Gedeon, Johanna2024. március 28., csütörtök
elofizetoi-tamogatas

Csontról csontra

National Geographic Magyarország

Ősi Attila paleontológus, a bakonyi dinoszauruszmaradványok felfedezője, az Iharkúton tizennegyedik éve szervezett Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíciók vezetője. 2006-ban, 26 évesen lett a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, 2010-ben Junior Prima díjat kapott.

Írta: Babinszki Edit
Fényképezte: Sárosi Zoltán

Családi indíttatású az őslénytani érdeklődése?

Nem, a szüleim más területen dolgoztak, de kezdettől támogatnak. Tizenhat évesen tőlük kaptam karácsonyra az első komoly geológuskalapácsomat – annyira örültem neki, hogy aznap vele aludtam.

Hogyan kezdődött kapcsolata a dinoszauruszokkal?

Tizenhét évesen láttam egy filmet az Amerikai Természettudományi Múzeum egyik expedíciójáról. Írtam a filmben szereplő kutatónak, Michael Novaceknek, hogy szeretnék csatlakozni hozzájuk, szeretnék dinoszauruszokkal foglalkozni. Novacek válaszolt, és elküldte a National Geographic magazin pár hónappal korábbi számát a róluk készült riporttal. 2003-ban New Yorkban már mint kutató találkoztam vele, egy előadáson a mi páncélos dinoszauruszainkat hasonlítottam össze az amerikai leletekkel. Ha homályosan is, emlékezett levélváltásunkra.

Régen miért nem került elő itthon dinoszauruszcsont?

Természetes okokból ritkán kerül a felszínre csontokat rejtő kőzet. A 2000-es évek elején bauxitbánya nyílt a Bakonyban, ott feltárták ezeket a rétegeket. Az ilyen bányákból kitermelik a bauxitot, aztán visszatemetik a gödröt. Sokszor olyan gyorsan végeznek, hogy  a geológusoknak nincs idejük alaposan megvizsgálni a területet. Az iharkúti bánya szerencsés kivétel: jó időben, jó helyen kezdhettem a kutatást.

Huszonegy évesen már nagy ásatást vezetett. Hogyan kezelték ezt a helyzetet az évfolyamtársai?

Az évfolyamtársaim a barátaim is voltak egyben. Igyekeztem kerülni, hogy főnökként kelljen viselkednem, de tény, hogy egy ilyen nagy munka során valakinek muszáj megmondania, mit és hogyan csináljon a csapat. Ma már nálam tizennégy-tizenöt évvel fiatalabb hallgatók is vannak a csapatban. Ők már nem úgy tekintenek rám, mint haverjukra, akivel együtt járnak sörözni, de a hangulat, a légkör alapvetően ma is inkább baráti.

Hogyan alakította ki az ásatások napirendjét?

Előtte nem láthattam sehol, hogyan is zajlik egy ásatás. Kezdetben mi magunk, együtt találtuk ki, hol táborozzunk, mikor keljünk reggel, meddig dolgozzunk. Három-négy év alatt kikristályosodott a napirend és az, hogy mi várható el a csapattól. Engem például nagyon hajt a lelkesedés, amikor odakint vagyunk terepen, ezért eleinte sokszor rögtön ebéd után visszamentünk dolgozni. Idővel kiderült, hogy jobb beiktatni egy kis sziesztát, és délután négy tájban folytatni a feltárást. Így is megvan a napi nyolc óra munka, ami untig elegendő, ha az ember két álló héten át egy helyen dolgozik.

Miben különböznek a bakonyiak más ásatásoktól?

Kínában, Brazíliában, Argentínában a napi rutin hasonló, mint nálunk. Egyben azonban nagyon eltértek az ottani ásatások: Iharkúton egy bányagödör szélén ásunk tizennégy éve, egy bizonyos réteget bontunk ki centiméterről centiméterre. Ezzel szemben a világ legtöbb nagy dinoszaurusz-lelőhelyén a paleontológusok mérhetetlen területeket barangolnak be, és ha találnak egy csontdarabot, GPS-szel bemérik a helyét, aztán begipszelik és kimentik. Ezeken a területeken nem folyik olyan aprólékos feltárás, mint nálunk.

A világ melyik lelőhelyén ásna szívesen?

Kazahsztánban, azon belül a Kaszpi-tenger menti vidéken, mert ott még rengeteg a feltáratlan terület. Ősállatföldrajzi szempontból is nagyon izgalmas az a vidék: a kréta időszakban ott, a Tethys-óceán északi pereme előtt húzódtak azok a szigetek, amelyek a déli kapcsolatot, a vándorlási útvonalat jelenthették Ázsia és Európa között. A szigetvilág nyugati részein éltek a mi bakonyi dinoszauruszaink.

Melyik volt a legizgalmasabb pillanat munkája során?

Talán az Iharkutosuchus esete. 2000-ben felfedeztünk néhány különleges fogat, amelyek úgy festettek, mintha emlősfogak lennének. Fel is kerestem néhány szakértőt, de kijelentették, hogy mivel nincs gyökerük, ezek a fogak nem lehetnek emlősfogak. A következő ásatáson aztán előkerültek olyan fogak is, amelyeknek volt gyökerük. Fölvetődött, hogy esetleg halfogak, sőt akár dinoszauruszpikkelyek. Egy konferencián tanácsolták, krokodilokat is vizsgáljak meg, mert akad közöttük, amelyiknek speciális a fogazata. Egy vasárnap, 2003 nyarának végén, bementem preparálni az Őslénytani Tanszék laborjába. Egy krokodil koponyájának belső, szájpadlás felőli részét tisztítottam. Egyszerre kipattant onnan az üledék, és megláttam egy ilyen fogat az állkapocsban. Döbbenetes felfedezés volt! Egyrészt rájöttem, hogy különleges krokodilt találtunk, másrészt megoldódott az „emlősszerű halfogak” rejtélye.

Nem fél, hogy ha rosszul fogja-ragasztja, a kezében porlad el a múlt?

Az értékesebb leleteknél bizony eszembe jut. Ha elém kerül egy maréknyi ripityára tört csont, nem biztos, hogy rendesen össze tudom rakni. Akkor belém nyilall: te jó ég, lehetséges, hogy ez az egyetlen fennmaradt példány, ezen akár egy világrengető felfedezés múlhat!

Ha valamelyik dinoszauruszt életre lehetne kelteni, melyiket szeretné leginkább tanulmányozni?

Azt hiszem, a Hungarosaurust. Rengeteg érdekes vonása van, különleges a felépítése, a mozgása. Legutóbb például éppen táplálkozásmódjáról írtunk cikket kutatótársaimmal. A Hungarosaurus fogai ugyanis nem véletlenszerűen koptak, vagyis ez az állat tényleg megrágta táplálékát. Ez csak elvétve jellemző a hasonló páncélos dinoszauruszok körében. Jó lenne tudni, miként festett a Hungarosaurus valójában; sok mindent bizonyítottunk fogai kopása alapján, de maradt még talány bőven.

Mi volt eddig a legveszélyesebb kalandja?

2001-ben, az első szervezett expedíciónkon, a bányagödör felső részén, az erdőben táboroztunk. Egyik nap éppen az ebédünket rotyogtattuk, magyarul gázfőzőn konzerveket melegítettünk, amikor robbantottak a bányában. Minden délben robbantottak, már megszoktuk. De aznap olyan közel voltak, hogy kisebb-nagyobb kődarabok záporoztak az erdőben, némelyik a táborunktól csupán tíz-tizenöt méterre landolt. Süvítve repültek a kövek, törték-zúzták az ágakat, mi meg mindenünket eldobálva vetettük magunkat a fák közé. Kis híja volt, hogy agyon nem ütött minket az a sok kő, centiken múlt az életünk.

Mostanáig tizennégyszer ásott Iharkúton. Maradt még felfedeznivaló?

Körülbelül ötszáz négyzetméternyi területet tártunk fel a lehetséges ötezerből. Évente negyven-ötven négyzetméternyit haladunk, bár most már lassulunk, mert immár két éve háromdimenziós térképezési módszert is használunk. A dolog lényege, hogy gps segítségével minden csontot bemérünk a rétegben, és az adatok alapján elkészítjük a leletek 3D térképét. Bárhol bontottuk meg eddig a réteget, mindenhol találtunk valami fontosat, úgyhogy bőven van még mit föltárni. Ráadásul fölfedeztünk egy újabb horizontot a bányagödör túloldalán, amelyet egyelőre életveszélyes megközelíteni, de ott is gazdag leletanyagnak kell lennie. Reméljük, valamikor a jövőben ott is áshatunk.

Száz éve a geológusok grófok és bárók voltak, volt elég idejük és pénzük utazni, ásni. Önöket ki támogatja?

A National Geographic Society, a Jurassic Foundation, a Magyar Tudományos Akadémia, a Természettudományi Múzeum, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok. Kezdettől fogva pályázunk. A jövő azonban bizonytalan. A bauxitbánya bezárt. Támogatókat keresünk, hogy megmenthessük a lelőhelyet, hosszú távon folytathassuk a kutatásokat. Szeretnénk tanösvényt is létrehozni munkánk és a leletek bemutatására. Világviszonylatban is fontos pont Iharkút: csak a dinoszauruszok közül öt új fajt írtunk le!

Ha nem a bakonyi dinoszauruszokat, mit kutatna?

Szerintem mindenképpen a gerincesek paleontológiáját választottam volna. Vizsgáltam eocén korú kőzetrétegeket is Nyirád környékén, ahonnan teknősleletek, cápafogak kerültek elő. De aztán jöttek a dinoszauruszok, és mindent lesöpörtek az asztalról!

Az interjú a National Geographic magazin 2014. októberi számában jelent meg.

Barlangi ember

Barlangi ember

Barlangkutató és barlangi mentő, országos riasztásvezető. Ha jön a riasztás, mozgósítja a kollégákat, mentő-, tűzoltó- vagy rendőrautót rendel, aztán kék fény, sziréna, száznegyvenes tempó – irány a barlang, esetleg Dobogókő vagy a Rám-szakadék, ahol menteni kell.

Tudásmentő

Tudásmentő

A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa a természettel szoros kapcsolatban élők apáról fiúra hagyományozott ökológiai tudását vizsgálja a néprajztudomány eszközeivel.

Lépéselőnyben

Lépéselőnyben

Még csak harmincéves, de tizenöt évesen már díjakat nyert, ma az egyik legtehetségesebb természetfotósként tartják számon – nem csak nálunk, a világban is. Itthon eddig ötször volt Az Év Természetfotósa, legutóbb éppen tavaly novemberben.

Hajdú D. András

Hajdú D. András

Hajdú D. András

A klíma búvára

A klíma búvára

A Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének főmunkatársa. A klímaváltozást kutatja – olykor igazán extrém körülmények között.

National Geographic 2024. márciusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

18 780 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket