Gedeon, Johanna2024. március 28., csütörtök
elofizetoi-tamogatas

Tudásmentő

2016.01.10.Sármány Erika
National Geographic Magyarország

Molnár Zsolt, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa a természettel szoros kapcsolatban élők apáról fiúra hagyományozott ökológiai tudását vizsgálja a néprajztudomány eszközeivel.

Miért választotta éppen ezt a kutatási irányt?

Botanikusként az Alföld növényvilágával foglalkoztam. Aztán amikora családdal Erdélyben nyaraltam, olyan életformát, ökológiai tudást ismertem meg, amelyről az egyetemen nem tanítanak, a konferenciákon nem beszélnek. Mi a hagyományos ökológiai tudást kutatjuk, azoknak az embereknek a közös, gyakorlati, nemzedékről nemzedékre átadott tudását, akiket megélhetésük a földhöz köt.

Mit tud a pásztor, a gyimesi gazda, amit a kutató nem?

Egy konkrét példa: az ökológusok nem értették, hogyan alakult ki a gyimesi kaszálók óriási fajgazdagsága alig kétszáz év alatt. Kiderítettük, hogy a gyimesiek kaszálóikra szórják a csűr aljában összesepert, rengeteg életképes magot rejtő szénamurhát – ez magyarázza a nagy fajgazdagságot. A hagyományos tudásban gyakran más a fontos, mint amit a tudomány, a hivatalos természetvédelem kiemel. A ritka, védett növény a pásztor számára kevésbé érdekes: részint mert kevés van belőle, részint mert a birka általában nem szereti. A fűféléket viszont, amelyektől végső soron a megélhetése függ, a pásztor nagyszerűen ismeri – ahogy mondani szokták: „A jószág száján át látja a legelőt.”

A füvet-fákat ismerő öregember inkább Móra Ferenc-i figura, semmint mai, hús-vér ember…

Pedig a pásztoroknak is van ám Facebook-profiljuk! A hagyomány, amit továbbvisznek, élő, dinamikusan változó, a körülményekre válaszoló tudás. A hortobágyi hodályok egyike sem idősebb százévesnél. Korábban nem volt ilyen épületekre szükség, mert a rackajuh bírta a ridegtartást. A 19. században elterjedt merinó juh azonban nem bírja. Azért is kellett a nádtető, hogy az épület jobban szigetelje a hőt. A hodály bevált, ma már a hortobágyi táj része. Egyfajta szemléletről van tehát szó, amelyben a jószág a legfontosabb.

Másutt is megvan a tudás, ami a Hortobágyon, Gyimesben?

Az Őrségben például még megvan, Zalában már kevésbé. Általában csak ott marad fenn, ahol a természet a fő megélhetési forrás. Sokszor azért éppen a szegényebbje őrzi meg ezt a tudást, mert a módosabb vesz magának gépeket, vegyszereket. Európában különleges a helyzetünk: tőlünk nyugatra jórészt kiveszett ez a tudás, keletebbre pedig alig-alig kutatják. Nagy szerencse, hogy nálunk még létezik, és megismerhető.

Tudják a Gyimesiek, Hortobágyiak, milyen nagy érték ez?

Most már igen. Néhány éve az egyik pásztor megkérdezte, miért faggatom a növényekről, hisz mindnek ismerem a latin nevét. Ma már tudja, mi érdekel engem és miért, és tudatosan tanít. 2003-ban népfőiskolát alapítottunk, most pásztoriskolán gondolkodunk a pásztorokkal.

A népi tudást, a népi életet rendesen a néprajz tanulmányozza. Mi szerepe lehet ebben az ökológiának?

A néprajzos inkább az emberi oldal, a kultúra, a rítusok felől közelít. Sokszor azért nem vonzza ez a terület, mert nem elég a botanikai-ökológiai tudása. Aki nem ismer fel ezerféle növényt, aki nem ismeri részleteiben az adott táj ökológiai tulajdonságait, az adatközlő mondandóját sem értelmezheti megfelelő mélységben. Az anyatudomány tehát az ökológia, de a néprajzra, a kulturális antropológiára is támaszkodunk. Egyfajta hídszerepet töltünk be: lefordítjuk a tudomány nyelvére a pásztorok hagyományos tudását, és közben segítjük a pásztorokat, hogy megértsék az ökológust, a természetvédőt.

Ritka, hogy egy jelenséget természet- és társadalomtudományi oldalról egyaránt vizsgálnak.

Világszerte egyre többen foglalkoznak a közösségek és természeti környezetük összefüggéseivel. A táj tulajdonságai, jellegzetességei ugyanis nagyban meghatározzák társadalmunkat, kultúránkat, és jobban megérthetjük az utóbbit, ha tisztában vagyunk az előbbiekkel. Vegyük például a népmeséket: a nyugat-európai mesében az a főhős, aki bemegy a sűrű, sötét erdőbe, és ép bőrrel kijön onnan – mint Jancsi és Juliska. A kelet-európai, sztyeppei népek meséjében az a főhős, aki a pusztában ki mer állni a sárkánnyal. Az eszkimó mesében pedig az a főhős, aki megöli a szomszédját, így ő maga életben maradhat.

Kutatási eredményeik hol, mennyiben hasznosíthatók?

A Hortobágy évszázadokkal, évezredekkel ezelőtt nyerte el mai képét, és e kép fennmaradásában kulcsszerepe volt a hagyományos legeltető állattartásnak. Ha mai formájában meg akarjuk tartani, megfelelően, a hagyományos módon kell kezelnünk a területet. Ebben lehetnek hasznosak az eredményeink. Azért is fontos ez, mert az európai uniós irányelvek egyrészt az intenzív mezőgazdasági termelést, másrészt a fenntarthatóbb extenzív gazdálkodást szorgalmazzák. Azt szeretnénk elérni, hogy a kettő ne zárja ki egymást, hogy az eu-szabályozás vegye jobban figyelembe a helyi sajátosságokat, a kulturális sokféleséget.

Befejezhető, lezárható-e egy-egy témájuk?

Nem. Vannak projektek, amelyeken intenzívebben dolgozunk, van, amelyik lassabban csordogál. De az egykori adatközlők ma már a barátaim, a barátainak pedig nem fordít csak úgy hátat az ember. Amúgy sem hiszek az objektív tudományban; nagyon fontos, hogy személyes viszony alakuljon ki a kutató és kutatása „tárgya” között.

Írta Bordás Veronika
Fényképezte Sárosi Zoltán

Barlangi ember

Barlangi ember

Barlangkutató és barlangi mentő, országos riasztásvezető. Ha jön a riasztás, mozgósítja a kollégákat, mentő-, tűzoltó- vagy rendőrautót rendel, aztán kék fény, sziréna, száznegyvenes tempó – irány a barlang, esetleg Dobogókő vagy a Rám-szakadék, ahol menteni kell.

Lépéselőnyben

Lépéselőnyben

Még csak harmincéves, de tizenöt évesen már díjakat nyert, ma az egyik legtehetségesebb természetfotósként tartják számon – nem csak nálunk, a világban is. Itthon eddig ötször volt Az Év Természetfotósa, legutóbb éppen tavaly novemberben.

Hajdú D. András

Hajdú D. András

Hajdú D. András

A klíma búvára

A klíma búvára

A Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének főmunkatársa. A klímaváltozást kutatja – olykor igazán extrém körülmények között.

Csontról csontra

Csontról csontra

Ősi Attila paleontológus, a bakonyi dinoszauruszmaradványok felfedezője, az Iharkúton tizennegyedik éve szervezett Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíciók vezetője.

National Geographic 2024. márciusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

18 780 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket