Salamon, Antal2019. október 24., csütörtök
Jövőnk zálogai

Tudományos publikációk, információcsere és fenntartható fejlődés

2019.05.24.Bakó Gábor
National Geographic Magyarország

Klímaváltozás, légszennyezés, közegészségügyi problémák, fenntartható gazdálkodási metódusok keresése. Lehetséges, hogy az emberiség legjelentősebb problémáira létezik lejegyzett megoldás, de a lényeg elvész a  zajban?

Forrás: Getty Images

A tudományos kutatómunka és a fejlesztésekben érdekelt szervezetek gyakorlati működése során kialakuló tudományos eredmények értékek. Felelőssé teszik a tudósokat, kutatókat az információk keletkezési cél szerinti kezelésére és továbbadására. A tudományos értékű eredmények ismertetése az emberiség fejlődését szolgálja, és bár a finanszírozók és a tulajdonosok köre meghatározhatja az információkezelés szabályait, és számos új eredmény üzleti vagy stratégiai titok marad, (sok esetben szintén a fejlődés érdekében), az eredmények hatását sokszor a közlés sikere határozza meg. A tudományos közlés lényegében nem más, mint a megalapozott kutatási eredmény megfelelő átadása egy kiválasztott célközönségnek, jól ellenőrzött feltételekkel és hiteles tartalommal, reprodukálható eszközökkel és eredményekkel.

A változásokat jól tükrözi, hogy az 1869-ben Angliában eredetileg tudomány-népszerűsítési céllal alapított Nature és az 1880-ban az USA-ban alapított Science ma már nemzetközivé vált. A kutatók a világ minden részéről publikálhatnak, és a lektorok, szerkesztők és olvasók köre is nemzetközi. Míg régen a cikkek nyomtatásban jelentek meg, és egy-két szerző írta, ma már a sokszerzős, extrém esetekben sok száz szerző által jegyzett cikkek is megjelenhetnek, bár a szakfolyóiratok célja ugyanaz:  összefoglalókat és kísérő dokumentációkat (ma már adatbázisokat és fájlokat is) tesznek elérhetővé a más területeken dolgozó tudósok és a nagyközönség számára. (A Nature 41,577, míg a Science 41,058 impakt faktorral rendelkezik ami kiemelkedő eredmény a nem orvosi és gyógyszerészeti lapok között.) A szakfolyóiratok presztízsét kifejező impakt faktor, vagy hatástényező a szakfolyóirat idézettségét jelző mutató, amely megmutatja, hogy a folyóirat két egymást követő évfolyamában megjelent cikkeknek milyen az átlagos idézettsége a következő három évben. A megjelent cikkek számával arányosan számítják.

A Science 1883. február– júniusi lapszámának borítója
A Remote Sensing, az MDPI kiadó egyik nyílt hozzáférésű tudományos szakfolyóirata napjainkban

A digitális világ fejlődése és a virtuális nemzetközi tudományos kapcsolattartás során lehetővé válik, hogy az igazolt (tesztelt, bizonyított) ismereteket taglaló, megfelelően kereshető munkák és az eredmények rövid ismertetése napjainkban nem csak áttanulmányozás útján építhető be a saját vizsgálatokba és fejlesztési folyamatokba, de a digitális adatközlés egyre nagyobb mértékben lehetővé teszi az adatbázisképzést, a mesterséges intelligencia hozzáférését a publikált adatokhoz és döntésmegalapozó eredményekhez. A tudományos eredmények és a publikációk száma hónapról-hónapra rohamosan nő. A gyorsan és nagy mennyiségben képződő adatok egyszerűen áttekinthetetlenek, már nincs olyan szakember, aki minden a szakterületéhez kapcsolódó cikket és tanulmányt el tudna olvasni a megjelenés volumen miatt. A nagy, és átláthatatlanul komplex, gyorsan bővülő és időben változó adatállomány elemzésére összetett szoftveres és hálózati modellek épülnek (bigdata elemzés), annak érdekében, hogy felfedjék azokat a statisztikai összefüggéseket, amelyeket érdemes mélyrehatóan megvizsgálni.
Mindez elősegíti, a nemzetközi kutatómunka hatékonyságát, mert nem fog teljesen azonos témán, a világ két pontján, egymástól függetlenül két csoport dolgozni, hanem összehangolhatják kutatási eredményeiket.

 

Digitális hálózatok a fenntartható fejlődés támogatásában
Pusztán számítástechnikai alapokon, mesterséges intelligencia mutatott rá a Harvard Egyetem adatbázisának komplex elemzésével, hogy azoknál a 45 és 82 év közötti amerikai férfiaknál, akik nem szoktak reggelizni, 27 százalékkal nagyobb a szív és érrendszeri betegségek kockázata. A 16 éves adatsor ilyen mélységű vizsgálata bigdata elemzés nélkül nem lett volna reális és gazdaságos.
A minden információt mindennel összehasonlító elemzés természetesen számos nem hasznosítható összefüggésre is felhívja a figyelmet. Kiderült például, hogy az elmúlt évtizedekben a női nevet viselő hurrikánok több életet oltottak ki az Egyesület Államok területén, mint a férfinevet, vagy elvont jelentés nevét viselők. Rávilágítottak arra a tényre is, hogy a közösségi oldalakon magasabb adminisztrációs státusszal rendelkező (vezető beosztású) felhasználók kevesebb udvariassági szófordulatot alkalmaznak. Itt lép be a humán agy értelmező szerepe.  A szakmai munka eredménye, hogy egyre több olyan lényeges  összefüggés kerül napvilágra, amelyek segítenek optimalizálni, környezetbaráttá alakítani a termelést és a közigazgatást.

Az emberiség fenntartható fejlődése múlik a tudományos eredmények érvényesülésén, például olyan kérdésekben, hogy hogyan kezeljük a különböző hulladékokat, miként gyártsunk minél kevesebb víz és energiafelhasználással termékeket, hogy állítsuk elő az élelmiszereket, gyógyszereket fenntartható módon.

Az inputok (a bemeneti tudományos eredmények, melyek a további munka alapját adják) megbízhatósága és hozzáférhetősége azonban eleve meghatározza az elemzési módszerek sikeres működését, ezáltal komoly befolyással van a jövőkutatás, döntéstámogatás eredményeire. Ezért amennyiben a tudományos anyagok megbízhatósága csökken, vagy elérhetetlenek a releváns eredmények, az negatív hatással van a civilizációnk fennmaradási esélyeire nézve.

A közlés szempontjából tehát rendkívül fontos az ellenőrzött, etikus kutatómunka (ha nem jó a kiindulás, a további eredmények is tévesek lehetnek), a mondanivaló relevanciája (az emberiség vagy adott szakterület szempontjából mennyire fontos a kutatás),  a célközönség megfelelő beazonosítása (pl. tudományos berkeken belüli közlésre, gyártástechológiai, közigazgatási döntéshozóknak, vagy laikus olvasóknak szánják), a becsatornázás, az információ optimális kereshetővé tétele, illetve a reprodukálhatóság, gyakorlatba építhetőség.

Az internet nem csak a közösségi kommunikációt forradalmasította, de a tudományos közlést és az eredmények elérhetőségét is. A közpénzzel kapcsolatos irányelvek most úgy fejlődnek, hogy az adófizetők által finanszírozott tudományos eredményeknek mindenki számára szabadon hozzáférhetőnek kellene lennie. Ez hozzájárulna az információ szabad terjedéséhez, valamint a digitális, modellezési inputnak alkalmas, adatbázis formában történő közlést is elősegítené. Ezzel pedig nem csak a kutatási területek és a kutatók hatékonysága nőne, de a felhasználók köre oly módon is bővülhet, hogy robusztus elemző algoritmusok munkájába is importálhatók a legújabb eredmények. Bizonyos kritikus esetekben emberi beavatkozásra csak az ellenőrző fázisban van szükség. Egyre nehezebb eligazodni, pedig még sohasem volt ennyire fontos a precíz és gyors információcsere! Bolygónk és megszokott világunk gyors ütemben változik, számos környezeti probléma azonnali megoldásért, új módszerekért,  a termelési folyamataink átalakításáért kiált.

A tudományos közlés és adott szegmens számára jelentős eredmények szűrésének problémái
Az Open Access, azaz nyílt hozzáférésű tudományos cikkek esetében a szerző fizet a cikk lektoráltatásáért, publikálásáért, így az olyan a pályázati és publikációs keretösszeget is felmutató projekteredményeket előnybe kerülnek a kisebb és alacsony költségvetésű csoportokkal, vagy a közlésben és marketingben kevesebb tapasztalattal rendelkező intézmények eredményeivel szemben. Így a tudományos ismeretanyag hangsúlya is torzul és a terjesztés során a nemzeti tudáskincs idegen (kiadói) kezekbe kerül (Makra 2013). A tudománypolitikai irányelvek az Open Access közzétételi költségek kötelező betervezését szorgalmazzák a közfinanszírozású kutatásokba, de ez kevés a fenntartható fejlődést megalapozó tudományfejlődés szempontjából.

A tudományos keresőmotorok és a rangsorolás segíti a releváns információk beszerzését, ugyanakkor például az impakt faktor (IF) tudományterületek között nem összehasonlítható. Sajnos a hivatkozás negatív jellege sem érvényesül, azaz, ha egy cikket cáfolunk, azzal a téves állítást hordozó alkotás és az azt leközlő szakfolyóirat impaktját növeljük. Így egy nagy botrányt kavaró cikk gyorsan emelkedhet a rangsorban. Sajnos az impakt faktor etikátlan módon is növelhető, például ha egy bíráló kötelezi a szerzőt a kézirat lektorálása során, hogy szerepeltessen adott cikkre, vagy adott folyóiratra történő hivatkozást. Amennyiben ez nem megalapozott kérés, általában etikai vizsgálat indítható, de kérdéses, hogy a gyors megjelenést preferáló szerzők belemennek-e egy ilyen bürokratikus folyamatba, vagy egyszerűen eleget tesznek a bíráló kérésének.

Az anyagias megközelítés eredménye, hogy az alacsony költségvetésű műhelyek, melyeknek nincs pénzük kellően nívós publikálásra, nem tudnak jelen lenni a nemzetközi tudományos piacon, és egy potenciálisan jó találmányokhoz nem tudnak befektetőt találni.

Szintén problémát jelent, hogy bár a közösség ellenőrzöttsége a cikkek tudományos tartalmának ellenőrzésén alapul (más kutatók által, peerreview), a kutatóműhelyek és a PhD fokozatot szerzők száma világszerte rohamosan növekszik, így egyre nehezebb feltárni az olyan belső kapcsolatrendszereket, amelyek egymásra hivatkozással, nehezen átlátható összefonódásokkal és elnéző magatartással előnyhöz juttatnak egyes szereplőket a kevesebb kapcsolatrendszerrel rendelkezőkkel szemben. Nehezen kezelhető probléma a valós és csak a tudományos impakt gyűjtés érdekében feltüntetett szerzők kérdése.

Megfigyelhető az is, hogy a review jellegű szemléző, áttekintő cikkekre többen hivatkoznak, mert időt spórolnak meg, így kevesebb tanulmányt kell elolvasni a konklúziók eléréséhez. Így az egyedi eredményt felmutató (sok esetben hosszas laboratóriumi vagy terepi vizsgálatokon alapuló) cikk helyett az adott cikket a többi hasonló publikációval együtt elemző, íróasztal mellett íródott áttekintő cikk kerül a magas szinten hivatkozott kategóriába. Márpedig a hivatkozások száma és minősége a tudományos területekre szánt pénzek elosztásának egyik meghatározó tényezője.

A jól pozícionált, korszakalkotó munkák megítélése sem örök érvényű. Azokat a cikkeket, amelyekre kiemelkedően sok releváns munka hivatkozik 10 év és 2 hónapos időintervallumra visszamenően rangsorolják, így tudománytörténeti szinten ezek a publikus rangsorok sem alkalmazhatók.

Kattintásvadász címek a tudományos közlésben?
Újabban számos tudományos szakfolyóirat szerkesztőbizottságában gazdasági szakemberek vették át a magasabb pozíciókat, és pofitorientált irányba terelik a szerkesztőségi működést. Napjainkban egyre több természettudományi tárgyú szaklapnál is előnyben részesítik a korábban csak bulvár médiából, majd az utóbbi öt-tíz évben már hírportáloktól is ismert kattintásvadász címeket. Mivel a címek megválasztása, akkor sem adja vissza egy munka értékét, ha kellően reprezentatív, sokszor már egy tárgyilagos, tényszerű címválasztás is hátráltathatja az egyébként releváns kéziratok szerkesztőségi elfogadását, lektorokhoz kerülését. Amennyiben nem szakértő bírálja el a cikkek ellenőrzésre bocsátásának lehetőségét, hanem a cím hangzása bír döntő befolyással a folyamatra nézve, még bármilyen szakmai bírálat előtt, a formabontó, újító munkák egy jelentős része kiszelektálódik. Amennyiben pedig egy témához nehéz bírálót találni, ráadásul a bírálat nem végezhető el napok, csak hónapok alatt, ez is a felhasználható, újdonságot, összetett eredményt felmutató cikkek nehezebb befogadásához vezethet, a könnyen átlátható, esetenként kevesebb újdonságtartalmú kéziratok javára. Persze a bírálatok sem csalhatatlanok. A távoli bíráló és a független bírálat előnye az elfogulatlanság, hátránya a felcserélt adatok, adatkezelési hibák nehezebb észlelése és a méréstechnikai csalások kiszűrésének nehézsége. A szakfolyóiratok száma robbanásszerűen nő, ami ahhoz vezet, hogy sok próbálkozással, szinte bármi leközölhető.

Hasznos információkat lenyelő kalóz kiadók
Számos, úgynevezett „ragadozó kiadó” vadászik nagyhatású kutatási eredményekre. Hiába a gyors közlés, amennyiben a magas publikációs költségek dacára a közölt cikkek megfelelő kereshetőségét nem biztosítják. Gyanút kelthet, amikor a kutatócsoport tagjainak nevére szóló levelek egy, a kutatási témáktól teljesen távol álló lapba javasolnak kéziratbenyújtást. Ezek a kiadók valós bírálat nélkül mindent elfogadnak, károkozásuk a kutatóműhely anyagi megkárosításán túl nem csak a közlés elmaradásában merül ki, de jogot is szereznek a kézirat és annak mellékletei fölött, így az elvileg legálisan máshol már nem közreadható. Még nagyobb kárt okoznak akkor, amikor bírálat nélkül közreadnak olyan tartalmakat, amelyek esetleg kevés valóság alappal rendelkeznek, ezzel hibákat okozva az eredményt implementáló szakembereknek, illetve csökkentik  a társadalom tudományba vetett bizalmát.

A kutatómunka értékelése
A különböző mutatók és mérőszámok (if, Hirsch-féle h-index , stb.) képzése még nem tökéletes. A kutatók persze tudják, hogy szakterületükön mely szakemberekre érdemes kiemelten figyelni, de a népesség és az életszínvonal növekedés több tudományos műhelyt igényel, így a kutatók számának radikális növekedésével a releváns munkák egyre nehezebben szűrhetőek, a relevancia indexekkel történő mérésére tehát egyre inkább szükség lesz.

A digitális hálózatok jelenthetik a megoldást
Szerencsére az automatizálás ezeknek a problémáknak a nagy részére is megoldást jelent. Először a Thomson Reuters kísérletezett a gyanús, egymást körbetámogató kutatói körök leleplezésével illetve a megalapozatlan hivatkozásokat kereső algoritmusokkal. Fejlődést jelenthet még az Eigenfactor, SCImago Journal Rank (SJR) és Article Influence Score (AIS) alkalmazása, azaz annak vizsgálata, hogy jelentős művek hivatkoznak-e az adott műre.

Kétségtelen, hogy a tudományos kutatómunka szerepe felértékelődött. Valószínűleg az emberiség valamennyi akut problémájára ott rejlik a megoldás a sorok között. A klímaváltozás, a civilizációs betegségek arányának csökkentése, a túlnépesedés, mind túlélhetők lennének, tudatos döntések segítségével. Már csak az eredmények gyorsabb közéletbe integrálásán múlik civilizációnk válságainak leküzdése.

Amíg a Big data elemzések legjobban fejlődő ága nem az emberiség fennmaradását és az élhető környezet fenntartását szolgáló szabályozott alkalmazások köré, hanem a marketing és a vásárlói körök hatékony elérésére irányul, van hová fejlődni.

Javasolt irodalom:
Makara B. Gábor (2013): A tudományosközlés Open Access megoldásai 2000 – 2020 között, Informatio Scientifica – Informatio Medicata 2013

Hozzászólások

Élelmiszer-biztonság

Élelmiszer-biztonság

Évtizedek óta időről időre előkerül az élelmiszerválság rémképe.

A globális folyamatok mérséklésének lokális eszköztára

A globális folyamatok mérséklésének lokális eszköztára

A legújabb technológiákban rejlő lehetőségek felismerése és Földünk ismert arcának megőrzésében történő felhasználása égető szükségletté vált. A közösség lehet a természetvédelem új háttérbázisa.

Mit tesz a világpolitika bolygónk védelméért?

Mit tesz a világpolitika bolygónk védelméért?

A korlátozott források világában elkerülhetetlenek a döntési helyzetek.

Eltékozolt egészség, Magyarország szennyezett területei

Eltékozolt egészség, Magyarország szennyezett területei

A Jövőnk zálogai cikksorozat jelenlegi része arra keresi a választ, miért vagyunk negatív rekorderek az egészségügyi statisztikákban.

National Geographic 2019. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket