Ervin, Klétusz2019. április 26., péntek
India kendőzetlenül

Dzsaipuri napfelkelte hőlégballonból, a Rózsaszín Város pedig gyalog

2017.09.26.Balogh Boglárka
National Geographic Magyarország

Már három napja egy huzamban hajnal 4-kor csörög az óra…

Most is, mint mindig, automatikusan lenyomom a vízforralót, és abban reménykedem, hogy mire megiszom a kávémat, nem mondják le újra az erős szél miatt a hajnali hőlégballonozást Dzsaipur felett.

A Sky Waltz nemzetközi csapata 2008-tól szervezi ezeket a légi szafarikat, amik mára annyira népszerűvé váltak az Indiába látogatók körében, hogy nemcsak itt, de másik 5 helyen is megnézhetik a szerencsések, hogyan fest Mumbai vagy akár a Ranthambore Nemzeti Park a felhők mögül.

Hirtelen megszólal a telefonom. A sofőrünk hív azzal, hogy bár úton van, az időjárási feltételek miatt a várttal ellentétben nem Dzsaipur, hanem a környező falvak, és ébredező hegyoldalak fölött repülünk ma el. Nem bánom, majd megnézem lábon a várost. Mire kiérünk a városközponttól 45 kilométerre lévő felszállópályára, Felipe, a spanyol pilótánk már javában az előkészületekkel van elfoglalva a többi, helyi segítővel együtt. Odasétálok melléjük, és megbabonázva figyelem, ahogy a jó kétméteresre fellobbanó vastag láng egyre kerekebbre fújja a hőlégballont.

„A SkyWaltz hőlégballonokhoz, vagy ahogy mi hívjuk, a kupolához 6500 méter anyagot használunk fel, amit 5 teljes hétig  varrnak” – mondja Felipe. „A kosárhoz vesszőt és nádat használnak, ez itt, Angliában készült, és maximum 8 személy szállítására képes. Te is a francia csoporttal vagy?” – int fejével a három, nemrég érkezett, sötétben toporgó fiatal felé.

„Nem, én magyar vagyok” – felelem.

„Akkor Szablik István neve a 18. századból ismerősen cseng, ugye?” – kérdezi, majd leellenőrzi, hogy a hevederek és kötelek rendben vannak-e. „Ő volt az, aki közvetlenül a Montgolfier testvérek ballonos kísérletei után léggömböt készített, és a maga költségén készült léghajót föl is bocsátotta az égbe.”- magyarázza, miközben egy-két utasítást kiad a keze alá dolgozó, sárga egyenpólót viselő fiataloknak.
„Gyere nyugodtan közelebb” – mosolyog, mikor látja, hogy az újabb lángcsóva fellobbanására hátrahőkölök. „Ezzel a kupolában lévő felmelegített levegővel emelkedünk majd a magasba, és a ballonban lévő levegő melegítésének szüneteltetésével süllyedünk. A hőlégballon vízszintes mozgását nem igen tudom befolyásolni, ez főként a különböző magasságokban való repüléssel tehető meg, ugyanis a légtérben a szélirány némileg változó. Még egy utolsó simítás, aztán indulunk.”

Lassan pirkad az ég alja, ahogy elrugaszkodunk a talajtól. A fellobbanó láng forróságát érzem az arcomon, a karomon. Kezdetben még erősen markolom a kosár belső oldalára erősített kapaszkodót, de ahogy egyre feljebb kúszunk, és szélesre tágul a horizont, a magasságtól való félelmem elmúlik. Közelebb lépek a kosár pereméhez, nyakamba akasztom a fényképezőmet, és óvatosan lepillantok. Félig romos házak fölött repülünk olyan közel, hogy tisztán látom a színes száris nőket, ahogy a reggeli chait isszák. Mezítlábas gyerekek rohannak fel a tetőre és boldogan integetnek, valamit izgatottan kiabálnak, de nem értem. Elmosolyodom, és visszaintegetek.

„Látjátok – mondja Felipe – ez a különbség az indiaiak és az európaiak között. Tavaly Franciaországban a fél éves szezon alatt jóformán nem volt olyan ember, aki ne panaszkodott volna, hogy a háza és kertje fölött elsuhanó hőlégballon zavarja a nyugalmát, megbontja az intimitást. Indiában? Mindenki várja, hogy feltűnjön egy az égen, mosolyt csalunk az itteniek arcára. Majd meglátjátok, amikor landolunk, legalább húsz-harminc falusi szalad köszönteni bennünket. Senkit nem akarok megbántani, de szerintem ez az elidegenedett, magába zárkózó nyugati társadalom nem vezet sehová és nem is egészséges.”

Elhagyva a falvakat a reggeli párába burkolt hegyoldal felé repülünk. A mozdulatlan táj mélyen alszik, és bár jól látom a horizonton, hogy világosodik, a napfelkeltét még mindig eltakarja a sötétség. Egy fehéringes pásztor tűnik fel a tisztáson, vízi bivalyokat terel a tó felé. A fürge jószágok mit sem sejtve gázolnak a habokba, majd nyakig merülnek benne, ám nyugalmuk nem sokáig tart, ahogy megpillantják hőlégballonunkat, ijedten menekülnek a szárazföld felé.
A színek az égbolton lassan változni kezdenek, halvány rózsaszín keveredik a kék közé, és az előttem hullámzó hegyoldalak szőnyege egyre élesebben rajzolódik ki a reggelben. A nap gyorsan följön, szinte ütemesen, percek alatt világos lesz. Jó húsz percet úszunk még az égen, mikor végül feltámad az enyhe szél, és kissé megbillenti a kosarunkat. Hallom, ahogy Felipe a rádióvevőbe szól: „Rahul, én vagyok. Készüljenek a segédek, hamarosan a leszállóhelyre érünk.” Még elrepülünk egy téglaégető mellett, de ahogy egyre lejjebb és lejjebb süllyedünk, megértem, amit kapitányunk a helyiekről mesélt. Mire biztonságban földre érünk, és kiszállunk a kosárból legalább 25 falusi nő és kisgyerek vesz minket körbe. Először csak félénken közelítenek, majd amikor felismerik Felipet, megrohamozzák a hőlégballont.

A 40 perces sétarepülés után úgy döntök, bejárom Dzsaipurt, tökéletes az idő, még 7 óra sincsen, legalább megelőzöm a turisták hadát. A város központi látnivalóit tuk-tukkal a legegyszerűbb megnézni, a sofőrök kevesebb mint 500 forintért bárhová elvisznek bennünket. Ahogy a riksa vezetőm mondja, csak markoljuk szorosan a kapaszkodót, vegyünk egy mély lélegzetet, vessük be magunkat Dzsaipur gyémánt -, fűszer-, és szőnyegárusoktól hemzsegő sűrűjébe, és élvezzük a máig élő történelmet.

Hawa Mahal, a Szellők Palotája

Királyi Palota belülről

Jantar Mantar

Dzsaipur vagy, ahogy mindenki emlegeti, a Rózsaszín Város a maga négymillió lakosával, Radzsasztán fővárosa, a turisták gyöngyszeme. Viszonylag nem is olyan régen, 1727-ben alapította II. Jai Singh maharadzsa, aki kissé szűkösnek találta a 11 kilométerre fekvő Amber erődöt, ahol ősei éltek. Rendkívül művelt uralkodónak tartották, 17 nyelven beszélt, megszállottja volt a matematikának és a csillagászatnak is. Ez utóbbinak Dzsaipur tervezésekor komoly szerep jutott: a város ugyanis kilenc négyszögre oszlik, amelyek az univerzum kilenc kozmikus rétegét jelképezik. A különböző szektorokba a maharadzsa a különféle iparágak (ékszerkészítők, textilgyártók, kőfaragók stb.) képviselőit telepítette, majd felépítette a Jantar Mantar nevű csillagvizsgálót is. Ez a különleges, UNESCO Világörökség részét képező hely arra szolgált, hogy az uralkodó meghatározza tudósaival a csillagok együttállásait, a napfogyatkozásokat, a vallási szertartások pontos idejét vagy épp a monszun közeledtét. Úgy tartják, a Samrat Yanta nevű napóra a világ egyik legnagyobb időmérő szerkezete, amiről ma is 2 másodperces pontossággal olvasható le az idő.

Dzsaipur épületei az alapításkor jórészt sárgák voltak, ám 1876-ban az akkori maharadzsa a walesi herceg, a későbbi VII. Edward király látogatásának tiszteletére az egész várost rózsaszínűre, a vendégszeretet jelképes színére festette. Talán legnépszerűbb és egyben legtöbbet fényképezett  épület A Szelek Palotája, a Hawa Mahal, a hajdani hárem, aminek 953 apró kis ablakán a háremhölgyek úgy tekinthettek ki az utcára, hogy onnan viszont nem látta őket senki. Mivel ennyi ablak található az épületen, könnyen átjárta a szellő, innen a palota mesébe illő neve.

Elhajtva a 9 órakor nyitó Hawa Mahal mellett, kiszállok az autóriksából, a kaotikus utcák egyikében körbenézek. A királyi palota felé vezető keskeny úton, amerre magam is indulnék, motorosok dudálnak eszeveszettül egy út közepén keresztbe fekvő tehénre, mellettük, a sarkon disznók turkálnak vígan a szemétben. A falhoz lapulok, és vigyázva, hogy a frissen elpottyantott trágyába bele ne lépjek, elsétálok a sokadalom mellett.


Ezüstkorsó

Bemegyek a mesterien kifaragott palotakomplexum hatalmas kapuján, és azon gondolkodom, vajon melyik ajtó mögött lakhat a királyi család. Ide a város hangos zűrzavara már nem ér el, ráadásul korán van még, az őrökön kívül nincs is más. Megállok a világ két legnagyobb ezüstkorsója előtt, és az elolvasom a feliratot. Amikor a dzsaipuri maharadzsa 1901-ben Londonba utazott VII. Edward koronázására, ebben a két hatalmas ezüstkorsóban vitte magával a Szent Gangesz-vizét, hogy ebből igyék, és tisztálkodjék. Áthaladva a boltívek és pávákkal gazdagon díszített ajtók alatt, leülök a belső udvar bal felére a galambok közé. Az egyik ajtó mögül kilépő őr a tükör elé sétál, hogy elkészítse narancssárga turbánját. Kihúzza magát, először megpödri fehérbe hajló, hosszú bajuszát, mesteri mozdulatokkal fejére tekeri a fejdíszt, majd egy csillogó ékszert tűz a tetejébe. Mikor magamra hagy, hátradőlök az egyik pávás kapu ölében, elképedve figyelem a palota gazdagságát, és hagyom, hogy a falakból áradó múlt magával röpítsen.

Hozzászólások

Indiai kitérő – ami a blogból kimaradt

Indiai kitérő – ami a blogból kimaradt

Szerencsére már régen megtanultam, hogy hiába a hetekig tartó gondos szervezés egy-egy utazás előtt, a legkülönösebb történetek mindig a váratlan helyzetekből adódnak.

Kannibalizmus avagy India szadhui

Kannibalizmus avagy India szadhui

Három hónapja tartó indiai utamnak utolsó állomására, Uttar Pradesh állam legősibb városába, Varanasiba érkezem.

Éjszaka a Thár-sivatagban

Éjszaka a Thár-sivatagban

Tevém, Lilu - neve zöldet jelent, mert a monszun havában született, amikor újra minden kivirul -, békésen tűri, hogy mocorgok a hátán.

Vendég voltam a maharadzsa palotájában

Vendég voltam a maharadzsa palotájában

Dzsaipur leghíresebb és a világ ötödik legdrágább lakosztályával rendelkező szállója, a Raj Palace nem hiába vált a vagyonos sejkek és üzletemberek egyik kedvenc rezidenciájává.

India különleges szentélyei

India különleges szentélyei

Az ősi indiai mitológia szerint 33 millió isten és istennő szövi a hindu sorosok fonalát, nem csoda hát, hogy a hívők több ezer templomot szenteltek az imádatukra.

National Geographic 2019. áprilisi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

7 800 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket