Eleonóra, Zelmira, Péter2019. február 21., csütörtök
Föld

Pokoli Jupiter?

2009.05.25.Admin
National Geographic Magyarország

Képzeljük el, hogy egy képzeletbeli járművel körberepüljük a Jupitert, majd megpróbálunk eljutni a bolygó magjához. Célunk, hogy olyan helyet találjunk, amely – akár ideig-óráig – alkalmas lenne az ember életben tartására. Vajon sikerrel járunk?

A Jupiter titokzatos bolygó, amely olyan hatalmas, hogy 1300 Föld méretű bolygó férne el benne. Teljes egészében gázból áll, szilárd felszíne egyáltalán nincs. Külső rétegét kavargó, egymással szemben áramló felhők alkotják. Az egész bolygót ellepik a viharok és a száguldó szelek.

Óriás viharok
A Jupiter rendkívül gyorsan forog. Tíz óra alatt körbefordul. Ez a forgás nagyon lényeges, mert ez váltja ki a kelet nyugati irányú szelet, ami a bolygót csíkosra festő, övszerű zónákat kialakítja. A Jupiter sebes forgása miatt a bolygót vízszintes felhősávok ölelik körül. Az ilyen felhősávok összeütközése hatalmas viharokat vált ki. A legnagyobb ezek közül a Nagy Vörös Folt, a Naprendszer legnagyobb vihara. Közelebbről nézve már a mérete is érezhetővé válik. Az átmérője a Földének háromszorosa. A folt határai közelében kavargó örvényekben a szél sebessége a 400 kilométer per órát is meghaladja.

 A Nagy Vörös Folt (Fotó: NASA)

A Nagy Vörös Folt (Fotó: NASA)

Tény, hogy nagyon emlékeztet a hurrikánokra abban, hogy a külső pereme sokkal gyorsabban forog és a belseje sokkal csendesebb. Első látásra a vörös folt hurrikánra emlékeztet, pedig nagy a különbség. A Földön a hurrikánok az óceán meleg vize felett születnek, a szárazföldhöz érve azonban rögtön gyengülni kezdenek. A mi viharaink csupán mintegy két hétig tartanak. A Jupiteren más a helyzet. A Vörös Folt már több mint 300 éve dühöng. Azért tart ilyen sokáig, mert a Jupiternek nincs felszíne. A vihar nem ütközik bele egy kontinensbe, hogy kiadja az erejét. Egyre csak forog és forog. Ám a Jupiter forgása önmagában nem volna elég a Nagy Vörös Folt fenntartásához.

A kutatók megállapították, hogy a bolygó kétszer annyi energiát sugároz ki, mint amennyit a Naptól kap, vagyis a közepe nyilvánvalóan forró. Elképzelhető, hogy éppen ez a mag adja a Jupiter szeleinek hajtóerejét.

Nyomás a magban
Érdemes volna alaposabban is megvizsgálni. Ha egy képzeletbeli járművel megpróbálnánk leereszkedni a Jupiter magjához, felső rétegeken áttörve először roppant vízfelhők ölelnék körül járművünket. A nyomás egyre nő. A középpontban a hidrogén légkör különös, folyékony, a higanyhoz hasonló folyadékká válik. Ez a mag, a több mint 20 ezer Celsius fokos, izzó kemence. A kutatók becslései szerint az itt uralkodó nyomás 100 milliószor akkora, mint a Föld felszínén.

A Channel Ajánlata: Mindennapi tudomány – Pokoli bolygók
Egy nap eljöhet a pillanat, amikor az ember – kényszerből vagy kalandvágyból – képessé válik rá, hogy a Föld lakosságának egy részét áttelepítse idegen égitestekre. De milyen világ vár majd a bolygóközi költözködőkre, és képesek lehetünk-e alkalmazkodni a földitől gyökeresen eltérő körülményekhez? A National Geographic filmje segítségével tegyen egy hosszú utazást a Naprendszer határain belül és kívül, és ismerkedjen meg bolygószomszédaink legszélsőségesebb tulajdonságaival!
A film megtekinthető a National Geographic Channel műsorán. Mikor? Május 25-én (hétfőn) 19 órától.

E nyomás nagyságát egy egyszerű példával érzékeltethetjük. Ha valaki tűsarkú cipővel rálép az ember lábára akkor jókora nyomást hoz létre. Képzeljük el, hogy egy elefánt viseli azt a cipőt, aminek a tűsarkával a lábunkra nehezedik. A Jupiter közepén uralkodó nyomás szemléltetéséhez viszont mintegy ezer elefántra van szükség, amelyek egymás hátára állnak úgy, hogy a tűsarkat a legalsó nyomja az egyik lábával. Ilyen nyomás mellett ember sohasem juthat el a bolygó magjáig.

De vajon élhetnénk-e a légkör felső rétegében?

 Az Io (Fotó: NASA/JPL)

Az Io (Fotó: NASA/JPL)

Vulkánok az Ión
A választ az egyik hold rejti, amely különleges hatást gyakorol a gázóriásra. Bár a Jupiter mellett eltörpül, az aprócska égitest mégis félelmetes erőt hív életre. Az Io kicsi, de a Naprendszer legvulkánosabb égiteste. Hawaiin, a Kilauea vulkán vidéke az a hely, amely a Földön talán a leginkább emlékeztet az Io tüzes felszínére. Az Ión is nagyon hasonló a táj, különösen a nagyobb lávafolyások közelében Mint a Kilaueán, a láva az Ión is a forró mélyből tör elő, ám a hasonlóság ezzel véget is ér.

Az Io vulkánjai által kilövellt láva mennyisége elképesztő. Összehasonlításképpen a Kilauea öt hónap alatt 10 négyzetkilométert borít el. Az Ión 100 szor ennyi láva ömlik szét. Egyetlen lávafolyás az Ión 620 négyzetkilométert borított be. A Kilauea vulkánjait működtető hő nagyrészt a Föld mélyében rejlő radioaktív anyagok bomlásából származik. Az Ión azonban valami egészen más az energiaforrás: az árapály.

Ahogyan a földi óceánok emelkednek és süllyednek a saját Holdunkkal való kölcsönhatás következtében, úgy az Io felszínét is eltorzítja a Jupiter és a két közeli hold tömegvonzása. A talaj kétnaponta több mint 100 métert emelkedik és süllyed. A lüktető felszín iszonyatos súrlódást kelt a kéreg belsejében. Az emelkedő hőmérséklet és nyomás olvadt lávává változtatja a tömör kőzeteket, és hatalmas több tíz- vagy akár százezer négyzetkilométernyi terüetű lávatavak jönnek létre belőle.

 A Jupiter az Ióval (Fotó:ASP)

A Jupiter az Ióval (Fotó:ASP)

Az Io vulkánjai félelmetes erejűek, de nem ezek jelentik a közvetlen veszélyt. Mielőtt a láva elérné az embert, a sugárzás már végez vele. A hold felszínén tíz perc alatt ropogósra sülnénk, de védelem nélkül még több mint 300 ezer kilométerre tőle, a Jupiter felső légkörében is csak néhány órán át maradhatnánk életben. Az Io vulkánjai által az űrbe kilökött részecskéket fogságba ejti a Jupiter roppant mágneses tere. A Jupiter sebes forgása elképesztő sebességre gyorsítja fel őket. Kozmikus lövedékekké válnak, amelyek sugárzási övet alkotnak a bolygó körül, és mindent átütnek, ami az útjukba kerül. Annyira intenzív, hogy egy emberi lényt mindössze tíz perc alatt halálos dózis érne. Át sem repülhetnénk ezen a közegen. Egyszerűen megsülnénk. A szakadatlan zápor szétroncsolná a lágy szöveteinket, a belső szerveket és mindent. Nincs a birtokunkban olyan eszköz, amely ilyen erejű sugárzástól megvédene. A Jupiter is olyan bolygó, amely sohasem lesz az otthonunk.

Kapcsolódó cikkek:

  • Felvétel a Jupiter új Nagy Vörös Foltjáról
  • Káprázatos felvétel a Jupiter két foltjáról
  • Vulkánkitörést kaptak lencsevégre a Jupiter holdján
  • Drámai változások a Jupiter felszínén
  • Egy harmadik vörös folt jelent meg a Jupiteren

  • Hozzászólások

    A szokásosnál is több delfin vetődött partra Franciaországban

    A szokásosnál is több delfin vetődött partra Franciaországban

    Több mint 400 delfin vetődött partra 2019-ben az év eleje óta az Atlanti-óceán francia szakaszán.

    Klímaváltozás: Amerika a tettek mezejére léphet

    Klímaváltozás: Amerika a tettek mezejére léphet

    Az Egyesült Államokban új programot dolgoztak ki az éghajlatváltozás elleni harchoz.

    Ismét veszélyben a Nagy-korallzátony

    Ismét veszélyben a Nagy-korallzátony

    Szennyezett víz került az óceánban és elérték a Nagy-korallzátony bizonyos részeit is.

    Ausztráliában nem engedélyezték egy szénbánya megnyitását

    Ausztráliában nem engedélyezték egy szénbánya megnyitását

    Az Új-Dél-Walesben lévő külszíni szénbánya megnyitásához kért engedélyét utasította el az illetékes bíróság.

    Meglepően olcsó lehet egy marsi kiruccanás

    Meglepően olcsó lehet egy marsi kiruccanás

    Elon Musk szerint sokan megengedheti majd maguknak a marsi utazást.

    National Geographic 2019. februári címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    7 800 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket