Gedeon, Johanna2024. március 28., csütörtök
elofizetoi-tamogatas

Kettős siker

National Geographic Magyarország

Tárnoki Ádám és Dávid radiológus szakorvosként dolgoznak. Emellett kollégáikkal a világon egyedülálló ikerkutatásokat végeznek a koszorúér-elmeszesedés témakörében, valamint újraindították a hazai ikernyilvántartást.

Írta: Hiver’t-Klokner Zsuzsanna
Fényképezte: Sárosi Zoltán

Az 1970-es és 1980-as években fontos volt nálunk az ikerkutatás, aztán másfél évtizedre háttérbe szorult. Vajon miért?

TÁ: Annak idején Métneki Júlia és Czeizel Endre volt a téma két legnevesebb kutatója, ők hozták létre az önkéntes és budapesti ikerregisztert. Az ikerszülések során a placenták elemzésével  meghatározták, egy- vagy kétpetéjű ikrek-e csecsemők, és a fejlődési rendellenességgel született ikreket is vizsgálták. Nemzetközi szinten is elismerték a munkájukat, aztán a rendszerváltással megváltozott a struktúra, az intézményi és a törvényi szabályozás, az ikerkutatás egy ponton megrekedt.

Önök ketten hogyan, mikor kezdtek bele az ikerkutatásba?

TÁ: Harmadéves orvostanhallgatóként, 2006-ban vettük fel Métneki Júliával a kapcsolatot; vele és Magyarország jelenlegi egyetlen ikerstatisztikusával, Littvay Leventével fölkutattuk és rendszereztük az 1980-as években folytatott ikervizsgálatok dokumentációját. Óriási szerencsénk volt, mert a hajdani feljegyzések jó kétharmadát sikerült megtalálnunk az Országos Epidemiológiai Központ egyik raktárában.

Egy amerikai ikertalálkozón önöket találták a leghasonlóbb ikreknek. Miért hasonlít jobban az egyik egypetéjű pár, mint a másik?

TÁ: Már a méhen belüli időszak is nagyon fontos, de legfőképpen környezeti hatások révén válnak különbözővé az egypetéjű, születésükkor még csaknem száz százalékig azonos génállománnyal rendelkező ikerpárok. Később már érvényesülnek az életmódbeli, szakszóval epigenetikai, valamint a véletlenszerű, úgynevezett sztochasztikus hatások. Emiatt változások következnek be a genetikai állományban, az ikerpár egyik és másik tagja lassanként különbözni kezd.
TD: Egy vizsgálatban egy hároméves és egy ötvenéves ikerpár génmintázatát vetették össze. A hároméveseké még nagyon hasonlított, az ötvenéveseké viszont már jócskán eltért; mivel már évtizedek óta más-más viszonyok között éltek, az eltérő epigenetikai, életmódbeli hatások más-más génjeiket kapcsolták be, illetve ki.

Könnyebb ikerként ikreket kutatni?

TÁ: Egy korábbi főnükünk azt mondta, mi ketten négy ember munkáját végezzük. Ez egyrészt iker voltunknak, a közöttünk lévő összhangnak, másrészt nyilván a munkamorálunknak köszönhető. Ikerpárként könnyebb ikrekkel kommunikálni.

Hogyan zajlik egy-egy ikerpár vizsgálata?

TD: Természetesen pompás hangulatban! (nevet)
TÁ: A kutatás céljától függ, hogy milyen irányban indulunk el. 2013 áprilisától 2014 júliusáig például szív- és érrendszeri összehasonlításokat végeztünk, egyebek között a combi és nyaki ütőereket vizsgáltuk ultrahanggal a városmajori klinikán.

Milyen tapasztalatokkal, eredményekkel?

TÁ: Jermendy György, Merkely Béla és Maurovich-Horvát Pál irányításával ikertestvéreknél a világon elsőként CT-berendezéssel vizsgáltuk a koszorúerek lefutását és az esetleges lerakódásokat. Korábban a szakemberek csupán kérdőíves felméréssel, illetve közvetett úton próbálták megbecsülni, hogy mondjuk az infarktuson átesett ikreknél a szívkoszorúér elmeszesedésében milyen mértékben játszanak szerepet  az örökletes tényezők. Mi a lehető legobjektívebb vizsgálatra törekedtünk: a CT-angiográfiás képek alapján megállapíthattuk, hogy az egypetéjű ikerpárok esetében, ha nem is tökéletesen egyforma, de nagyon hasonló a koszorúerek mintázata és a meszesedés kiterjedése.

Meg lehet-e mindezek alapján mondani, hogy a genetikai háttér körülbelül milyen arányban játszik szerepet a szív-érrendszeri betegségek kialakulásában?

TÁ: Ezt még nem számoltuk ki pontosan. Annyit mindenesetre kijelenthetünk: a kórfolyamatban, legalábbis mérsékelt arányban, a géneknek is megvan a maguk szerepe. Egyetlen magyar ikerpárról tudunk, akik születésüktől külön éltek és nevelkedtek, és csak 48 év múltán találkoztak újra. Mindketten dohányosok; megvizsgáltuk őket, és mindkettejüknél nagyon hasonló érrendszeri lerakódásokat észleltünk.
TD: Kétpetéjű ikreket is bevonunk a vizsgálatba: az egypetéjű ikreknél kapott eredményeket összevetjük a kétpetéjűeknél nyert adatokkal. Noha a kétpetéjűek statisztikai értelemben csak ötven százalékban egyeznek genetikailag, még így is jobban hasonlítanak egymásra, mint a nem ikertestvérek, hiszen közel egy időben jönnek a világra, és az esetek többségében ugyanolyan környezeti viszonyok között nőnek fel.

Ha a fölmenőknél rendre jelentkezik valamely krónikus elváltozás, megfelelő életvitellel a leszármazottak mennyiben tudják gátolni vagy legalábbis elodázni a betegség fölléptét?

TD: Egy korábbi, magyar, olasz és amerikai egypetéjű ikerpárokkal végzett vizsgálatsorozatunkból az derült ki, hogy a nyaki ütőerekben jelentkező meszesedés, lerakódás mintegy 67-77 százalékos gyakorisággal a párok egyik és másik tagjánál is megfigyelhető, ráadásul ugyanazon a területen. Magyarán: jelentős a genetikai háttér szerepe, tehát az egészséges életmód csupán 23-33 százalékos valószínűséggel késleltetheti például az ilyen típusú elváltozások kialakulását.
TÁ: Jó hír viszont, hogy egyes betegségek megfelelő életvitel mellett igenis jó eséllyel kivédhetők. Ilyen a felnőttek harmadát érintő nem-alkoholos eredetű zsírmáj, amely nemcsak az elhízottakat fenyegeti, de bizonyos vegyszerek és fertőzések hatására is kialakulhat. Ikervizsgálatainkkal kimutattuk, és ez a nem-ikrekre is vonatkozik, hogy sem az ilyen típusú zsírmáj kialakulásában, sem az egyéni vérzsírszintben nincs szerepük örökletes tényezőknek.

Visszatérve az ikernyilvántartásra: egyáltalán hány országban vezetnek ikerregisztert?

TÁ: Mintegy harmincban, de földrészenként változó eloszlásban. Az Egyesült Államokban több is van, Dél-Amerikában egy sem, Afrikában egy-kettő. Némelyik skandináv ország már közel száz éve vezet ikerstatisztikát. Ami Kelet-Közép-Európát illeti, csak nálunk létezik ikerregiszter, ezért is rendezik éppen Magyarországon a nemzetközi ikerkongresszust ez év novemberében. A Magyar Ikerregiszter egyébként 2013-ban része lett az Ikerregiszterek Világszövetségének, amely összefogja a nemzeti ikercsoportokat.

Ázsiában ritkán születnek ikerpárok. Másutt mennyire gyakoriak?

TD: A kétpetéjű ikrek előfordulása régiónként változó; függ egyrészt az anya táplálkozásától, másrészt a testmagasságától, az életkorától, a testtömegétől, a szociális státuszától. Az ikerszülésre való hajlam ráadásul öröklődik is. Az egypetéjűek születése viszont teljes mértékben a véletlenen múlik, az előfordulási arány világszerte mindenütt ugyanaz: ezer terhességből átlagosan háromból születnek egypetéjű ikrek.

A medicina mely területein lehet különösen fontos az ikerkutatás?

TD: Az epigenetikai, azaz környezeti tényezőket elemző vizsgálatok mellett Skandináviában – elsősorban Finnországban – az egypetéjű ikrek közötti különbségeket, például azt vizsgálják, hogy felnőttként miért lesz a pár egyik tagja soványabb, a másik testesebb, vagy adott esetben miért lép fel csak egyiküknél a szklerózis multiplex.
TÁ: A varsói genetikai intézet vezetője nemrég felkért bennünket, vizsgáljuk meg a krónikus betegségek előfordulását tekintve jelentősen különböző lengyel és magyar egypetéjű ikreket. A kérdés: vannak-e ebben a tekintetben fontos eltérések a lengyel és magyar egypetéjűek génműködésében?
TD: Természetesen részletes kérdőívekkel a környezeti hatásokban, az életmódban mutatkozó esetleges különbségeket is föl kell majd derítenünk.

Miért olyan fontos, miben adhat többet az ikerkutatás?

TD: Különleges lehetőséget nyújt annak vizsgálatára, hogy az életmódbeli tényezők miként hatnak génjeinkre, mennyiben befolyásolják a betegségek kialakulását, illetve fogékonyságunkat, kilátásainkat az idő előrehaladtával. A kérdéskörben oly fontos környezeti tényezőket lehetetlen laboratóriumban előállítani, főként mert az idő múlása is nagy súllyal esik latba.

Ha már az időről esett szó: miként látják párosukat tíz esztendő múlva? Együtt fognak-e vajon dolgozni?

TÁ: Egészen biztosan…! Ha már az élet megadta nekünk a lehetőséget, hogy egypetéjű ikrek lehetünk, miért ne használnánk ki minél jobban?

Az interjú a National Geographic magazin 2014. szeptemberi számában jelent meg.

Barlangi ember

Barlangi ember

Barlangkutató és barlangi mentő, országos riasztásvezető. Ha jön a riasztás, mozgósítja a kollégákat, mentő-, tűzoltó- vagy rendőrautót rendel, aztán kék fény, sziréna, száznegyvenes tempó – irány a barlang, esetleg Dobogókő vagy a Rám-szakadék, ahol menteni kell.

Tudásmentő

Tudásmentő

A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa a természettel szoros kapcsolatban élők apáról fiúra hagyományozott ökológiai tudását vizsgálja a néprajztudomány eszközeivel.

Lépéselőnyben

Lépéselőnyben

Még csak harmincéves, de tizenöt évesen már díjakat nyert, ma az egyik legtehetségesebb természetfotósként tartják számon – nem csak nálunk, a világban is. Itthon eddig ötször volt Az Év Természetfotósa, legutóbb éppen tavaly novemberben.

Hajdú D. András

Hajdú D. András

Hajdú D. András

A klíma búvára

A klíma búvára

A Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének főmunkatársa. A klímaváltozást kutatja – olykor igazán extrém körülmények között.

National Geographic 2024. márciusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

18 780 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket