4-7 év után érik el az ún. trófea kort, és csak abban az esetben hagyják majd el a ketreceiket, ha egy vadász, legtöbbször az USA-ból lefoglalja őket. Ezen a ponton a nagymacskát 96 órával a vadászat előtt a szervező farm képviselője elviszi tőlem, majd a saját területén belül az állatot életében először szabadon engedi, hogy szokja az új környezetét. A vadászat csak ezután történik, de én azt már nem követem figyelemmel.”

Bár Richard csak nevet, mikor az oroszlánok trófeaáráról kérdezem, de miután az internet tele van vadászszafarit szervező ügynökségekkel, nem nehéz kideríteni, hogy a tenyésztő kb. két és félmillió forintnak megfelelő összeget zsebel. ” Ha a pénzedet a bankba teszed – magyarázza Richard – csak 8 százalékos kamatot nyersz, ezzel ellentétben ha oroszlánokba fekteted, 30 százalékos a nyereséged. Csoda hát, ha ezeket az összegeket látva egyre többen a vadállattenyésztés mellett döntenek?

Nézzen itt szét! Maga is láthatja, az oroszlánok jól vannak tartva, nem szenvednek hiányt semmiben, a terület pedig soha nem volt ennyire zöld!”

A vadászathoz azonban egy újabb iparág is kapcsolódik, amiről Richard már nem beszél: a csontváz-kereskedelem. A hagyományos kínai, laoszi és vietnami orvoslásban mai napig népszerű a tigriscsontok felhasználása, ami a hiedelem szerint gyógyászati értékkel bír.

Azután, hogy a világ vadon élő tigris populációját a kihalás veszélye fenyegeti, a kínai ipar megtalálta az új megoldást: az oroszlán csontokat. Így ha a vadászatot szervező farm ügyfele nem akarja megtartani a oroszlánfejet, a koponya újabb 300 000 forintnyi dollárt hoz a konyhára, a csontok további eladásával pedig 45 000 Ft/ kiló átlagos összeggel számolva újabb másfél millió nyereség.

A TRAFFIC, a vadon fajok nemzetközi kereskedelmét ellenőrző, monitorozó hálózat helyi munkatársai szerint, az oroszlán csontokra való igény 2008 óta igencsak megemelkedett itt, a Dél-Afrikai Köztársaságban. Ahogy a tavalyi tanulmányukból kiderül, míg a maradványokat a tenyésztők a kínai felvevőknek adják el Durban vagy Johannesburg sikátoraiban, akik elszállítják azokat Ázsiába, hogy ott a helyi hagyományoknak megfelelően felhasználják, addig a megnyúzott bőrt a helyi boszorkánypiacokon értékesítik.

A Kína szerte népszerű tigrisbor, amit a csontok rizsborban való hosszadalmas érlelése folyamán antilop szarvakkal, gyömbérrel és szárított vörös zsályával kevernek, akár 4 és fél millió forintért is elkelnek, míg Vietnamban a csontok felforralása után keletkezett zselés anyagból süteményt készítenek. Így nem csoda, hogy a TRAFFIC és a hozzá hasonló szervezetek aggódva figyelik a rohamosan növekvő oroszláncsont piacot, ami komoly fenyegetést jelent a fogságban tartott állatokra és vadon élő oroszlán populációkra nézve egyaránt. Ráadásul egyes jelentések szerint a csontok ára folyamatosan emelkedik, így néhány tenyésztő elkezdte kiásni az évekkel korábban levadászott tetemeket az újabb dollár ezrek reményében.

Bár 2012 júniusában egy 750 000 aláírást tartalmazó online petícióban felszólították az elnököt, Jacob Zumát, hogy tiltsa be az oroszláncsontok legális kereskedelmét, semmi változás nem történt az ügyben. A pellengérre állított tenyésztők pedig azzal érvelnek, hogy amíg ők vadászatra szánt oroszlánokkal kereskednek, a vadon élő egyedeket mentik meg a pusztulástól. Sokan laikusként is felteszik a kérdést, vajon helyes-e vadászati célokra háziállatokat faragni az oroszlánokból, és természetellenesen manipulálni az élővilágot annak érdekében, hogy egyfajta alternatívát kínáljunk a fajok megmentése nevében.

A vita sokáig még eldöntetlen marad, hisz az illegális orrszarvú kereskedelem felszámolása mellett, az oroszlántenyésztés etikai kérdése, ahogy az állatvédők fogalmaznak, labdába sem rúghat.

Hozzászólások

Búcsú Afrikától

Búcsú Afrikától

Négyhónapnyi afrikai utazás és közel ötvenezer kilométer megtétele után hazafelé visz a repülő.

Éden lehetne: Mozambik

Éden lehetne: Mozambik

A nap kellemesen tűz a Mozambik keleti féltekén elterülő kis halászfalu, Tofo felett.

Vagány nők az orvvadászat ellen

Vagány nők az orvvadászat ellen

A Krüger Nemzeti Park egyik zsúfolt piknikparkjában ülök éppen, elmerülten bámulom, ahogy az éjszakai vadászatról hazatérő denevérek fenn csüngenek a kávézó fagerendái közt.

Az elefánt ébreszt, a hiénák kacagnak

Az elefánt ébreszt, a hiénák kacagnak

A Krüger Nemzeti Park kempingjében egyedül a mi sátrunk és autónk áll a fákkal, bokrokkal körbevett tisztáson.

Afrikai madármentők

Afrikai madármentők

Kissé késve érkezem a bemutatóra, így gyorsan megváltom a jegyemet, és besietek a ragadozó madarak közé.

National Geographic 2019. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket