Dezső, Vilmos, Renáta2019. május 23., csütörtök
Föld

Az oroszok újra megfejtették a Tunguska-jelenséget

2004.08.16.Admin
National Geographic Magyarország

Az oroszok nem először magyarázzák a megmagyarázhatatlant földönkívüliek beavatkozásával, később azonban mindig kiderült, hogy valami sántít. A rejtélyek hátterében rendszerint titkos rakétakísérletek vagy kémszatelitek kondenzcsíkjai álltak. Most a Tunguska-jelenség került az UFO-hívő oroszok látókörébe.

Az NBC amerikai hírcsatorna internetes honlapja szerint az sem segít különösképpen a Jurij Lavbin vezette Tunguska-expedíció szenzációs bejelentésének, hogy elsőként az a Pravda hozta le a hírt múlt hét kedden, amelyik a Szovjetunió összeomlása óta szinte naponta jelent be egy földönkívüliekkel kapcsolatos hírt.

Ez persze önmagában még nem teszi teljesen hiteltelenné a Szibériai Közalapítvány „Tunguska Űrfenomén” névre elkeresztelt vizsgálódását, sokan mégis hasonlóan szenzációs bejelentésekre emlékeztetnek a múltból, és enyhén szkeptikus kíváncsisággal várják a megtalált kőtömb illetve fémdarabok vizsgálatának eredményét.

A Tunguska-jelenség orosz magyarázata

Az állami finanszírozású expedíció vezetője, Jurij Lavbin szerint a Földünk felé közeledő hatalmas meteort minden bizonnyal földönkívüliek robbantották szét, amellyel megmentették a kipusztulástól az emberiséget.

Amennyiben ugyanis a hatalmas tömegű tárgy becsapódott volna a Föld felszínére, akkor az egész emberi világot elpusztította volna.

„Meg vagyok győződve, hogy egy felsőbb civilizáció közbeavatkozása révén menekültünk meg” – nyilatkozta a MosNews, moszkvai lapnak Lavbin. „Ők robbantották szét azt a hatalmas meteort, amely iszonyatos sebességgel közelített bolygónk felé.”

Az expedíció vezetője már a terepmunka előtt bejelentette: az űrből a Föld felé közeledő hatalmas tárgy röppályáját vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy az nem keletről nyugatra tartott, ahogy eddig tudósok hada gondolta, hanem pont fordítva, nyugat felől kelet felé haladt. Így aztán nem is abban a zónában kell keresni bármiféle bizonyítékot teóriájuk megalapozásához, ahol eddig keresték.

Egy Poligisa nevű falu közelében az orosz kutatók meg is találták, amit kerestek, és amelyről azt állítják, hogy azonos a Tunguska-jelenség kutatói körében “szarvas kőnek” elkeresztelt kőtömbbel. Ezt a követ egyébként a jelenség szemtanúi még látni véltek. A “szarvas kő” egy meglelt darabját Krasznojarszkba szállították, és további vizsgálatnak vetik alá, akárcsak a fémdarabokat, melyekről viszont úgy gondolják, hogy esetleg egy UFO darabjai lehetnek.

Kétes hírek Szibériából

Amerikai tudósok azonban szkeptikusak a szenzációs bejelentéssel kapcsolatban, és arra hívják fel a figyelmet, hogy a regió, ahol Lavbinék jártak, gyakorlatilag megegyezik azzal a zónával, ahova általában a Bajkonur bázisról kilőtt rakéták visszaesenek.

Az NBC híre szerint Geert Sassen, holland űrkutató egyenesen úgy véli, hogy a megtalált fémes tárgyak az ötödik Vosztok rakéta tesztrepüléséből visszamaradt darabok. Sassen szerint a Vosztok, két űrkutyával a fedélzetén pontosan abban, a Tunguska folyóhoz közel eső zónában landolt, ahol most az orosz kutatók földönkívüliekre utaló nyomokra leltek.

David Morrison, a NASA szakértője szerint szintén kétséges, hoyg bármiféle földönkívüli lények közbeavatkoztak volna. Morrison utalt egy 1993-as NASA vizsgálatra, melyből egyértelműen kiderült, hogy a légkörbe érkezve egy hatalmas kőtömb robbanhatott szét. Nem üstökös és nem is UFO-k által szétlőtt idegen test jelenti a rejtély megoldását tehát, hanem egy kb. 60 méter átmérőjű kőtömb, amely 8 km-es magasságba érve az atmoszféránkban szétrobbant.

Kis szovjet UFO történelem

A mostani bejelentés persze akkor nyeri el pontos helyét, ha visszatekintünk egy kicsit a szovjet UFO-történelemben. A Tunguska-jelenséget az eseményt követően majd 20 évvel kezdték el vizsgálni. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a világtól eléggé elzárt helyen történt, és nem segítette a kutatásokat az első világháború és a bolsevik hatalomátvétel sem.

1927-ben Leonyid Kulik, a Szovjet Tudományos Akadémia tagja szervezett először egy expedíciót a helyszínre. A régió lakóit faggatva, illetve terepszemlét tartva azt kellett megállapítaniuk, hogy felszíni becsapodásnak semmi nyoma sincs, a fák és a növényzet azonban teljes mértékben kipusztult kb. 40-50 km-es körzetben. A kutatókat kidőlt, és lombkoronájuktól megfosztott fák, kísérteties táj fogadta. Meteoritbecsapódásról azért sem lehetett szó, mert kráter nyomára egyáltalán nem bukkantak.

Az UFO-k megjelenését vélelmező szovjet teoriák a második világháború után, de főleg a hidegháborús fegyverkezési verseny idején szaporodtak el. 1967-ben a szemtanúk furcsa, hold-alakú űrhajókra lettek figyelmesek az égen, amelyekről orosz tudósok is azt állították, hogy UFO-k voltak. Később azonban kiderült, hogy az égi jelenséget egy hipertitkos szovjet thermonukleáris robbanófej tesztrepülése idézte elő.

1978-ban a Szovjetunió észak-nyugati részén medúza formájú UFO-kat figyeltek meg, melyek megzavarták a számítógépeket. Nem sokkal később azonban a szovjetek is bevallották, hogy egy kémszatelitet és annak kondenzcsíkját láthatták az eget kémlelők.

1984-ben szintén sok utasszállító repülőgép utasa hihette azt, hogy UFO-val van dolga, melyben a szovjet vezetés egy ideig meg is erősített. Nemsokára azonban ebben az esetben is kiderült, hogy titkos rakétafejlesztés tesztrepülésébe nyehettek bepillantást az utasok.

Hogy mi lesz a mostani viszgálódások eredménye, azt előre tudni ugyan nem lehet, de sejteni igen. A liverpool-i John Moores Egyetem kutatója, Benny Peiser a space.com-nak nyilatkozva azonban nem sokat teketóriázott a szenzációsnak vélt hír kommentálásával. „Attól tartok, hogy egy enyhén szólva is ostoba félrevezetésről van itt szó” – véli lakonikusan Peiser.

Tunguska-jelenség
Ezzel a névvel jegyzik a tudósok azt a máig rejtélyes robbanást, ami Szibériában, a Tunguska folyó közelében 96 évvel ezelőtt, 1908. június 30-án helyi idő szerint 7 óra 14 perckor következett be.

A szemtanúk szerint a légkörben, több ezer méter magasban detonáció történt, ami a robbanás epicentrumában legelő állatokat hamuvá égette, 30 kilométeres körzetben minden fát gyökerestől kitépett, és a 65 kilométerre lévő Vanavara település házainak ajtajait, ablakait betörte. A robbanás helyszínétől 500 kilométerrel távolabb közlekedő transzszibériai vasút utazóközönsége is valami szokatlanul világos fénycsóvára lett figyelmes, és ugyanakkor egy erős rengést is érzékelt.

Mai napig komoly vita folyik a tudósok között arról, hogy mi okozhatta a megmagyarázhatatlan jelenséget. A legvalószínűbbnek tűnő okfejtés szerint aszteroida becsapodásáról van szó, ami azonban nem ért földet, hanem a levegőben, több kilométer magasságban felrobbant. Vannak azonban más jellegű magyarázatok is, mint például Wolfgang Kundt német asztrofizikus tézise, aki 10 millió tonnás földgázkitöréssel magyarázza a detonációt.

A történet körüli talányokat csak fokozza, hogy a robbanás után sem krátert, sem pedig robbanásból származó kődarabokat nem találtak. Gorbacsov a peresztrojka jegyében a nyolcvanas évek közepén már beengedte a nyugati tudósokat is vizsgálódni. A történtekre azonban eddig nem találtak mindenki által elfogadhatónak ítélt magyarázatot.

A különböző kutatócsoportok azonban töretlenül dolgoznak a kérdés megfejtésén, új lehetséges elméletek kidolgozásán. Ennek tudható talán az is be, hogy ezidáig mintegy 40 expedíció szerveződött a rejtély megfejtésére. A legújabb, 1999-es kutatások is egy levegőben felrobbanó meteor becsapódását tartják a legvalószínűbbnek, főleg azért, mert több környékbeli szemtanú, a kérdéses időszakban meteorithullásról számolt be. Tunguska mocsarai azonban mindmáig mélyen őrzik titkukat.

Hozzászólások

Kritikus mértékben olvad az Antarktisz jege

Kritikus mértékben olvad az Antarktisz jege

Egy új kutatás szerint az elmúlt évszázadban olyan mértékben elgyengültek az Antarktisz jégtömegei, hogy a földrész nyugati részének jégkészletei komoly veszélybe kerültek.

Egy földrengés miatt gyorsabban emelkedik a tengerszint

Egy földrengés miatt gyorsabban emelkedik a tengerszint

Szamoa 2009 szeptemberében egy 8,1-es erősségű földrengést élt át, ezt követően cunami is pusztított, amely mintegy 200 ember életét követelte

Csak összefogással lehet megmenteni bolygónkat

Csak összefogással lehet megmenteni bolygónkat

A tudós, a döntéshozó és a helyi ember együtt képes olyan tudást összerakni, amely reményt hozhat, hogy jobban megértsük, mit teszünk a Földdel.

Lítiumbányászat a Salar de Uyuni területén műholdszemmel

Lítiumbányászat a Salar de Uyuni területén műholdszemmel

A LANDSAT 8 műhold 2013-ban és 2019-ben készített felvételein összehasonlíthatjuk, miként növekedett a lítiumbánya és lepárló mérete.

Ez a gleccser elképesztő sebességgel mozog

Ez a gleccser elképesztő sebességgel mozog

A jégtömeg régebben évente 20 métert mozdult el, ma már naponta tesz meg ugyanekkora távolságot.

National Geographic 2019. májusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

7 800 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket