Gedeon, Johanna2024. március 28., csütörtök
Jövőnk zálogai

Élelmiszer-biztonság

2019.10.11.Bakó Gábor
National Geographic Magyarország

Évtizedek óta időről időre előkerül az élelmiszerválság rémképe, és sokszor a nagyszülők világháborús jegyrendszerről és nélkülözésről szóló történetei elevenednek fel bennünk. Manapság azonban inkább az elérhető élelmiszerek minőségének romlása aggaszthat bennünket.

Forrás: Getty Images

Hamisítás vagy a megfizethető hagyományos ételek illúziója?

A túlnépesedés következményeként az élelmiszerek értéke emelkedik. A globalizált világban egy termék árát a Föld bármely pontján megjelenő fizetőképes kereslet befolyásolhatja, így mind a jó minőségű mezőgazdasági alapanyagok, mind a minőségi húskészítmények ára addig emelkedik, amíg csak vásárlóra találnak. A hazai fizetőképesség rendre elmarad az élelmiszerek nemzetközi piacon történő értékesítési lehetőségeitől, így egyre kevesebben tudják megfizetni a minőségi, egészséges alapanyagokból készült ételeket. Ezért aztán nem csak klasszikus csalókról beszélhetünk ételhamisítás kapcsán, de a megszokott, hagyományos ételeinket is fokozatosan, egyre silányabb alapanyagokból állítják elő, hogy a hazai, árérzékeny vásárlókat is el tudják látni áruval.

Mindez természetesen a forgalmazás, a higiénia, a technológiák, elnevezések és felhasználható anyagok szabályozása mellett történik, illetve a gazdasági folyamatok befolyásolásával próbálnak enyhíteni a globalizáció okozta helyzeten, de a termelésbe vonható földterületek véges rendelkezésre állása, a föld nagy területeit érintő édesvízhiány, a sivatagosodási folyamatok és a klímaváltozás előbb-utóbb mindenhol érezhetővé teszi a túlnépesedés hatását.

Tartósítószerek, térfogatnövelők, ízfokozók, avagy mért volt finomabb a kenyér gyerekkorunkban?

A tartós péktermékek fogyasztása kifejezetten káros lehet. A tartós kenyér állagának, színének és illatának megmaradását penészgátló szerekkel érik el. A vákuumcsomagolás önmagában is lassítja az élelmiszerek beltartalmi értékét csökkentő folyamatokat, de nem olyan mértékben, hogy teljesen kiváltsa a tartósítószereket. Az átlagfogyasztó először általában úgy szembesül a tartósítószerek felhalmozódásával, hogy egy elsőre jó ízű termék (például valamilyen gyümölcslé) rendszeres fogyasztáskor már nem ízlik neki annyira, speciális esetben emésztési problémát okoz. Sokan állnak le például a tejfogyasztásról azért, mert a tartósítási technológia – legyen az speciális hőkezelés vagy tartósítószer használata – megváltoztatja a termék ízét vagy enyhe rosszullétet vált ki. Az internetes keresők először a tejfehérje-érzékenység, más néven tejfehérje intolerancia okozta tüneteket hozzák fel. Így olyanok is meggyőzhetik magukat a lebontó enzimek hiányáról, akik esetleg egy adott feldolgozási megoldásra érzékenyek, és egyébként más gyártó tejtermékeit fogyaszthatnák.

Forrás: Fortepan/Adományozó: Urbán Tamás
 
Forrás: Getty Images

Természetesen az intolerancia valós veszély, a felnőttek 15-30 százaléka érzékeny valamilyen ételre; a tej mellett leggyakrabban a búza és a tojás okoz panaszokat. A szakemberek túlnyomórészt azt az álláspontot képviselik, hogy a fent említett élelmiszer-ellátási, és az ebből fakadó élelmiszer-minőségi, -tartósítási és adalékanyagok okozta kitettség vezet el a társadalom egyre szélesebb köreinek érintettségéhez. De ide sorolják az elektroszmog, a légszennyezettség, pollen, penészspórák, stressz és egyéb, kifejezetten a civilizációs betegségekhez köthető terheléseket is, amelyek együttesen érzékennyé teszik az embereket, gyengítik szervezetük ellenálló képességét. Talán az sem véletlen, hogy a tojás, a búza és a tej, azaz a nagy mennyiségben forgalmazott, ezért a mezőgazdaság, állattenyésztők és élelmiszeripari mérnökök által régóta mennyiség- és termelésoptimalizált tömegtermelési termékek szerepelnek első helyen az intolerancia statisztikákban.
A megkérdezett termelők szerint a gabonafélékkel lehet a legnagyobb hamisítási és egyéb, például adó meg nem fizetési bevételnövekedést elérni, mert a nagy mennyiségű, nehezen ellenőrizhető termény napokon belül a szennyvízcsatornába kerül, így a szúrópróba szerű mintavételezés mellett is rendkívül nehéz ellenőrizni a jogszabályok betartását. A megkérdezett molnárok és pékek mind tisztában voltak a tömegtermelés minőségre gyakorolt káros hatásaival, de a versenyre és a magyar fogyasztók árérzékenységére való tekintettel nem tudnak minden „fejlődési” trendnek ellenállni.

A jogalkotók persze megpróbálnak olyan szabályrendszert fenntartani, amely visszaszorítja az egészségre káros folyamatokat, ugyanakkor nem okoz élelmiszer-ellátási nehézségeket. És ez egyre nehezebb a túlnépesedés előrehaladtával, ráadásul az élelmiszeripar számos pozitív törekvést nem várt reakciókkal kompenzál. Amikor bevezették, hogy kevesebb sót kell használni a péktermékek előállítása során, a fogyasztó számára íztelenebb kenyerek mellett megjelentek a szabályoknak ellentmondóan több sót tartalmazó termékek, és ez igazságtalanná tette a versenyt. A termelés erre úgy reagált, hogy adalékanyagokkal és ízfokozókkal kompenzálta a sótartalmat, amely akár károsabb is lehet. Mindazonáltal az egyre növekvő sómennyiségnek gátat kell szabni, mert bizonyítottan egészségtelen hatást fejt ki; akár betegségek kialakulásához is hozzájárulhat. A natrium-klorid megfelelő mennyiségű bevitele létfontosságú a szervezetünk számára mert azon túl, hogy fontos az ideg és izomműködés szabályozásában, meghatározza szervezetünk folyadékháztartását. Annyi sóra azonban nincs szükség mindehhez, amennyi az egyre jobban kitolódó ízérzékelésünket kielégíti. Egy felnőtt szervezet számára átlagosan napi 3-5 g só bevitele ajánlott. A túl nagy mennyiségű só bevitel a vér térfogatnövelése miatt vérnyomás-növekedést okoz, megnövelve a stroke és szívinfarktus kockázatát, de a vesékre is káros hatást fejt ki.

2013-ban a magyar lakosság sóbevitele férfiaknál 15,9 g, nőknél 11,2 g volt (Nagy et al. 2017). Természetesen a sófogyasztással kapcsolatban is találkozhatunk látszólagos ellentmondásokkal, mivel a felsorolt káros hatások mellett a magas sótartalmú ételek fogyasztása az immunrendszert erősítheti (Jantsch et al. 2015), de ez nem ellensúlyozza a szívbetegségre hajlamosító hatását.

A 18.-19. kerületi Sütőipari Vállalat kispesti telepe.
Forrás: Fortepan/FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György / Sándor György felvétele
Összességében miért nem olyan a kenyér, mint húsz-harminc évvel ezelőtt? A tartósítószerek alkalmazása mellett a gyorsérlelésű anyagok, a klasszikus élesztők helyett használt folyékony gyors élesztők alkalmazása és a tömegtermelés egyéb módszerei okozzák a minőségi változásokat. A kevesebb só, a kevesebb klasszikus alapanyag és gyorsabb készítési idő mellett is lyukacsos, laza szerkezet megtartását segítő adalékanyagok alkalmazása, illetve a nagyobb kemencék használata is számottevő minőségi különbséghez vezet. A sok kenyeret befogadó kemencék és a gyors sütés miatt a kenyér héjának vastagsága csökken, ami gyorsabb kiszáradáshoz vezet, így a termék fogyaszthatósági idejét kompenzálni kell. A csomagolóanyagban értékesített péktermékek állagának pedig eleve nem tesz jót a csomagolás, így ez esetben még több adalékanyag kerül a termékbe. Látjuk, hogy minden összefügg a termelési rátával, illetve a leggazdaságosabban beállított alapanyagok felhasználásával. Ebből az következik, hogy a legnagyobb bevételre az tesz szert, aki a legkevesebb tápértéket a legnagyobb mennyiségben tudja előállítani úgy, hogy az még éppen fogyasztható legyen. A kisebb termelők persze próbálnak ellenállni a gazdasági nyomásnak, de a fogyasztók ingerküszöbének csökkenése, illetve árérzékenysége az ő termékeikre is befolyást gyakorol.

Miért utaztatjuk a termékeket?

Forrás: Getyy Images

Nagyáruházban, de még piacon is, magyar hagymát vásárolni valódi kihívást jelent. Ma már Makón is csak néhány gazda foglalkozik  a kényes, dughagymás, hagyományosnak tekintett hagymafajtákkal. Kevesebb, mint húsz hektáron termelik még az eredeti makói vöröshagyma fajtákat, ami a hetvenes évek hatezer hektáros termeléséhez viszonyítva megdöbbentően nagy visszaesés. Mivel az értékes, magas minőségű, nagyon jó beltartalmi értékű, nagy szárazanyag-tartalmú, jó ízű és illatú fajták hektáronként fele annyit teremnek és gondozásuk dupla annyiba kerül, mint a silány fajták esetében, a minőségi hagyma eltűnt a piacokról. Problémát jelent a szakképzett kézimunkaerő hiánya. Annak ellenére, hogy jelentős a munkanélküliség, manapság nem „trendi” mezőgazdasági munkát végezni és a termelők sem tudnak versenyképes fizetést kínálni, így a zöldség és gyümölcstermesztésben a csak kézzel elvégezhető munkákat nincs aki megcsinálja.

Forrás: Getty Images

A hústermékek szempontjából is nagyon lényeges, hogy honnan származik az alapanyag. Fehérje kiegészítő takarmányt rendszeresen használnak az állattenyésztés minden ágában, amely húslisztet, hallisztet és többnyire GMO szóját is tartalmaz. A takarmányozás és a tartási körülmények nagyban befolyásolják a hús minőségét és további élelmiszer biztonsági kérdéseket vetnek fel.
Korábban a fejlett országokban is szokás volt gyógyszerekkel, különösen antibiotikumokkal dúsítani az állatok takarmányát, hozamfokozó gyanánt. Úgy gondolták, hogy a betegségek megelőzésével a gyorsabb és akadálymentes fejlődés minimális kockázat mellett hoz bevételgyarapodást. Később ezt a megoldást a legtöbb országban betiltották, mert egyes gyógyszerek az élelmiszerekben is felhalmozódnak, valamint a kórokozók rezisztensé válását gyorsította. Sajnos egyes fejlődő országokban ezt a módszert ma is alkalmazzák az Európai Unióban már betiltott szereket is bevonva a termelés hatásfokának javításába.
Egyes folyók annyira szennyezettek, hogy a halgazdálkodás csak akkor működik sikeresen, ha a vizet folyamatosan kezelik antibiotikumokkal és hormonokkal. Az antibiotikumok alkalmazása az állattenyésztésben Európában is engedélyezett bizonyos mértékben, és a megfelelő határidők betartása mellett. Az import termékekben sem szabad, hogy kimutatható legyen felhalmozódott mennyiség. A magyar élelmiszer-biztonsági intézményrendszer szűri az importált húsokat, így védelmet biztosít a káros anyagokkal terhelt termékekkel szemben. Jellemző, hogy 2018-ban a legtöbb kérelem (45 darab) a „hal és haltermékek” esetében érkezett az Európai Unió Élelmiszercsalás Elleni Európai Hálózata felé (Food Fraud Network 2018. évi jelentés).
Globálisan viszont érdemes megemlíteni azt a problémát, hogy az egyre több haltenyésztő telep parazita- és betegségmentességét segíti az is, ha nagy távolságra találhatók egymástól. Ahogy azonban az élelmiszer ellátási igény növekszik és egyre sűrűbben találhatók tenyésztelepek, minden hústerméket, így a halak mellett a négylábú húsfajok termelékenységét is veszélyeztetik a járványok, gyorsan terjedő betegségek. Minderre a termékek utaztatása, a génállomány nehezen átlátható alakulása is rásegít, utat nyitva a kórokozóknak, és gyengítve a védekező mechnizmusokat.

Ismeretlen forrásból, olcsóbban?

A magyar késztermékek esetében is felmerül a kérdés, hogy bár az összeállításra Magyarország közigazgatási területén került sor, az alapanyagok vajon honnan származhatnak. A gazdasági szempontok és a versenyhelyzet egyértelműen bukásra ítélik azokat a termékeket, amelyek drága, ellenőrzött, minőségi alapanyagokból készülnek, mert a tömeges vásárlók a legolcsóbb alapanyagokból összeállított, olcsóbban árazható termékeket választják. Így az előkészített, feldolgozott élelmiszeripari termékekben esélyünk sincs például magyar földben megtermett zöldségekkel vagy hazai tojással találkozni. Az előre elkészített ételeket térfogatnövelő szerrel és adalékanyagokkal esztétikailag elfogadható formába hozzák, ám vizuálisan és illatra sem a valódi tápértéküknek megfelelő jellemzőket hordozzák. A kötelezően feltüntetett adatok az átlag fogyasztót nem segítik ki, ugyanakkor az energiatartalom, a cukor mennyisége, de még az összetevők felsorolása sem ad választ arra a kérdésre, hogy az összeválogatott élelmiszerekkel elegendő cinket, káliumot, kalciumot és egyéb nyomelemet viszünk-e be a szervezetünkbe. A gyümölcsök jelentős része is importált, és nehéz kideríteni, hogy egy természetközeli állapotú, esszenciális anyagokban gazdag, de káros nehézfémeket és szerves szennyezőket tartalmazó, tápanyagban szegény talajon, vagy egy néhai üzem helyén termelték meg őket. A csomagolásról természetesen az sem derül ki, hogy milyen vegyszeres kezelés végezhető az adott országban a helyi jogszabályok alapján, és mennyire valósul meg azok betartatása. A mindennapi beszerzéseink nem adnak teret arra, hogy minden alapanyag esetében utánajárjunk ennek.

2007-ben Szöulban felgyújtottak egy szarvasmarhát jelképező figurát, ezzel tiltakozva az USA-val megkötött szabadkereskedelmi megállapodás ellen, mely a hús importjára is kiterjedt.
Forrás: Chung Sung-Jun/Getty Images)

A szállítás azon túl, hogy környezetszennyező és nem szolgálja a fenntartható gazdálkodási modelleket, számos egészségügyi problémához vezet. Tartósítás céljából természetes zsírok helyett a mikroorganizmusok és számunkra is emészthetetlen transz-zsírokat (hidrogénezett növényi zsírt, avagy margarint) használnak, így ugyan a termék nem romlik meg, de a szervezetünkben méreganyagként felhalmozódnak az emészthetetlen zsírok és egyéb tartósítószerek. A szállítás így is kedvez az olyan mikroorganizmusoknak, amelyekkel szemben nem elég kifinomult a lakosság immunválasza. Ráadásul az étkezési szokások nem minden esetben követik az exkluzív ételhez kapcsolható hagyományokat, és a kultúrától idegen étel fogyasztási szokásai nem öröklődnek át, egészségtelen étkezési szokások alakulnak ki. Legnagyobb részben az adott éghajlati és földrajzi viszonyoknak megfelelően táplálkozni, de legalább a helyben megtermelhető alapanyagokat a közelből beszerezni mindig előnyösebb.

Persze a fogyasztói és a termelői oldal szándékainak ellentéte néha látszólag alábbhagy: Mit szeretnének a fogyasztók? Hogy a csokoládéban ne legyen kalória és tápanyag, hogy ne hizlaljon. Mit akarnak a gyártók? Még többet eladni, így fordulhat elő, hogy a desszertekből kihagyják a kakaót, a tápanyagot a térfogatnövelők javára, de megtartják a cukrot. Az arányok pedig annyira szétválnak egymástól, hogy szembetűnő lett a változás: elgondolkodtató, hogy a föld kakaótermelése vajon hányadát teszi ki a csokoládégyártás adataiban jelzett eladott kakaómennyiségnek. Ugyanez sokféle alapanyagról elmondható, gondoljunk csak arra, hogy a Föld málnatermesztésének sokszorosa kellene a jelenleg kapható málnaízű termékek elkészítéséhez.

A luxus élelmiszerek sem a régiek

Forrás: Getty Images

A hamisítás nem csak a széles társadalmi rétegek számára elérhető élelmiszereket érinti. Komoly iparágak épülnek a különleges ételek előállítására is, de itt a minél kevesebb beltartalom minél nagyobb mennyiségben elve helyett az exkluzivitás érvényesül. Különlegesnek számítanak például azok a középkori luxusételek, amelyek történelmi hírnévvel rendelkeznek. Az akkor csupán uralkodók számára elérhető ételkülönlegességek azonban már nem minden esetben felelnek meg a mai ember ízlésének. Egykor kuriózumnak számítottak, mert az elérhető kínálat szegényes volt, vagy nem tartalmazott annyi sót, alacsony volt a cukortartalma, és a köznapi ételekhez képest színfoltot jelentettek.

A császárgomba egykor rendkívüli értéket képviselt, ma eszmei értéke csupán 5000 Ft.
Forrás: Bakó Gábor

A császárgomba (Amanita caesarea, régi nevén fungorum princeps) elfogyasztásáért halálbüntetés járt, mert azt csak az uralkodók fogyaszthatták, ezért be kellett szolgáltatni. Megkóstolva nehezen értjük meg ezt a rajongást az íz iránt. Az egykor ízesnek számító falatok mára a széles körű kínálatnak és a fűszerek nagy választékának köszönhetően szegényes éteknek tűnhetnek. Ezért az illegálisan beszerezhető sármány, a különböző teknőshúsból készült ételek önmagukban nagy csalódást okozhatnának a beszerzésükért tett erőfeszítéshez és az árukhoz mérten.
A megoldást az ízfokozók és a mindent megszépítő tálalás jelenti, néha még függőséget erősítő adalékanyagokkal is kiegészítve. Így lehet egy sovány, ma már íztelennek számító történelmi ínyencségből ismét keresett ételkülönlegesség.

Ajánlott irodalom:

Szűcs Viktória (2019): Élelmiszercsalások Európában

Food Fraud Network 2018. évi jelentés

Szabó Zoltán Attila interjúja Gyalog Gergővel

Nagy Barbara, Nagy-Lőrincz Zsuzsanna, Bakacs Márta, Illés Éva, Sarkadi Nagy Eszter, Martos Éva (2017): Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat – OTÁP2014

Jonathan Jantsch, Valentin Schatz, Diana Friedrich, Christian Bogdan, Friedrich C. Luft, Jens Titze, … (2015):  Cutaneous Na+ Storage Strengthens the Antimicrobial Barrier Function of the Skin and Boosts Macrophage-Driven Host Defense: DOI

A Hortobágy folyó vízimalmának nyomában

A Hortobágy folyó vízimalmának nyomában

A turisták által jól ismert Kilenclyukú hídtól és a körülötte megtalálható bemutatóhelyektől délre fokozottan védett természeti terület, vadlovak génmegőrzését szolgáló rezervátum és szikerek, szikpadkák organikus rajzolatával átszőtt tájkép bontakozik ki.

Tudományos publikációk, információcsere és fenntartható fejlődés

Tudományos publikációk, információcsere és fenntartható fejlődés

Lehetséges, hogy az emberiség legjelentősebb problémáira létezik lejegyzett megoldás, de a lényeg elvész a zajban.

A globális folyamatok mérséklésének lokális eszköztára

A globális folyamatok mérséklésének lokális eszköztára

A legújabb technológiákban rejlő lehetőségek felismerése és Földünk ismert arcának megőrzésében történő felhasználása égető szükségletté vált. A közösség lehet a természetvédelem új háttérbázisa.

Mit tesz a világpolitika bolygónk védelméért?

Mit tesz a világpolitika bolygónk védelméért?

A korlátozott források világában elkerülhetetlenek a döntési helyzetek.

Eltékozolt egészség, Magyarország szennyezett területei

Eltékozolt egészség, Magyarország szennyezett területei

A Jövőnk zálogai cikksorozat jelenlegi része arra keresi a választ, miért vagyunk negatív rekorderek az egészségügyi statisztikákban.

National Geographic 2024. márciusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

18 780 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket