Árpád, Árpádina, Damazusz2019. december 11., szerda
Föld

Megfejtették a világ legnagyobb gipszkristályainak titkát

2007.04.10.Admin
National Geographic Magyarország

Hét évvel ezelőtt bukkantak rá a világ legnagyobb gipszkristályait rejtő barlangra. A kutatóknak azonban csak mostanra sikerült megfejteniük a mexikói Cueva de los Cristales nevű barlang elképesztő méretű kristályainak titkát.

A barlangot 2000-ben fedezte fel két bányász a mexikói Chihuahuan sivatagban lévő Naica-hegység gyomrában. A Naica-hegységben a világ egyik legnagyobb ezüst- cink- és ólombányászata folyik.

A felszín alatt 300 méterrel fekvő Cueva de los Cristales (Kristályok Barlangja) mintegy 30 méter hosszú és 10 méter széles. Az aljzaton szabályos sokszögű kristálytűk pontosabban kristályoszlopok képződtek. A barlangban találhatók a világ eddig feltárt legnagyobb gipszkristály képződményei, többek között egy 11 méter hosszú és mintegy 55 tonna tömegű kristály.

A spanyol-mexikói kutatócsoportot vezető García-Ruiz geológusnak, a Granada Egyetem munkatársának kollégáival együtt sikerült kiderítenie, hogy minek köszönhető a kristályok rendkívüli mérete.

„A kristályok azért hízhattak meg ennyire, mert ásványi anyagokban gazdag víz és hosszú ideig stabil, nagyon kis hőmérsékletingadozású (58 Celsius fokos) levegő állt rendelkezésre” – magyarázza a kutató a Geology című lap áprilisi számában megjelent tanulmányában.

Nem ez az egyedüli ilyen barlang a hegy belsejében

A területen közel 26 millió évvel ezelőtt vulkáni tevékenység zajlott, amelyhez hidrotermás feláramlásokhoz kötődtek. Ezekből az oldatokból vált ki az anhidrit nevű ásvány, amely ugyanolyan kémiai összetételű kálcium-szulfát mint a gipsz, csak ez utóbbival ellentétben nem tartalmaz vizet. Az anhidrit 58 Celsius fokig stabil, ez alatt a hőmérséklet alatt gipsszé alakul.

Amikor a vulkáni aktivitás enyhült, és az ásványi anyagban gazdag feláramló oldatok hőmérséklete 58 Celsius fok alá csökkent, megindult az anhidrit szétesése szulfáttá és kaciummá, amely az évmilliók során gipsz formájában vált ki a barlang falán és aljzatán.

„Habár a kristálynövekedésnek elvileg nincs határa, ahhoz hogy ilyen hatalmas méretű alakzatok jöjjenek létre több százezer évig stabil hőmérsékletre volt szükség” – hangsúlyozta a szakértő a BBC News-nak.

Ezt bizonyítja az is, hogy a felszínhez közelebb lévő, 1912-ben feltárt Cueva de las Espadas nevű barlang hőmérséklete sokkal gyorsabban csökkent, ezért ott jóval kisebb kristályok alakultak ki. A 120 méterrel a felszín alatt húzódó barlang falait „csak” egy méter körüli hosszúságú kristálytűk borítják.
García-Ruiz feltételezi, hogy több hasonló gigantikus képződménnyel teli barlang lehet a Naica-hegy belsejében, amelyeket még nem sikerült feltárni.

Ez a csodálatos hely valójában annak „köszönheti” felfedezését, hogy a bányászat miatt megindult a víz kiszivattyúzása, és a kristályképződmények szárazra kerültek.

Viszont a kutatók számára is kérdés, hogy mi legyen a barlang további sorsa. Ha a bányászat és egyúttal a vízkiemelés folytatódik a szárazra kerülő barlangot a jövőben akár „halandó” turisták is megcsodálhatják. A másik verzió, hogy leállítják a bányászatot és a vízkitermelést, és hagyják, hogy a barlang újra feltöltődjön, és tovább folytatódjon a kristályképződés. A kérdés még nem dőlt el.

Kapcsolódó cikkeink:

  • Feltárták a világ leghosszabb víz alatti barlangját

  • Hozzászólások

    Mi marad egy felszín alatti atomrobbantásból?

    Mi marad egy felszín alatti atomrobbantásból?

    Visszatértek a tudósok a második világháborús csendes-óceáni víz alatti atomkísérlet helyszínére, hogy feltérképezzék a tengerfenék sebeit.

    Halálos vulkánkitörés volt Új-Zélandon

    Halálos vulkánkitörés volt Új-Zélandon

    A White Island (fehér-szigeti) nevű vulkánt turisták ezrei keresik fel rendszeresen, 2019. december 9-én azonban váratlan kitörés történt.

    Egyre kevesebb az oxigén az óceánokban

    Egyre kevesebb az oxigén az óceánokban

    Rendkívül gyorsan fogy az oxigén az óceánokból a felmelegedés miatt, szaporodnak a „halálzónák".

    Betolakodó állatok veszélyeztetik az amerikai nemzeti parkok lakóit

    Betolakodó állatok veszélyeztetik az amerikai nemzeti parkok lakóit

    Az Egyesült Államok nemzeti parkjainak több mint felében jelentenek fenyegetést a betolakodó állatfajok.

    Vadon élő növények magvai még hasznosak lehetnek a jövőben

    Vadon élő növények magvai még hasznosak lehetnek a jövőben

    Haszonnövények vadon élő rokonainak több ezer magját gyűjtötték be tudósok hat év alatt a világ legkülönbözőbb pontjain.

    National Geographic 2019. decemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket