Előd, Szalóme, Kordélia2019. október 22., kedd
Föld

Becsomagolnák a Kilimandzsárót

2003.11.25.Admin
National Geographic Magyarország

Egy zimbabwei kutató fóliával burkolná be a rohamos ütemben olvadó Kilimandzsáró hófödte csúcsát, hogy Afrika legmagasabb hegyének havában még unokáink is gyönyörködhessenek.

Euan Nisbet azt szeretné, hogy műanyagból készült fóliával vegyék körbe a több mint ötezer méter magasan fekvő hómezőket, és így akadályozzák meg a jég további elpárolgását. Ugyanakkor más szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a műanyag borítás ugyan visszaverné a napsugarakat, és ily módon valóban megóvhatná a jégrétegeket, azonban a terv másik eredménye az lenne, hogy a takaróréteg egyfajta pokrócként a meleget is megtartaná a jégréteg fölött, és ezzel éppenhogy az olvadás felgyorsulásához vezetne.

Örök hó az Egyenlítőnél

Három vulkán alkotja
A Kilimandzsáró három különálló vulkánból jött létre. Működésüket valószínűleg a pleisztocén korszakban, vagyis az utolsó jégkorszakban fejezték be, ami elég valószínű, különben aligha lenne a Kibón 11 ezer évnél idősebb hóréteg. A három kráter közül a Shira a legkisebb, a középső a Mawenzi, a Kibo pedig a legmagasabb. A Kibo krátere lenyűgözően nagy: több mint két kilométer átmérőjű. A Kibót és a Mawenzit egy mintegy 18 kilométer hosszú nyereg köti össze a Mawenzi csúccsal. A Kilimandzsáró Nemzeti Parkot 1977-ben nyitották meg a nagyközönség előtt, és 1989-ben a Világörökség részévé minősítették a parkot.

De nézzük, hogy hol is található a Kilimandzsáró, és miért indult olvadásnak a jégréteg! A Kilimandzsáró hegység Tanzánia és Kenya határán húzódik, nagyobbik része Tanzániára esik. Itt található Afrika legmagasabb pontja, az 5892 méter magas Kibo. Minthogy a mai Tanzánia egykor német gyarmat volt, és csak később, az első világháború után került át az angolokhoz, a Kibót először két német hegymászó hódította meg 1889-ben.

Hans Meyer és Ludwig Purtscheller kitűzte a német zászlót, és miután más név nem jutott eszükbe, harcias uralkodójukról Kaiser Wilhelm Spitzének, azaz Vilmos császár-csúcsnak nevezték el a magaslatot. (Ez a név még ma is szerepel egyes térképeken, igaz, azokat nem az angolok nyomtatják…)

A mászócsapatok azóta is kedvelik Afrika e különleges pontját, amely nemcsak magasságával, hanem jégsipkájával is felhívja magára a figyelmet. Ezen kívül csak a marokkói Toubkal hegyet borítja ugyanis örök hó a kontinensen, márpedig Marokkó sokkal északabbra fekszik a Kibótól, amely az Egyenlítő közelében található.

Húsz éven belül nincs hó?

Az Egyenlítő közelében köztudottan sokat és erősen süt a nap. Tudósok megmérték, hogy mostanában mekkora a jégmezők kiterjedése a Kilimandzsáró vidékén, és megdöbbenve tapasztalták 2000-ben, hogy a 88 évvel azelőtti, 1912-es adatokhoz képest eltűnt a hóborította terület négyötöde. A szakértők szerint húsz éven belül akár az utolsó hófoltok is eltűnhetnek a hegységből, vagyis nem is annyira örök az a hó, amely a Kibót borítja!

Ezek után megkezdődött az ötletbörze, hogy mit is lehetne csinálni az „örök” hó megmentésére. (A megmentés turisztikai, irodalomtörténeti, geológiai és éghajlattani okokból is indokolt, minthogy ez az alig hatvan-hetven méteres jégpáncél éppen 11 ezer 700 évre visszamenőleg szolgáltat adatokat Afrika klímájáról. Továbbá a világ egyik legforgalmasabb turistaattrakciója az Egyenlítő közelében látható jégsipka, és számos regény, illetve film is elvesztené aktualitását, ha eltűnne a jégréteg a Kilimandzsáró tetejéről.)

Nem biztos, hogy menteni kell

A mentés azonban nem egyértelműen helyes álláspont, legalábbis egyes szakértők szerint. Az ő véleményük az, hogy az ember nem avatkozhat be a természet folyamataiba. Mások viszont azzal érvelnek, hogy a hó két okból tűnik el a Kilimandzsáróról: az egyik a globális felmelegedés (ezt pedig részben éppen az ember okozza), a másik pedig a hegység körüli erdők kiirtása (ezt pedig szinte kizárólag a környék lakói teszik).

A globális felmelegedés hatásait aligha kell magyaráznunk: növekszik a Föld hőmérséklete, ami óhatatlanul hozzájárul az örök hó birodalmának visszaszorulásához. Erre számos példa található például az Alpokban is.

Az erdőirtás szerepe a csökkenő hómennyiségben

Az erdőirtás azonban nem is olyan egyértelmű ok. A tudósok csupán feltételezik, hogy az erdők „megnedvesítik” az egyébként száraz felszálló légáramlatokat, és így vízutánpótlást nyújtanak az ötezer méter magasságban lévő jégrétegeknek.

Minthogy az erdők pótlása hosszadalmas, nehézkes és lassú folyamat, egy zimbabwei kutató olyan ötlettel állt elő, amely szerinte megakadályozhatja a hó elolvadását húsz éven belül. Euan Nisbetnek, a londoni Royal Holloway University klimatológusának a véleménye szerint ugyanis ha fényvisszaverő műanyaggal, fóliával terítenék be a hóborította tájakat, akkor megakadályozhatnák a napsugarak felmelegítő hatását.

Mindehhez a The New York Times szerint elég lenne egy körülbelül akkora „installáció”, mint amekkorát a bolgár származású csomagolóművész Christo készített Floridában, a miami Biscayne Bay öblében, amikor több kisebb szigetet „bugyolált be”.

Vissza is üthet a fólia

Ugyanakkor vannak olyan vélemények is miszerint az ötlet igen költséges, hiszen több mint ötezer méteres magasságban kellene végrehajtani a műveletet. Az is megfontolandó Doug Hardy, a Massachussetts Amherst Egyetem éghajlatkutatója szerint – akit a Nature című tudományos lap idézett –, hogy a tervezett műanyag lepel ugyan visszaverné a nap sugarait, de ettől függetlenül a meleg behatolna a burok alá, és ez a takaróréteg egyfajta pokrócként csak gyűjtené, gyűjtené a meleget, ki nem engedve azt. Így pedig végeredményben még az eddiginél is gyorsabban olvadna el a jégréteg Afrika legmagasabb csúcsán.

Hozzászólások

Ígéretek a légszennyezettség csökkentésére

Ígéretek a légszennyezettség csökkentésére

A világ szmogos nagyvárosai közül 35 tett ígéretet a légszennyezettség csökkentésére.

Hogyan keletkezett a világ legnagyobb geódája?

Hogyan keletkezett a világ legnagyobb geódája?

A dél-spanyol Almería közelében 1999-ben felfedezett Pulpí-geóda egy kisszobányi méretű ovális kőzetüreg, amelyben méteres gipszkristályok nőnek.

Összefogás szükséges a vízválság megakadályozására!

Összefogás szükséges a vízválság megakadályozására!

Víz nélkül nincs élet, a vízválság megakadályozására összefogás szükséges, közösen meg lehet csinálni - mondták a Budapesti Víz Világtalálkozón tartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői.

Dinoszauruszok itatóiból származó kőzeteket vizsgáltak

Dinoszauruszok itatóiból származó kőzeteket vizsgáltak

Az egykori sivatagi tavak lerakódásaiból a jura időszaki kőzetréteg kialakulásának pontos korát állapították meg.

Élelmiszer-veszteség boltba kerülés előtt

Élelmiszer-veszteség boltba kerülés előtt

Az élelmiszerek 14 százaléka elvész még az előtt, hogy a boltokba kerülne egy ENSZ-jelentés szerint.

National Geographic 2019. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket