Bernát, Bernardin, Felícia2019. május 20., hétfő
Föld

A klímaváltozás következményei

2013.09.27.administrator
National Geographic Magyarország

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület klímajelentés-tervezete 95 százalékos bizonyossággal állítja, hogy a hőmérséklet emelkedését az 1950-es évektől főképp emberi tevékenység okozza.

Fotó: amphibiaweb

Ha továbbra is ellenőrizetlenül nő az üvegházgáz-kibocsátás, akkor a tengerszint az évszázad végére akár 91 centiméterrel is emelkedhet. Bolygónk élővilága próbál alkalmazkodni a változásokhoz, ennek ellenére egyes állatfajok éppen az éghajlatváltozás miatt haltak ki. Arról, hogy az élővilág hogyan adaptálódik, illetve bizonyítható-e, hogy a klímaváltozás okozza egy-egy faj kipusztulását, erről beszélgettem Varga Zoltán és Koncz Péter kutatókkal.

Varga Zoltán, a Debreceni Egyetem professzora szerint az élővilág alkalmazkodásának vannak tipikus kísérő jelenségei. Például az északi féltekén egyes növény- és állatfajok elterjedési határa, mint északabbra tolódik, a növényfajok korábban virágoznak, a költöző madarak korábbi tavaszi időpontban érkeznek meg, vagy ősszel egyes lepkefajok rajzási ideje későbbre tolódik. „Általában azt mondhatjuk, hogy a széles tűrőképességű fajok gyakran profitálnak a klímaváltozásból, ellentétben a szűkebb tűrőképességűekkel, melyek veszélyeztetetté válhatnak” – mondja a professzor.

A szűk tűrőképességű fajok igen sokfélék és a változásokra is szinte egyedi módon reagálnak. Varga Zoltán kiemel két előre jelezhető veszélyt. Ha egy rovarfaj például, egy meghatározott növényfaj megporzásának, ezáltal terméshozásának kulcstényezője, és a hőmérséklet változására a növény virágzása és az adott rovarfaj tavaszi megjelenése időben nem esik egybe, akkor termésveszteség keletkezik. Ha a hőmérséklet emelkedik, az alpesi erdőhatár magasabbra tolódik, és a területen még nagyobb teret hódít a turizmus, akkor a színes, változatos alpesi növény- és lepkevilág már nem tud hová terjeszkedni. „Az alpesi élőhelyek egyébként is igen sérülékenyek, a változások a legmagasabb hegyvidéki régiókban közvetlen fajkipusztuláshoz vezetnek” – mondja a professzor.

Jellemző azonban, hogy a kipusztulás szinte mindig többtényezős játszma. Amit oknak vélünk, az sokszor szinte csak az utolsó csepp a pohárban. „Nehéz eldönteni, hogy az ember okozta klímaváltozás vagy a – szintén ember által okozott – élőhelyrombolás a felelős egy faj kipusztulásáért, különösen ha az állat kicsiny és rejtett életmódú.

„Egy 2008-ban megjelent közlemény, a kelet-ausztráliai (eleve igen szűk területen élő) gyűrűsfarkú oposszumról (Hemibelideus lemuroides), határozottan állítja, hogy Queensland egyik részéről a klímaváltozás következtében pusztult ki, mivel a 30 Celsius-fok fölötti hőmérsékletet nem volt képes elviselni. Egy másik, szűk területen élő népessége viszont megmaradt” – avat be a kutató. A közlemény arról is tájékoztat, hogy San Francisco közelében, szintén igen kis területen élő bennszülött tarkalepke-alfaj (Euphydryas editha bayensis) az ember okozta klímaváltozás miatt vált közvetlenül veszélyeztetetté.

„Nagyjából ugyanerről a területről, már jelezték a Glaucopsyche xerces lepkefaj teljes kihalását. Ez azonban már több évtizeddel ezelőtt végbement, egyértelműen az élőhelyek elpusztítása miatt. Ezért nagyon lényeges a kritikusan csökkenő állományú fajok monitorozása” – magyarázza Varga Zoltán.

Számos szerző állítja (pl. Buckley & Roughgarden 2004; Thomas et al. 2004, mindkettő a Nature folyóiratban), hogy ezekben az esetekben a területhasználat megváltozásának és a klímaváltozásnak az együttes hatásáról van szó. A beépítés miatt létrejövő városi hőszigetek, a természetes növénytakaró elpusztítása, a mikroklíma változása lokálisan tovább erősítheti a globális hatásokat.

Koncz Péter biológus, a Szent Isván Egyetem-MTA Növényökológiai Kutatócsoportjának növényökológusa szerint az élővilág evolúciós értelemben nem képes alkalmazkodni, mert ez a folyamat sokkal hosszabb távon értelmezhető: fajok mozognak, az élőhelyek és társulások átalakulnak. „Az emberi faj a legsérülékenyebb. Mi nem csak a klímához, de az időjáráshoz sem tudunk alkalmazkodni” – mondja.

A 2007-ben indult, negyedik Nemzetközi Poláris Év keretében Koncz Péter részt vett egy mostanáig tartó kutatásban. Kanadában azt vizsgálták, hogyan vándorolnak a fajok egyre északabbra. Mondhatni, saját szemével látta a szakember, ahogy a klímaváltozás zajlik. „Az elmúlt negyven évben másfél fokos hőmérséklet-emelkedés volt tapasztalható az északi régiókban, a tundra átalakult, a növényzet bokrosodott. Ahol eddig tundra volt, ott törpenyír kezdte belepni a tájat. Az állatfajok lassan mozognak észak felé” – meséli.

A klímát persze sosem érzékeljük, csak az időjárást. Az ember nem csinál mást, mint felszabadítja azt a szénmennyiséget, amit 400 millió évvel ezelőtt a karbon időszakban a növények elraktároztak. Hogy ez újra a légkörbe kerül, Koncz szerint azt a növények nem bánják: „Nekik a szén-dioxid tápanyag. A szárazságot elviselő fajoknak kifejezetten jó lehet, hosszútávon. „Az embernek viszont, rövid távon egyáltalán nem jó. Itthon nem önt majd el minket a tenger, sőt szárazság várható, amely már most kimutatható, tehát meg kell őriznünk vizeinket!”

Costa-Rica-i aranyvarangy

Koncz Péter szerint jelenleg 21 olyan állatfajról tudunk, mely kipusztulásához hozzájárult a klímaváltozás. A kauai klarinétmadár (Myadestes myadestinus) a Hawaii-szigeteken élt, hivatalosan 2012-ben jelentették be, hogy kihalt. Betegség támadta meg a fajt, lecsökkent az erdőterülete, versengett más betelepített fajokkal, a végén pedig, ahogyan a kutató fogalmazott, beütött a klíma: egy hurrikán elsöpörte az utolsó tojásokat is. Bár ez egy időjárási esemény, de a hurrikánok gyakorisága megnövekedett a klímaváltozás által.

A Costa Rica-i aranyvarangy (Bufo periglenes) kipusztulásának okai közt szintén ott van a betegség és a területvesztés, de a legfontosabb szerepet mégis az éghajlatváltozás okozta kiszáradás játszotta.  „Ez az állat 1500-1600 méteres magasságban, nagyon speciális körülmények között élt, petéit csak időszakos pocsolyákba rakta.”

Egy másik példa: az Aldabra sávos csiga (Rhachistia aldabrae) a Seychelle-szigeteken élt, a tengerszint emelkedése okozta vesztét. „Megszűnt az élőhelye, mert elárasztotta a víz. A 21 kihalt fajból öt kétéltű és egy hüllő van, ezek a fajok mind érzékenyek a vízmennyiség, illetve a vízszint ingadozására.”

Írta: Ács Dániel

Hozzászólások

Egy földrengés miatt gyorsabban emelkedik a tengerszint

Egy földrengés miatt gyorsabban emelkedik a tengerszint

Szamoa 2009 szeptemberében egy 8,1-es erősségű földrengést élt át, ezt követően cunami is pusztított, amely mintegy 200 ember életét követelte

Csak összefogással lehet megmenteni bolygónkat

Csak összefogással lehet megmenteni bolygónkat

A tudós, a döntéshozó és a helyi ember együtt képes olyan tudást összerakni, amely reményt hozhat, hogy jobban megértsük, mit teszünk a Földdel.

Lítiumbányászat a Salar de Uyuni területén műholdszemmel

Lítiumbányászat a Salar de Uyuni területén műholdszemmel

A LANDSAT 8 műhold 2013-ban és 2019-ben készített felvételein összehasonlíthatjuk, miként növekedett a lítiumbánya és lepárló mérete.

Ez a gleccser elképesztő sebességgel mozog

Ez a gleccser elképesztő sebességgel mozog

A jégtömeg régebben évente 20 métert mozdult el, ma már naponta tesz meg ugyanekkora távolságot.

Égi jelenségek 2019. május második felében

Égi jelenségek 2019. május második felében

Telihold május 18/19-én A kelő telihold árnyalatai a

National Geographic 2019. májusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

7 800 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket