Lenke, Brigitta, Apollinár2019. július 23., kedd
Föld

Földrengés-előrejelzések: annyi biztos, hogy minden bizonytalan

2003.09.28.Admin
National Geographic Magyarország

Egy magát földrengéskutatónak kiadó japán férfi azt állítja, hogy képes előrejelezni a földmozgásokat.

A földrengések évezredek óta tartják rettegésben az emberiséget. Váratlanul és pusztítóan törnek civilizációnkra, s egyelőre nem látszik bizonyosnak, hogy képesek leszünk-e valaha is előre megjósolni ezeket a természeti katasztrófákat. A legutóbbi napok japán eseményei arra utalnak, hogy akad még tennivaló az ügyben…

Szépséghiba

A napokban bejárta a világsajtót egy japán férfi kijelentése, miszerint ő képes előrejelezni a földrengések helyét és időpontját. A dolog szépséghibája, hogy Yoshio Kushadi az időpontot és a helyet is eltalálta, amikor előrejelezte a rengést, csakhogy nem a mozgás epicentrumát, középpontját sikerült megjelölnie…Az történt ugyanis, hogy napokkal a nagy japán szeizmikus katasztrófa előtt a férfi megjósolta, hogy Tokióban rengeni fog a föld, ám kiderült, hogy nem a fővárosban volt a legpusztítóbb a katasztrófa, hanem Hokkaido szigetén, messze északra.

Ez okozta egyébként Magyarországon is a félreértések egy részét: sokan csak hatos erősségűnek hitték a rengést, mert Tokióban valóban gyengébb volt a földmozgás, miközben az epicentrumban a Richter skála szerinti 8, 8-as fokozatot is elérte a magnitúdó. (Ez német kutatók mérése volt, a hírügynökségek nyolcas erősségűre tették a mozgásokat.) Mindez egyébként a valaha volt egyik legerősebb szeizmikus katasztrófa volt az emberiség történetében. A német kutatók például ennél még sohasem mértek nagyobb értéket. A földkéreg 300 kilométer hosszan szakadt fel az elmúlt héten Hokkaidón, ám a japán építészek és várostervezők munkáját dicséri, hogy viszonylag kevés áldozatot követelt a jelenség. Egyetlen halottról és hatszáz sebesültről érkeztek ugyanis jelentések a távol-keleti szigetországból, miközben más országokban jóval gyengébb rengések esetében sok száz és ezer halottról számolhattak volna be a hírügynökségek.

Ami segíthet…

A földrengések pusztítását több módszer is csökkenteni képes. Nem csupán arról van szó, hogy a szerkezeteknek elég flexibilisnek és egyidejűleg stabilnak kell lenniük, hanem arról is, hogy az épületek sajátfrekvenciája (amelyen a legkönnyebben gerjeszthetők, vagyis mozdíthatók ki nyugalmi állapotukból) ne essen egybe a földrengések keltette lökéshullámok frekvenciájával. Így elkerülhető az épített szerkezetek összeomlása.

Japán északi szigetét, Hokkaidót három erősebb rengés rázta meg pénteken, de azóta is mértek 5, 2-es erősségű földmozgásokat a térségben. A távol-keleti országban gyakoriak a pusztító erejű földrengések. Nyolc évvel ezelőtt az ipari és kikötővárost, Kobét sújtotta katasztrófa. Akkor csaknem hatezer ember vesztette életét. A gyakori földmozgások oka az, hogy a Csendes-óceáni lemez, a Föld egyik legnagyobb kéregdarabja évente nyolc centiméterrel csúszik arrébb Japán szigetei alatt.

A mostani katasztrófa viszonylag kevés áldozata kapcsán német tudósok azt hangsúlyozzák, hogy a megfelelő építési előírások és azok betartatása jelentik a legfőbb biztosítékot arra, hogy nem lesz tömegszerencsétlenség egy földrengésből. A német kutatók kételkednek viszont abban, hogy precízen előrejelezhető lenne a földmozgások helye és ideje, és Yoshio Kushadit komolytalannak tartják. Sőt, a Spiegel Online-nak nyilatkozó potsdami kutatók szeretnék magukat elhatárolni tőle, nehogy összekeverjék a tudósokat és a sarlatánokat.

Nem lehet előre megjósolni a rengéseket

„Egészen pontosan nem lehet a földrengéseket előrejelezni. A valószínűségszámítás segítségével hozzávetőlegesen sejthető viszont a földrengések helye és időpontja – vélekedik Birger Gottfried Lühr, aki a potsdami földkutató intézet, a Geo-Forschungszentrum (GFZ) munkatársa, a természeti katasztrófákkal foglalkozó részlegnél.

Ugyanakkor Kushadi módszere, az, hogy rádióhullámok mérésével próbálja megjósolni a katasztrófákat nem tűnik rossz megoldásnak. Korábban, 2002-ben más japán kutatók már felhívták erre a metódusra a figyelmet, és végeztek is méréseket ebben a témakörben. Az elmélet – amelynek eredete a nyolcvanas évekre nyúlik vissza – lényege az, hogy amikor a föld felszíne alatt nő a nyomás, kisebb repedések keletkeznek a kéregben. Az ezzel párhuzamosan zajló magma-áramlások, -mozgások elektromágneses zavarokat okoznak a légkörben, amelyek előrejelezhetik a készülő mozgásokat.

Minthogy azonban nagyon bonyolult folyamatok zajlanak a mélyben, a rádióhullámokból nem feltétlenül következtethetünk az előttünk álló eseményekre – hangsúlyozzák a német kutatók. Sok tudós szerint kaotikus folyamatokról van szó, amelyek nem határozhatók meg egyetlen képlettel – magyarázta Lühr.

Az amerikaiak mást is figyelnek

Az amerikaiak a japánoktól eltérően nemcsak elektromágneses hullámok mérésére törekednek, hanem infravörös kamerákkal figyelik a világűrből a Föld felszínét. Az USA űrkutatási hivatala, a NASA műholdakkal pásztázza a kontinenseket, és a hőmérsékletingadozást és a fényjelenségeket figyeli földrengések esetén. Ha ugyanis a kőzetek nyomás alatt vannak, akkor nemcsak az elektromágneses hullámok változnak, hanem a hőmérséklet is, és így fénykibocsátásra is sor kerülhet, feltéve, hogy felszín közeli jelenségről van szó. Az úgynevezett Global Earthquake Satellite System (Globális Földrengés-kutató Műholdrendszer) éppen ezért segítséget nyújthat a későbbiekben a földmozgások előrejelzésében, legalábbis a szeizmikus mozgások precízebb megjóslásában.

Hozzászólások

Emléktábla egy eltűnt gleccsernek

Emléktábla egy eltűnt gleccsernek

Emléktáblát emelnek az első gleccsernek, amelyik a globális felmelegedés miatt elsőként tűnt el Izlandon, a plakettet augusztusban leplezik le kutatók.

A vártnál gyorsabban melegedhetnek az erdei patakok

A vártnál gyorsabban melegedhetnek az erdei patakok

Mi történik a patakok, folyócskák vizével a felmelegedés hatására?

Megmenthető-e a nyugat-antarktiszi jégmező?

Megmenthető-e a nyugat-antarktiszi jégmező?

Az antarktiszi gleccserek mozgása egyre gyorsabb a kontinens nyugati felén.

A Sas leszállt

A Sas leszállt

1969. július 20-án lépett az első ember a Holdra, idén az ötvenedik évfordulót ünnepeljük.

Ilyen volt a 2019-es nyári holdfogyatkozás

Ilyen volt a 2019-es nyári holdfogyatkozás

A részleges holdfogyatkozás hazánkból is látható volt, égi kísérőnk kétharmadát fedte le a Föld árnyéka, 2019. július 16-ról 17-re virradó éjszaka.

National Geographic 2019. júliusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket