Erzsébet, Zsóka2019. november 19., kedd
elofizetoi-tamogatas

Lépéselőnyben

2016.01.10.Sármány Erika
National Geographic Magyarország

Máté Bence még csak harmincéves, de tizenöt évesen már díjakat nyert, ma az egyik legtehetségesebb természetfotósként tartják számon – nem csak nálunk, a világban is. Itthon eddig ötször volt Az Év Természetfotósa, legutóbb éppen idén novemberben. Szürke gémeket megörökítő képe, a Lépéselőny elnyerte Az Év Természetfotója díjat.

A Lépéselőny különleges hangulatú fotó. Mesterséges fény világítja be éjszaka a fotózott vízterületet – ez formabontó ötlet a természetfotózásban?

Vakut sokan, sokszor használnak. A merészség az én megoldásomban annyi, hogy folyamatosan lámpafénnyel világítottam meg a madarakat, és így teljes sötétségben is mozgó jeleneteket adhattam vissza a fotón.

Hogyhogy nem zavarta a fény az állatokat?

A kulcsszó a folyamatosság, ezt szem előtt tartva kell kiépíteni a technikát. A lámpát általában már akkor felkapcsolom, amikor még világos van, így ahogy esteledik, az állatok hozzá tudnak szokni ahhoz, hogy a területen állandóan világos van. Ha erre nincs lehetőség, olyan rendszert használok, amely nem egyik pillanatról a másikra kapcsolja fel a lámpát: az izzó öt-tíz perc alatt, lassan fénylik föl teljes fényerővel. Vakut is szoktam hasonló elven használni. A vakuvillanástól az állatok elmennének világgá, de ha a vakuba épített led sor pár másodpercenként fölvillan, megszokják az állandó villogást. Persze ehhez megfelelő energiaforrás szükséges – mi autóakkumulátort szoktunk használni. Bizonyos képeknél, például amikor közelről fotózok vaddisznót, az is fontos, hogy az exponálás hangjától ne riadjon meg az állat. A folyamatos inger ilyenkor is beválik: ha mp3-lejátszómból végtelenítve hallja, hogy a fényképezőgép nyolc másodpercenként kattan, az állat megszokja a hangot, lehet nyugodtan fényképezni.

A vízpart éjszakai életét egyhuzamban 47 napig fotózta.bizonyára rengeteg kép született – hogyan választja ki azokat, amelyeket aztán versenyre küld?

Kiválogatom a számomra legkedvesebbeket, majd ezt a nagyobb kollekciót „zsűriztetem” a barátaimmal; figyelem a reakcióikat, és azt, hogy melyik képet választják ki a legtöbben. Eszerint válogatom össze a versenyre szánt képeket. Fontos mások véleménye, mert én kevésbé lehetek objektív a megítélésben, befolyásol a saját ízlésem.

Egy flamingókat ábrázoló fotót is beadott a versenyre; franciaországban, egy védett parkban készült a kép, ahol etetik az állatokat, így pár méterre meg lehet közelíteni őket. Hiteles lehet egy ilyen természetfotó?

Igen. Az ugyanúgy vadon élő flamingó, mint az afrikaiak, amit az is mutat, hogy a rezervátumon kívül ugyanolyan félénkké válik, mint legtöbb fajtársa. Hasonló a helyzet például a svédországi Hornborga-tó darvaival: ott tűrik, hogy az ember közel menjen hozzájuk, de ugyanezek a darvak nálunk már akkor szárnyra kapnak, ha háromszáz méterről meglátnak egy autót. A fotósok számon tartják, hol-merre lehet egy-egy állatot könnyebben fényképezni – így hallottam én is a francia parkról.

És mi a véleménye a számítógépes utómunkáról?

Az utómunka számomra nem arra szolgál, hogy „kisminkeljem” a képet, hanem arra, hogy a gép által esetleg nem megfelelően rögzített színeket, élességet, illetve a zajt korrigáljam.

Például belefér, hogy több képből vágjon össze egyet?

Az semmiképpen sem. Van fotós, akinek belefér, de az én publikált fotóm mindig egyetlen kép, egy expozíció.

A természetet nagyon szereti, mégsem erdész lett vagy főállású környezetvédő. Miért a fotózás vonzotta?

Mert a természetfotózás a kitűzött cél megvalósítását, a technikai kihívást és a természet védelmét is magában foglalja, és ezt nagyon élvezem. Minden fotózáson rengeteg eszközt használok, és van, hogy tíz szakmát is gyakorlok, mire egy kép elkészül. A magasfokú etológiai tapasztalatokon túl a fotósles építésekor fémmel, fával, kővel kell bánni, elektrotechnikai ismeretekre van szükség.

Pusztaszeren, ahol él, sok lest épített – lesz még több is?

Nem hiszem. Az elmúlt tíz évben rengeteget építkeztem, most már inkább használni akarom a leseket, több időt szeretnék eltölteni bennük. Magunk számára is magasra tettük a lécet; egyik-másik lesünkön négy éven át dolgoztunk. Most tizennyolc lesünk van Magyarországon, ebből három világszínvonalú. Külföldön még többet építettünk, és továbbiakat is tervezek. Jelenleg például Dél-Afrikában épül hat les egy cég megbízásából; ebben a projektben én vagyok az ötletgazda. Itthonról, internetkapcsolaton keresztül felügyelem a terepmunkát. Cserébe minden évben egy hónapot ingyen tölthetek Dél-Afrikában a csapatommal, és fotózhatok – számomra ez a fő része az üzletnek.

Vannak példaképei, vagy a saját útját járja?

Szellemi értelemben példaképem Böjte Csaba testvér, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója. Fotóztunk néhányszor együtt a lesekben. Életszemlélete számomra tiszteletreméltóbb, mint bármi más, amit máig tapasztaltam vagy hallottam. Olyan perspektívában látja a dolgokat, amelynek elsajátításával könnyebben lesz sikeres az ember.

Mi kell ahhoz, hogy valaki jó természetfotós legyen? Milyen tanácsot adna a kezdőnek?

Azt, hogy ne sóvárogjon drágán elérhető, egzotikus helyek után, ameddig nem fedezi föl saját kertje, települése parkjainak élővilágát. Közben pedig tegye föl magának gyakran a kérdést: mit tesz azért, hogy unokái is fölfedezhessék ezt az élővilágot? Ezek után bárhova utazik majd, jó eséllyel rájön: nem az a lényeg, hogy mit fotóz, hanem az, hogy miként. Mint az élet más területein, a fotózásban is igaz: a siker legegyszerűbb receptje, ha mindazt az energiát, amellyel kudarcainkat magyaráznánk, inkább a megoldás keresésére fordítjuk. Örülni kell, hogy olyan országban nőttünk föl, amely rábír a találékonyságra – így a világon bárhol könnyen feltalálhatjuk magunkat.

Mi az, amit el szeretne még érni? Lehet afféle nyugdíjas állás a természetfotózás?

Most úgy gondolom, hogy igen, lehet. Minél hosszabb távon szeretnék foglalkozni azzal, amivel most foglalkozom, jó csapatban, egymás után megvalósítva minden ötletemet.

Írta Stöckert Gábor
Fényképezte Janet Shivo

Hozzászólások

Barlangi ember

Barlangi ember

Barlangkutató és barlangi mentő, országos riasztásvezető. Ha jön a riasztás, mozgósítja a kollégákat, mentő-, tűzoltó- vagy rendőrautót rendel, aztán kék fény, sziréna, száznegyvenes tempó – irány a barlang, esetleg Dobogókő vagy a Rám-szakadék, ahol menteni kell.

Tudásmentő

Tudásmentő

A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa a természettel szoros kapcsolatban élők apáról fiúra hagyományozott ökológiai tudását vizsgálja a néprajztudomány eszközeivel.

Hajdú D. András

Hajdú D. András

Hajdú D. András

A klíma búvára

A klíma búvára

A Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének főmunkatársa. A klímaváltozást kutatja – olykor igazán extrém körülmények között.

Csontról csontra

Csontról csontra

Ősi Attila paleontológus, a bakonyi dinoszauruszmaradványok felfedezője, az Iharkúton tizennegyedik éve szervezett Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíciók vezetője.

National Geographic 2019. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket