Emil, Csanád, Vilmos2020. május 28., csütörtök
elofizetoi-tamogatas

A klíma búvára

2016.01.10.Sármány Erika
National Geographic Magyarország

Túl rövid ahhoz az emberélet, hogy istenigazából fölmérhessük a klímaváltozást, mondja Braun Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének főmunkatársa. Mégis ezt a változást kutatja – olykor igazán extrém körülmények között.

Miért éppen az üledékkel foglalkozik?

Az a helyzet, hogy a tavak üledéke megőrzi a környezet változásainak nyomát. A tavakban minden évben képződik bizonyos mennyiségű iszap. Van, ahol pár tizedmilliméter, máshol akár egy centiméternyi is. Ebbe az iszapba a levegőből sok más mellett por és virágpor, a vízből elpusztult plankton, hal és más élőlény kerül. Évről évre így halmozódik az iszap. Ha ebből az üledékből mintát tudunk venni úgy, hogy nem kavarjuk össze a rétegeket, visszafelé haladhatunk az időben, jó időfelbontással rekonstruálhatjuk a letűnt korok környezetváltozásait.

És mi olyan különleges a Retyezátban, a Bukura-tóban?

A hegység tavai eddig valami okból kimaradtak a kutatásból. A Retyezát Nemzeti Park Európa egyik legrégebbi nemzeti parkja. Nagyon óvják a helyiek: nincs benne igazán infrastruktúra, nincsenek kiépített betonutak, óriási körben vadregényes maradt a környezet. Amikor ott járt az expedíciónk, és elfogyott a kenyerünk, egy teljes napba telt az út a legközelebbi boltig és vissza. Most már állítólag lehet bérelni helikoptert, de mi mindig vittünk magunkkal minden szükségeset.

Jó 2000 méter magasan jártak, a tó vize 16-17 méter mély. hogyan birkóztak meg a körülményekkel?

Én voltam az egyetlen civil. A Magyar Honvédség nyolc harci és két műszaki búvárával dolgoztam, másként nem tudtam volna véghezvinni, amit akartam. Hatalmas élmény volt. Meglepett, mennyire lazák és érdeklődők a katonafiúk, ők pedig alighanem bennem csalódtak kellemesen, amikor látták, hogy cipelem velük a nehéz hátizsákokat.

Búvárként is helyt kellett állnia?

A hadsereg illetékesei feltételül szabták, hogy részt kell vennem egy rövid kiképzésen. Pár napra beköltöztem egy laktanyába, ahol a mintavétel technikai részleteit gyakoroltuk. Akkor, a felkészülés idején, nekem is a víz alá kellett mennem, de a tóba végül csak a katonák ereszkedtek le, mert a 8-10 fokos vízbe csak különleges szárazruhában lehetett merülni. Annyiban is speciális volt az expedíció, hogy külön ki kellett számolni, 2000 méter felett hogyan oldódik ki a nitrogén a szervezetben, milyen óvintézkedésekre lesz szükség, hogy ne lépjen föl keszonbetegség.

Amúgy sem lehettek odafent könnyűek a viszonyok…

Azokban a hegyekben enyhén szólva korlátozottak a mentési lehetőségek. Szoktam is mondani: a Kárpátokban sokkal olcsóbban meg lehet halni, mint a Himalájában. Mivel el akartunk kerülni minden kockázatot, nem a tónál táboroztunk, hanem lejjebb, 1500 méteren. Így aztán minden nap föl kellett cipekednünk a tóhoz, este meg lehoztunk mindent. Nem csak a mintavételi eszközöket, a palackokat is. Azokkal pedig óvatosan kellett bánni: ha a 200 bar nyomás alatt levő palack megsérül, abból csúnya baleset lehet. Nem volt gyerekjáték a kétórás merülések után lecipelni a hatvankilós pakkokat. Tíz napig voltunk fönt a hegyen, ahol amúgy még tüzet sem szabad gyújtani.

Voltaképpen hogyan zajlott a mintavétel?

Hosszú csövet dugtunk le a tó aljára. Persze a dolog nem volt ennyire egyszerű. Ha csövet nyomunk az iszapba, ami bekerül, rögtön összetömörödik, vagyis így csak kevés mintát lehetne venni. Kell egy dugattyú is, amellyel vákuumot képezhetünk a csőben, felszívhatjuk az üledéket. A Bukura-tónál annyiban módosult a módszer, hogy amikor felhúztuk a fúrásmagot, a búvárok odalent azonnal lezárták a cső alját. Különben a minta egy része elveszett volna, mert amikor a cső felső vége a felszínre kerül, az iszapban levő légbuborékok tágulni kezdenek, és a minta alsó vége egyszerűen kilökődik a csőből.

Mi lett a hazahozott anyag sorsa?

A mi csoportunk főleg elemanalitikát és szénizotópos kormeghatározást végez az ATOMKI-ban; a mintákban talált virágporral az intézet másik csoportja foglalkozik. De szorosan együttműködünk más intézményekkel is. A Retyezát tavainak kutatása az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa, Magyari Enikő ötlete volt. 2004-ben indultunk először expedícióra, azóta járjuk a Retyezátot.

Mi derült ki a mintákból?

Azokból a nyomokból, amelyeket a tó vízgyűjtő területén a kőzetek mállása, a növényzet és a talaj változásai hagytak az üledék összetételében, rekonstruálhattuk a klímaviszonyokat. Az üledékalkotó elemek koncentrációjából ki tudtuk számítani, egy-egy réteg meleg vagy hideg időszakban jött-e létre, és a fölmelegedés, lehűlés tendenciáját is meghatározhattuk.

Az eredményekből a jövőre is lehet következtetni?

Túl rövid ez az időtáv, és mi is túl rövid ideig élünk ahhoz, hogy egy olyan hosszú távú jelenséget, mint a klímaváltozás, igazán vizsgálni tudjunk. Az mindenesetre egyértelmű, és ezt a mi eredményeink is megerősítik, hogy amit ma tapasztalunk, nem igazán mondható normális állapotnak. A Föld klímájának kakukkos órája vagy tízezer éve kiakadt, és úgy fest, hogy az emberi tevékenység egyre jobban kiakasztja.

Írta Stöckert Gábor
Fényképezte Sárosi Zoltán

Hozzászólások

Barlangi ember

Barlangi ember

Barlangkutató és barlangi mentő, országos riasztásvezető. Ha jön a riasztás, mozgósítja a kollégákat, mentő-, tűzoltó- vagy rendőrautót rendel, aztán kék fény, sziréna, száznegyvenes tempó – irány a barlang, esetleg Dobogókő vagy a Rám-szakadék, ahol menteni kell.

Tudásmentő

Tudásmentő

A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa a természettel szoros kapcsolatban élők apáról fiúra hagyományozott ökológiai tudását vizsgálja a néprajztudomány eszközeivel.

Lépéselőnyben

Lépéselőnyben

Még csak harmincéves, de tizenöt évesen már díjakat nyert, ma az egyik legtehetségesebb természetfotósként tartják számon – nem csak nálunk, a világban is. Itthon eddig ötször volt Az Év Természetfotósa, legutóbb éppen tavaly novemberben.

Hajdú D. András

Hajdú D. András

Hajdú D. András

Csontról csontra

Csontról csontra

Ősi Attila paleontológus, a bakonyi dinoszauruszmaradványok felfedezője, az Iharkúton tizennegyedik éve szervezett Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíciók vezetője.

National Geographic 2020. májusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket