Bence, Róza, Szidónia2019. augusztus 23., péntek
Föld

Sötét titkok mélyén

2010.08.04.Admin
National Geographic Magyarország

Veszélyesek és titokzatosak, de fontosak a tudománynak. A bahamai kék lyukak különleges vegykonyhája azt is elárulhatja, milyen létformákra számíthatunk a Földön kívül.

Írta: Andrew Todhunter
Fényképezte: Wes C. Skiles

Lámpánk kévéje végtelen űrt pásztáz a Csillagkapu mélyén. Komótosan süllyedünk a koromfekete vízben. Tizenöt méterrel a felszín alatt halovány folt dereng föl előttünk. Végtelen pókhálónak tűnik, ezüstös szövedéke lassan örvénylik a dermesztően idegen világban. Baktériumokból és bomló szerves anyagokból felszabaduló mérges kénhidrogénfelhő kelti ezt a földöntúli derengést. Ha belemerül a búvár, hamar viszketni, bizseregni kezd a bőre, szédülés fogja el, olykor erős záptojásszagot érez, miközben tüdeje egyfolytában azon igyekszik, hogy kiszűrje a bőrön áthatoló gonosz gázt.

A Csillagkapu vizében aránylag kevés a kénhidrogén, engem mégis hányinger kínoz. Vezetőmre, Brian Kakukra sandítok. Semmi nyomát nem látom rajta izgalomnak – nemhiába a világ egyik legtapasztaltabb barlangi búvára. Vadul lüktet a fejem – úgy látszik, rosszul bírom a kénhidrogént. Önkéntelenül eszembe villan: lám, milyen jól működik a méregfüggöny, a Csillagkapu mélyét óvó túlvilági köd.

Vannak egyfelől az óceáni kék lyukak: ezekben a tengermelléki barlangokban erősen érvényesül az árapályhatás, vizük így lényegében ugyanazoknak az élőlényeknek ad lakhelyet, amelyek a környező óceánban is honosak. S vannak másfelől a tengerrel alig érintkező szárazföldi kék lyukak; ilyen a Csillagkapu is az Andros-szigeten. Bolygónk minden más természeti környezetétől különböznek ezek a vízzel telt barlangok, éspedig főként földtani és kémiai sajátosságaikban. Mivel kevéssé érvényesül bennük az árapályhatás, vizük réteges összetételű: alul nagyobb fajsúlyú sós víz, fölötte kisebb fajsúlyú, esők táplálta édesvíz helyezkedik el. Az édesvízréteg lényegében fedőként működik: elrekeszti a sós vizet a légkör oxigénjétől, megakadályozza, hogy a baktériumok lebontsák az édesvízben található szerves anyagokat. Az édesvíz rétege alatt tenyésző baktériumok szulfátsókat hasznosítanak, anyagcseréjük mellékterméke mérgező kénhidrogénfelhő. A lápvidékeken is gyakran képződő büdös gáz nagyobb töménységben önkívületet, sőt halált is okozhat.

A szárazföldi kék lyukak a szó szoros értelmében természetes laboratóriumok: tömérdek kincset rejtenek a tudomány számára. A búvárnak viszont ugyanolyan próbatételt jelentenek, mint az alpinistának a Mount Everest: meghódításukhoz kivételes szaktudás, különleges felszerelés és sokéves gyakorlat szükséges. A barlangi búvárt ráadásul még jobban sürgeti az idő, mint a hegymászót. Ha képtelen időben megoldani a váratlan problémát, ha kifogy a levegőből, mielőtt visszajutna a felszínre, menthetetlenül odavész.

Érthető, hogy kutató alig merészkedett a vízzel és veszélyekkel teli kék lyukakba. Legalábbis 2009 nyaráig, amikor barlangi búvárokból és számos tudományág képviselőiből verbuválódott csapat indult két hónapos expedícióra a bahamai kék lyukakhoz. Androson, Abacón és öt másik szigeten folytak a vizsgálatok Keith Tinker vezetésével.

Az expedíció ötlete a Miami Egyetem antropológusától, Kenny Broad veterán barlangkutatótól származott, a költségeket a National Geographic Society és a Bahamai Nemzeti Múzeum állta. Kenny Broad és Brian Kakuk vezérletével másfél száz merülést hajtott végre, több tucat kék lyukat vizsgált meg tüzetesen a csapat. Munkájukat a nagyszerű barlangász, Wes Skiles dokumentálta, fotózta-filmezte. Tengernyi adat gyűlt össze; az eredmények bizonyosan sok újdonságot hoznak a geológia, a vízkémia, a biológia, az őslénytan és a régészet területén, sőt az Univerzumban élet után kutató tudomány, az asztrobiológia egynémely nagy kérdésére is fényt deríthetnek.

 

A teljes cikket elolvashatja a magazin 2010. augusztusi lapszámában.

Hozzászólások

Egyre kevesebb gerinces állat él az erdőben

Egyre kevesebb gerinces állat él az erdőben

Több mint felére csökkent az erdőben élő gerinces állatok populációja az elmúlt 50 év alatt.

A jégkor vége, vagy az ember végzett a barlangi medvékkel?

A jégkor vége, vagy az ember végzett a barlangi medvékkel?

A jégkori megafauna egyik ikonikus tagja volt a barlangi medve, s rengeteg csontlelete maradt ránk Európában, amelyekről számtalan kutatás is született.

Egymilliárd éves megkövült sejteket vizsgáltak

Egymilliárd éves megkövült sejteket vizsgáltak

Skócia északnyugati részén, egymilliárd évvel ezelőtt keletkezett tavi üledékben találták meg a nyomait az egykori sejteknek.

Az eddigi legforróbb hónapot mérték a Földön

Az eddigi legforróbb hónapot mérték a Földön

A mérések kezdete óta 2019 júliusa volt a legmelegebb hónap.

Mikroműanyagok hullanak a hóval is

Mikroműanyagok hullanak a hóval is

Miután a vizekben nagy mennyiségben kimutatható, igazán nem túl nagy meglepetés, hogy a hulló hóban is viszontlátjuk a műanyagokat.

National Geographic 2019. augusztusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket