Valter, Irma2019. július 16., kedd
Föld

Kiszárad vagy megárad – mi lesz az Aral-tóval?

2003.08.04.Admin
National Geographic Magyarország

Az Aral-tó, vagy legalábbis annak déli medencéje kiszáradhat – szól a tudományos előrejelzés egyrészt, másrészt egyre valószínűbb, hogy kiönt az onnan ezer kilométerre lévő Pamír hegységbeli Szarezszkoje-tó és az óriási áradás pusztítást okozhat az Amu-darja környékén így az Aral-tóban is.

Gyapotföldek miatt szárad ki a tó

Néhány nappal ezelőtt az európai űrhivatal (ESA) Envisat műholdjának felvételeiről derült ki, hogy az egykor hatalmas kiterjedésű Aral-tó vízfelszíne drámaian lecsökkent. A korábbi tómeder helyén hatalmas kiterjedésű sósivatagok láthatók, az egykor a tópartra épített halászfalvak döntő többsége több tucat kilométerre került a nyílt víztől, amint arról a Népszabadság is beszámolt.

Az Aral-tó fő táplálója a Pamír hegységben eredő Szir-darja és az Amu-darja folyó, amelyek mentén az ’50-es években roppant vízigényes gyapotültetvényeket telepítettek. Nagyrészt a a beavatkozásnak köszönhetően 1988-ra a folyók eredeti vízmennyiségének csak a töredéke jutott a tóba, ettől zsugorodni kezdett; növényvédő szerekkel szennyezett sós pusztaságot hagyva maga után. A kilencvenes évek elejére az Amu-darja vízhozama alig érte el a mérhető értéket: az utánpótlás híján a két részre szakadt tó déli medencéje idővel teljesen kiszáradhat. Már a korábbi tervek sem bíztatnak sikerrel. Akkor még azt hitték, hogy ha az északi medence megmentése érdekében homokból gátat építenek a csatornába, akkor a víz nem fut el a déli medencébe.

Özönvíz a Pamír hegységből

Más miatt lenne ok az aggodalomra a BBC szerint. Egy a Pamír-hegységben lévő tó, a Szarezszkoje (Sarez) vízgyűjtőjében túl sok volt a csapadék illetve a földmozgások valószínűsége ott az átlagnál nagyobb, ha pedig megrepednek a természetes gátak, a tó kiönthet, hatalmas áradást és pusztítást okozva Közép-Ázsia jelentős térségeiben.

Egy nemrégiben elkészült tanulmány szerzői tadzsik polgári védelmi szakemberek, illetve orosz hegymászók voltak. Megállapításaik szerint a több mint háromezer méter magasan fekvő tó egy földrengés esetén súlyos károkat okozhat. A szomszédos Afganisztánban gyakran előforduló földrengések ugyanis előidézhetik a Szarezszkojét szegélyező természetes sziklatámaszok leomlását, és az állóvíz kiöntését.

A tó pusztulása esetén akár több száz méteres (!) magasságba is törhet a szökőár, legalábbis a tadzsik tévé beszámolója szerint. Az áradás a Pandzs és az Amu-Darja folyókon keresztül elérheti az Aral-tavat is, miközben óriási pusztítást végezhet Afganisztán, Tadzsikisztán, de még a közeli Üzbegisztán és Türkmenisztán területén is.

Az Aral-tó csaknem ezer kilométerre található a Szarezszkojétól, ennek ellenére a földrengések hatása elérné a területet. Hogy a földmozgások mennyire nem ritkák a környéken, azt jelzi az is, hogy maga a Szarezszkoje-tó is egy földrengés nyomán keletkezett, méghozzá nem is olyan régen, 1911-ben.

A tó létezését egyelőre egy természetes akadály, az Uszojnak nevezett „fal” teszi lehetővé, amely hatvan méter magas sziklákból és kőtömbökből áll. A tudósok szerint a tó éppen olyan gyorsan eltűnhet tehát, mint amilyen hirtelen keletkezett 92 évvel ezelőtt.

Államelnök segélykiáltása az ENSZ-ben

A tadzsik rendkívüli helyzetek minisztériuma és az orosz Nemzetközi Hegymászó Szövetség által szervezett expedíció azt vizsgálta, hogy milyen veszélyek fenyegetik a Pamír egyik legfiatalabb tavát, ha megreped, vagy szétrobban az Uszoj sziklagát. Számításaik szerint földcsuszamlások, iszap- és sártenger indulhat meg a tó felé egy Afganisztánban bekövetkező földrengés esetén, továbbá lavinák is fenyegetik a tavat. Ennek nyomán 250 méter magas hullám keletkezhet, s ezáltal a tó kiléphet medréből, elsöpörve mindent az útjából. Egyesek szerint a világ legnagyobb áradására kerülhet sor.

A tadzsik elnök, Emomali Rahmonov 2000-ben már az ENSZ-ben elmondott beszédében is figyelmeztetett arra, hogy a tó pusztulása következtében ötmillió ember válhat hajléktalanná. A szomszédos Üzbegisztánban szintén aggódnak a potenciális katasztrófa, a közép-ázsiai síkságok veszélyeztetettsége miatt.

A félelem nem alaptalan: nemrégiben (1999-ben) földrengés volt Afganisztánban, és a rezgéseket a Szarezszkoje környékén is érezték. A kilencvenes évek közepén pedig kritikus szintre emelkedett a tó vízszintje, miután egy másik földrengés két sziklanyúlványt omlasztott bele a Szarezszkojéba.

Hozzászólások

Égi jelenségek 2019. július második felében

Égi jelenségek 2019. július második felében

16-án este részleges holdfogyatkozást láthatunk Két éve

Méhbaráttá alakul egy holland város

Méhbaráttá alakul egy holland város

Utrecht városában idén nyáron 316 buszmegálló tetejére telepítenek zöldfelületet.

Elképzelhetetlen helyen fedeztek fel hóalgákat

Elképzelhetetlen helyen fedeztek fel hóalgákat

Nemrégiben olyan helyen találtak hóalgát, ahol az életnek nem sok esélye lehetne.

Majdnem műanyagmentes fesztivál

Majdnem műanyagmentes fesztivál

Óriási taps fogadta Sir David Attenborough-t a Glastonbury fesztivál utolsó napján.

Drónnal térképeztek fel egy korallzátonyt

Drónnal térképeztek fel egy korallzátonyt

A Guami Egyetem és a NASA közös program keretében a

National Geographic 2019. júliusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket