Ervin, Klétusz2019. április 26., péntek
Föld

Galileo – egy legendás űrszonda életpályája

2003.09.21.Admin
National Geographic Magyarország

Vasárnap véget ér az űrkutatás egyik legsikeresebb szondájának, a Galileonak az élete. A Jupiterről és holdjairól több ezer felvételt készítő űrszonda vasárnap este öngyilkos süllyedést hajt végre: beleereszkedik a Jupiter légkörébe és elég benne.

Az űr- és bolygókutatás egyik legsikeresebb űrszondája, a Galileo élete vége felé jár. A NASA tervei szerint a 1, 5 milliárd dolláros űrszondát magyar idő szerint vasárnap este 21 óra 49 perckor 173772 kilométer/óra sebességgel beleirányítják a Jupiter örvénylő felhőrétegeibe. Az öngyilkos leszállás közben a súrlódás miatt a csaknem háromezer tonnás űrszonda fokozatosan felmelegszik majd, és elég.

Nem akarták, hogy az Európának ütközzön

Az akcióval sikerül azt biztosítani, hogy az űrszonda ne csapódjon a Jupiter Európa nevű holdjának, így elkerülhető, hogy esetleg földi baktériumok jussanak a holdra. A bolygóméretű Európáról a csillagászok úgy vélik, hogy az egyik legígéretesebb hely a Naprendszerben, ahol az élet nyomai elképzelhetők.

Az Európát ugyanis vízjég borítja, amely alatt valószínűleg a földi élet kialakulását elősegítő vízóceánok találhatók. A NASA már évekkel korábban aggodalmát fejezte ki, hogy a Jupiter gravitációs ereje eltérítheti az űrszondát pályájáról, és elképzelhető, hogy az az Európához vagy más holdhoz csapódik – most ennek elébe mennek.

Egy űrszonda fordulatos élete

A Galileo 14 éves küldetése a NASA egyik legsikeresebb programja volt, annak ellenére, hogy időközben sok buktatóval jár. A kilövés rögtön több éves halasztással történt. Az eredeti tervek szerint a Galileot 1986-ban a Challenger vitte volna Föld körüli pályára, ahol egy folyékony üzemanyaggal működő rakétával indították volna útjára. Eredetileg két és fél év alatt ért volna a Jupiterhez.

A Challenger katasztrófája után három évre elhalasztották az űrszonda indítását. Végül 1989. október 18- án az Atlantis fedélzetén indult el a világűrbe, ahol egy szilárd hajtóanyagú rakétával az útjára bocsátották.

Az űrszonda második nagy próbatétele az volt, hogy főantennájának kinyitásakor 3 merevítő beszorult, ezért csak az egyik fele tudott kinyílni. Sajnos az antenna teljesen használhatatlanná vált és a tartalék antennának kellett átvenni a szerepét, ami azonban jóval kisebb teljesítményű volt. Ennek ellenére azért több ezer felvételt közvetített a Földre.

Mérföldkövek a Galileo életében

A Galileo volt az első űrszonda, amely megközelített egy kisbolygót. 1600 km-re suhant el a Gaspra mellett, eközben részletes fotókat készített, és méréseket végzett. Kiderült, hogy a várakozásoknak megfelelően a kisbolygó felszíne telis-tele van kráterekkel és barázdákkal.

Mivel a Galileo egy a Vénusz felé tett kitérővel kezdte meg útját, 1992. decemberében visszatért a Földhöz, hogy újabb lendületet vegyen, most már a Jupiter felé. A Föld-Hold rendszerről készült felvételeken felfedeztek egy 2000 km átmérőjű medencét a Hold felszínén.

1993-ban a Jupiter felé elsuhant az Ida nevű kisbolygó mellett mindössze 2480 km-re, és felfedezte a kisbolygó Dactyl nevű holdját. Így az Ida lett az első kisbolygó, amely körül közvetlen képalkotással holdat fedeztek fel. 1994-ben az űrszonda közvetített a Shoemeker-Levy-9-es üstökös Jupiterbe való csapódásáról.

1995. végén a főszondáról leválasztott légköri egységek megérkeztek a Jupiterhez. A légköri egység ugyanezen a napon megkezdte a belépést az óriásbolygó légkörébe. A felhőrétegtől kb. 50000 km-re egy teljesen új, erős sugárzási övezetet talált. Miközben a légköri egység kinyitotta ejtőernyőjét és megkezdte a süllyedést, a légkörben mérte a felhők kémiai összetételét, a nyomást, a hőmérsékletet, a sűrűséget, vizsgálta az energiaviszonyokat, a villámlásokat és a szelek erősségét. A leszállóegység 57 percig tudott működni, majd összeroppant. A szonda 130 km mélyre süllyedt. Eközben a Galileo 216000 km-re a közelítette meg a Jupitert (ez volt a legközelebbi elrepülés a Jupiter mellett az egész misszió alatt) és pályára állt a bolygó körül.

Megismerhettük a Jupiter nagy holdjait általa

Az elkövetkező években az űrszonda fotókat készített és méréseket végzett a Jupiter nagy holdjairól. Képeket küldött az Ioról, ahol rengeteg működő vulkán és friss lávató mutatkozott. A legfrissebb kalkulációk szerint 152 működő vulkán van a bolygón. Az Io mellett történt gravitációs mérésekből kiderült, hogy vasmagja és jelentős mágneses tere van.

Felfedezte a Ganymedes mágneses terét, ionoszféráját és légkörét, amely oxigént is tartalmaz. A hold nem csak a Naprendszer legnagyobb holdja, hanem a Merkúrnál és a Plútónál is nagyobb.

A Galileo többször elrepült a jeges Callisto hold mellett, ahol szintén ionoszférát találtak e hold körül is, amelyből vékony légkörre lehetett következtetni. A belső szerkezet homogénnek mutatkozik, a fémes mag hiányzik. A holdon számtalan kráter mutatkozik.

1996-ban készültek az első felvételek az Európáról. A holdról készült felvételek a korábban gondoltnál erősebben szabdalt felszínt mutattak, kevés a kráter, viszont annál több a rianás és a repedés. A rianások mentén sötétebb anyag található, mely a jég repedésénél felszínre törő szilikátos víztől eredhet. A felvételek alapján egyre valószínűbbé vált az a feltevés, hogy az Európa felszíne alatt folyékony óceán, vagy képlékeny jég található. Mágneses teret észleltek e hold körül is, amelynek térerőssége kb. negyede a Ganymedes-ének.

Ezentúl számos fotót készített a Thebe, a Metis és az Amalthea holdakról, a Jupiterről, a Jupiter sarki fényeiről, és felfedezett egy teljesen új porgyűrűt a bolygó körül. A gyűrű közel 1 millió km átmérőjű, anyaga valószínűleg bolygóközi eredetű.

Hozzászólások

Gyorsan fogynak az izlandi gleccserek

Gyorsan fogynak az izlandi gleccserek

1900 óta évtizedenként váltakoztak a hidegebb és melegebb periódusok, de főként a meleg periódusok válnak egyre melegebbé, s a gleccserfogyás is a meleg periódusokban gyorsul fel.

Város, építészet, fenntarthatóság

Város, építészet, fenntarthatóság

Hódít az urbanjungle, amely tereket tölt meg a növények zöldjével. A környezettudatos építészetről kérdeztük a Nakedhome ügyvezetőjét, Radnóthy Szabolcsot.

Föld Napja – mindannyian tehetünk a fenntarthatóságért

Föld Napja – mindannyian tehetünk a fenntarthatóságért

Bolygónk természeti kincseinek éltetésén túl, nem hagyhatjuk figyelmen kívül hogy ezek az értékek közül egyre több tűnik el vagy kerül kritikus állapotba.

Először mérték fel a műanyagtermékek szénlábnyomát

Először mérték fel a műanyagtermékek szénlábnyomát

Először mérték fel a kutatók a műanyagtermékek életciklusa során közvetlenül vagy közvetett módon a levegőbe kerülő szén-dioxid mennyiségét.

Újraéledt a barcsi Ó-Dráva

Újraéledt a barcsi Ó-Dráva

Újraéledt az Ó-Dráva holtág az Európai Unió LIFE+ programjának keretében, az öt évig tartó, mintegy 834 ezer eurós magyar-horvát élőhely-revitalizációs beruházás eredményeként.

National Geographic 2019. áprilisi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

7 800 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket