Nem küldött jeleket a Mars Expressz leszállóegysége
Sikeresen Mars körüli pályára állt az Európai Űrügynökség Mars Expressz szondája. Harmadszorra sem sikerült viszont kapcsolatot teremteni a szonda, feltehetőleg a bolygó felszínére ereszkedett, Beagle 2 nevű leszállóegységével.
December 25-én hajnalban 205 napos után és 400 millió kilométer után, közép-európai idő szerint 3 óra 47 perckor az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Expressz szondája Mars körüli pályára állt. Ez az első alkalom, hogy Európa sikeresen egy másik bolygó körüli pályára állított űrszondát.
A Beagle 2 nem küldött jelet
A tervek szerint körülbelül ugyanabban az időben, a Beagle 2 marsjáró nagy sebességgel elérte a Mars légkörét, és 3 óra 52 perckor felszínére ereszkedett. Sajnos, az első tervezett időpontban nem sikerült fogni a Beagle 2 leszállóegység jeleit.
A hírt csütörtök reggel a németországi Darmstadt irányító központjában David Southwood, az ESA tudományos igazgatója közölte, de hozzátette: meggyőződése, hogy a Beagle 2 rendben leszállt a Marsra.
A központnak a – remények szerint az akkor már három órája leszállt – Beagle fölött elrepülő amerikai Mars Odyssey űrszonda útján kellett volna jelet kapnia, de ez nem történt meg. A következő kapcsolatteremtési lehetőség csütörtökön 23 óra 40 perckor volt.
Ekkor az európai kutatók a hatalmas brit rádióteleszkópban, a Jodrell Bank-ben reménykedtek, amelynek csütörtök éjjel és péntek kora hajnal között volt két és fél órán át lehetősége pásztázni a Mars felszínének azon térségét, ahol a Beagle 2-nek le kellett szállnia. Ennek az ablaknak a bezárultáig sem érkezett meg azonban a rádiójel, amely bizonyítaná: a szonda túlélte a leszállást.
A harmadik, szintén sikertelen kísérletet ismét a már jó ideje Mars körüli pályán keringő amerikai Mars Odyssey szonda tette meg a Beagle 2 leszállóegység jeleneinek fogására, amikor pénteken este elrepült a szonda kijelölt leszállási övezete felett, a próbálkozás azonban kudarcot vallott – jelentették be a kutatási program hivatalos internetes honlapján. Az eredeti kalkulációk szerint szombatra a marsjáró elemei már kimerültek. A Beagle-nek egy kilenc hangból álló dallamot kellett volna eljuttatnia, amelyet külön erre az alkalomra komponált a brit Blur popzenekar. A leszállóegység fő feladata a robotkarja által kiemelt talajminták vegyelemzése lett volna az esetleges marsbeli élet nyomainak megtalálása végett.
„Kis csalódás, de nem a világ vége”
Az apró marsjáró december 19-én vált le a Mars Expresszről. A szétválás követően még mintegy 3 millió kilométert kellett megtennie az űrben, amíg be nem lépett a Mars légkörébe, mielőtt ejtőernyőkkel és légzsákokkal biztosított landolást nem hajtott végre. A brit gyártmányú marsjáró a tervek szerint a Mars egyenlítői térségétől kicsivel északabbra, egy hatalmas pusztaságon (sivatagos vidéken) szállt le.
“Ez egy kis csalódás, de nem a világ vége – nyilatkozott Londonban újságíróknak karácsonykor Colin Pillinger professzor, a Mars Express missziójának tudományos felelőse a várt jelzés elmaradásáról.
Az ESA tudományos igazgatója, David Southwood úgy vélte, hogy már a Mars Expressz célba érése is óriási siker Európa számára.
Kapcsolódó írásaink: