Olivér2019. november 21., csütörtök
elofizetoi-tamogatas

Űrhulladékgyűjtő

National Geographic Magyarország

Sárneczky Krisztián a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, a Magyar Csillagászati Egyesület elnökségének tagja, a Meteor című folyóirat rovatvezetője, a Pannon Csillagda kutatásainak irányítója. Nem mellékesen: megannyi kisbolygó felfedezője.

Írta: Hiver’t-Klokner Zsuzsanna
Fényképezte: Hajdu András

Rengeteg az elfoglaltsága. Tulajdonképpen hány órából áll az ön számára a nap?

Mi, csillagászok, ismerjük a Világegyetem titkait, képesek vagyunk megállítani az időt…

Milyen a mai csillagász? Különbözik-e attól, aki az átlagember fejében él?

Már nem fürkésszük távcsővel az éj sötétjét. Az utóbbi húsz évben már leginkább digitális fotókat elemzünk számítógéppel, sőt a távcsövek egy részét is számítógéppel vezéreljük. Magyarországon nincsenek óriástávcsövek; ha lépést akarunk tartani a külföldi kollégákkal, okosan tesszük, ha nem távcsövek beállításával bíbelődünk, hanem a rendelkezésre álló képekre koncentrálunk. Ez különösen a kisbolygók vadászatánál fontos, ahol az elsőség kulcskérdés.

Miben versenyezhet a hazai csillagász a külföldivel?

Gyorsaságban és ötletességben. A külföldi nagy távcsövek kapacitását fél évre előre lekötik, így nem lehet csak úgy ide-oda forgatni őket, ha hirtelen fontos csillagászati esemény adódik. A mi műszereink kisebbek ugyan, de könnyebben hozzáférhetők, így gyorsabban reagálhatunk, ha váratlan, izgalmas égi jelenséget kell nyomon követni.

Pontosan mi tartozik az ön szakterületéhez?

Minden, ami szemét csak akad a Naprendszerben… (nevet) Az angolszász irodalom használja olykor a rubbish, azaz „hulladék” szót mindarra, amivel foglalkozom. Kisbolygókat keresek, üstökösöket vizsgálok. Már tíz-tizenkét éves gyerekként rendkívüli módon érdekeltek az üstökösök.

Az ön számára miben rejlik a csillagászat fő vonzereje?

Abban, hogy szinte minden égi dolog elérhetetlen. Csak a Földre érkező fényből fejthetjük meg, mi zajlik a kozmoszban. Ehhez pedig rengeteg ötlet kell, a bizonyítás is körülményes, mert nincs kézzelfogható tárgy, lelet, amely fölött összeülhetnénk, mint a régészek vagy a vulkanológusok.

Hány kisbolygót fedezett fel eddig?

Nem könnyű kérdés, mert a felfedezés soklépéses. Ma 302 kisbolygó viseli a nevemet.

Hogyan állapítja meg, hogy új égitestről van szó?

Az azonosítást nem én végzem. A csillagok között elmozduló fénypöttyöket, a kisbolygókat keresem meg képeken, meghatározom az égi koordinátákat, és a hozzájuk tartozó időponttal együtt beküldöm a Nemzetközi Csillagászati Unió gyűjtőközpontjába. Ott végzik az azonosítást. Ha még nem ismert az égitest, akkor munkaszámot kap, és legalább négy, de inkább öt-hat évig követjük, hogy leírhassuk a pályáját. Persze egyikről-másikról közben kiderülhet, hogy már évekkel azelőtt felfedezték. Az én listámon jelenleg körülbelül ezerkétszáz, még kérdéses kisbolygó szerepel.

Hány kisbolygó létezhet egyáltalán?

Mintegy ötszázezret ismerünk már, a hazai távcsövek teljesítőképességét tekintve nagyjából egymillió lehet, amelyet észlelhetünk, vizsgálhatunk. Becslésem szerint az évtized végére elfogynak a mi távcsöveinkkel is észlelhető, még azonosítatlan kisbolygók, mivel kutatásuk igencsak népszerű téma. A 19. században még közkedvelt célpontnak számítottak az apró égitestek. Idővel aztán alábbhagyott az érdeklődés, mert kiderült, hogy a Világegyetem óriási, hogy vannak benne kvazárok meg fekete lyukak, hogy volt egyszer egy Ősrobbanás. A nyolcvanas-kilencvenes években tudatosult bennünk, hogy rengeteg olyan égitest létezik a közelünkben, amely becsapódhat a Földbe. Akkor jött újra divatba kisbolygók után kutatni.

A csillagászoknál hogy megy tulajdonképpen a névadás?

Ha rendszeresen észlelhető, az új égitest átlagosan öt-hat év elteltével hivatalos sorszámot kap a munkaszám helyett. A számláló 1801-ben indult, akkor találták meg az első kisbolygót; ma már négyszázezer körül tartunk, és kétszázötvenezer kisbolygó még nem is kapott számot. A sorszám kiosztásakor dől el hivatalosan, hogy ki a felfedező, akit aztán tíz évig előjog illet a névadásban.

Mekkorák ezek a kisbolygók, és melyik lehet veszélyes a Földre?

A legnagyobbak pár száz kilométer átmérőjűek. Az egészen aprókból több tíz- vagy százezer lehet, ám azok mind elégnek, miután belépnek a Föld légkörébe. A veszélyesség méretfüggő: nagy galibát csak az egy kilométernél nagyobb átmérőjűek okoznának. Azokból úgy ezer lehet, de már jószerével az összeset ismerjük.

Merre tart ma a csillagászat?

A katalogizálás korszaka lassan lezárul, már inkább az egyedi objektumok, jelenségek, fejlődési folyamatok kutatása zajlik. Sokan foglalkoznak más csillagok körül keringő úgynevezett exobolygókkal, annak megállapításával, hogy Naprendszerünk mennyire egyedi, vannak-e más, Földünkhöz hasonló bolygók a Világegyetemben.

És ön? Milyen célokat jelölt ki magának?

Tavaly decemberben találtam egy nagyon érdekes csillagpárost. Kiderült, hogy az egyik sokkal halványabb, azaz hűvösebb, mint a másik. Kevés ilyen, jelentősen eltérő hőmérsékletű párosról tudunk. Fölmerült a gyanú, hogy a hidegebb nem is csillag, hanem barna törpe: olyan égitest, amely a csillag és a bolygó közötti állapotban rekedt. Ha így lenne, az bizony nagy szenzáció lenne, mert ilyen párost teljes bizonyossággal eddig még nem sikerült azonosítani.

Az interjú a National Geographic magazin 2014. áprilisi számában jelent meg.

Barlangi ember

Barlangi ember

Barlangkutató és barlangi mentő, országos riasztásvezető. Ha jön a riasztás, mozgósítja a kollégákat, mentő-, tűzoltó- vagy rendőrautót rendel, aztán kék fény, sziréna, száznegyvenes tempó – irány a barlang, esetleg Dobogókő vagy a Rám-szakadék, ahol menteni kell.

Tudásmentő

Tudásmentő

A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa a természettel szoros kapcsolatban élők apáról fiúra hagyományozott ökológiai tudását vizsgálja a néprajztudomány eszközeivel.

Lépéselőnyben

Lépéselőnyben

Még csak harmincéves, de tizenöt évesen már díjakat nyert, ma az egyik legtehetségesebb természetfotósként tartják számon – nem csak nálunk, a világban is. Itthon eddig ötször volt Az Év Természetfotósa, legutóbb éppen tavaly novemberben.

Hajdú D. András

Hajdú D. András

Hajdú D. András

A klíma búvára

A klíma búvára

A Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének főmunkatársa. A klímaváltozást kutatja – olykor igazán extrém körülmények között.

National Geographic 2019. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket