Malvin, Teréz2020. október 01., csütörtök
Föld

Mit jelentene egy éghajlatváltozás az elmúlt 2, 5 millió év tükrében?

2003.09.11.Admin
National Geographic Magyarország

Jelenlegi ismereteink szerint a grönlandi jégtakarónak az elolvadása 30 méteres világtengeri szintemelkedést okozna, ha ugyanez az Antarktisznál is bekövetkezik, akkor az 70-90 métert tengerszint-növekedést jelent.

Sümeghy Pál a Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani tanszékének a vezetője nemrégiben egy nagyon érdekes konferencián járt. Ez volt a 16. „Negyed időszak kutató konferencia”, ahol a Föld történetével foglalkoztak.

– Az utolsó 2-2, 5 millió évvel ezelőtt történt eseményekkel foglalkozó kutatók voltak a konferencián. 1800 kutató elképesztően sok tagozatban, szekcióban mutatta be a munkákat, amelyek az elmúlt 2-2, 5 millió évvel foglalkoztak: éghajlatai változás, földtörténeti változás, az emberiség megjelenése, a társadalom szerveződése és hatása a világra. Ebben a tekintetben lépett tovább az elmúlt kongresszusokhoz képest a találkozó, mert nemcsak azt vizsgálták, hogy a múltban milyen hatással volt az emberiség a földünkre pozitív és negatív értelemben, hanem ezekből a múltbéli és jelenlegi trendekből megpróbáltak jövőképet is rajzolni.

Említette az éghajlatváltozást – a rendkívül forró nyár megint előtérbe helyezte ezt a kérdést, és a szakemberek véleménye megoszlik a kérdésben.

– Az egész negyedidőszaknak az egyik legfontosabb vonása az, hogy folyamatos és állandó éghajlati változásokat tudunk megfigyelni. Akik azt mondják, hogy mindig is voltak ilyen éghajlati változások, azoknak a kutatóknak is igazuk van, hiszen tudjuk, hogy 100-120 ezer évvel ezelőtt Grönlandon nem volt jégtakaró. Tehát jelenleg is nyugodtan előállhat egy ugyanilyen szituáció, viszont akkor nem élt hat milliárd ember, és nem tömörül a világ gazdasági, társadalmi vagyonának jelentős része a tengerpartokra, nem volt ilyen fejlett államokká szerveződött társadalom.

A vadászó népek el tudtak vándorolni a változások hatása elől, de most gondoljunk csak a kikötőkre vagy a tengerparti városokra, az ott élő emberekre. És mielőtt azt gondolnánk innen Magyarországról nézve, hogy minket a Kárpátok, a Dinári hegység és az Alpok megvédenek, ez teljesen igaz, csakhogy egy rendszer van, és ez a társadalom ezer szállal kötődik a tengerhez, a tengerparti népekhez, az ő bukásuk vagy felemelkedésük a mi sorsunkat is megváltoztatja.

Az éghajlati változásnak tehát van egy természetes trendje. Mindig is volt. Egy folyamatos felmelegedés után lehűlések, néhány száz, ezer, tízezer vagy százezer éves ciklusban gyönyörűen kirajzolódnak. Ami rendkívülivé teszi ezt a változást, hogy az emberiség széndioxid kibocsátó lett, ózonréteget bontó anyagokat bocsátunk ki, azaz mi is hozzájárulunk az éghajlatváltozáshoz. Meddig mehet ez így?

Hány embert érinthet a tengerek megemelkedése?

– A jelenlegi ismereteink szerint például a grönlandi jégtakarónak az elolvadása egy 30 méteres világtengeri szintemelkedést okozna, ha ugyanez az Antarktisznál is bekövetkezik, akkor az 70-90 métert jelent.

Mit jelent ez? Angliának azt jelentené, hogy megközelítően egyharmada-fele tenger alá kerülhet. Vagy gondoljunk Hollandiára, ahol a legnagyobb gátépítési programok ellenére óriási problémát jelent. Gondoljunk végig egy olyan tényezőt, hogy a sós tengervíz 20-30 méterrel fölé emelkedik a gátak mögötti védett területnek. Ez azt jelenti, hogy a sós víz bekerül a dűnékbe, kiszorítja az édesvizet. Kiszáradnak a fák, nem tudják megvédeni a dűnéket a széltől, és a dűnék elkezdenek hátrálni.
Mondanék még egy sokkal keményebb, húsba vágó példát, Bangladest. Banglades egy folyó torkolatában helyezkedik el, ha ebbe a torkolatba beáramlik a tengervíz, több százmillió ember fizikai léte kerül veszélybe. Nyilvánvaló, ezek az emberek is meg akarnak élni, elkezdenek befelé hátrálni a szárazföld felé, ahol már más államok vannak.

És még azt sem mondhatjuk ugye, hogy utánunk a vízözön, mert ez viszonylag rövid idő alatt játszódhat le esetleg, akár egy emberöltő alatt.

– Így van. A konferencián több modell is foglalkozott azzal, hogy egy ilyen változás mennyi idő alatt játszódik le. A grönlandi jégtakaró leolvadását a legpesszimistább megközelítés 2050-re mutatja ki. Mondhatnánk, hogy na, nem hiszem. Erre azt tudnám felelni, hogy a tavalyi évtől a Kilimandzsáró hava nem létezik, megszűnt. Tehát ilyen gyorsak ezek a változások, és azt vetítik előre, hogy a tengerparti területeken nagyon sok nép be fog szorulni a kontinenseknek a belsejébe.

Ez egy új népvándorlás gyakorlatilag.

– Így van. Nagyon sok kutató szerint tulajdonképpen már meg is kezdődtek ezek a népvándorlások valamikor a 90-es évek kezdetén, és hogyha hozzávesszük és talán ez a legfájóbb probléma, hogy miközben a tengerparti területeken tengervízelöntéssel kell számolnunk, ugyanakkor a kontinentális területeken, belső területeken sivatagosodással.

A Szahara négy kilométerrel halad évente délfelé. Azok a zavargások, amik Közép-Afrikából, pont a szavanna és a sivatag pereméről érkeznek, jelentős része abból származik, hogy az arab származású iszlám vallású törzsek kiszorulnak a korábbi élőhelyükről, mert elnyeli őket a sivatag és el kezdenek más népek, teljesen más etnikumú, teljesen más vallási, kulturális berendezkedésű népeknek az élőterébe beáramlani, beszivárogni. Hogy milyen gyors lehet az emberiség mozgása, csak egy példa: Kínában, amikor beindult tulajdonképpen a tengerpartok benépesítése, – vámszabadterületekké nyilvánították őket a 90-es években -, egy év alatt 30 millió ember költözött Kína belső területeiről a tengerpartra. Ezekre a változásokra, ha a mi régiónkat is érintik, márpedig érinteni fogják, előre fel kell készülni.

Forrás: Rádió.hu/Szonda

Hozzászólások

2020. szeptember asztrofotója: Földközelben a Mars!

2020. szeptember asztrofotója: Földközelben a Mars!

A részletekben gazdag felvételt akár egy űrszonda is készíthette volna.

Emelkedett a vízszint Irak tavaiban

Emelkedett a vízszint Irak tavaiban

Több évtizednyi alacsony vízállást követően javuló tendenciát mutat két jelentős tó Irakban.

Égi jelenségek 2020. október első felében

Égi jelenségek 2020. október első felében

Teliholddal kezdjük, Mars-közelséggel és szembenállással folytatjuk, holdsarlóval fejezzük be október első felét.

Földsúroló meteor száguldott át Nyugat-Európa egén

Földsúroló meteor száguldott át Nyugat-Európa egén

A rendkívül ritka eseményre Hollandia és Németország felett került sor.

Régi-új hidegrekordja lett az északi féltekének

Régi-új hidegrekordja lett az északi féltekének

Az elmúlt években legtöbbször a melegrekordokról szóltak a hírek, most kivételesen egy hidegrekord került elő.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket