Emil, Csanád, Vilmos2020. május 28., csütörtök
Föld

Új energia: palagáz?

2015.02.06.Erdélyi Ilona
National Geographic Magyarország

Valóban megoldás lehet Európa energiagondjaira?

Az észak-lengyelországi Milowo közelében 2014 májusában kezdték el a próbafúrásokat, palagázt keresve.
Fotó: Profimedia

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) 2014 év végén nyilvánosságra hozott dokumentumában leírtak szerint a palagáz nem csodaszer Európa energiagondjainak megoldására. Az mta.hu által megkérdezett kutatók is hasonlóan vélekednek, és felhívták a figyelmet a feltáratlan készletek, a csökkenő kőolajár, valamint a környezetvédelmi aggályok okozta bizonytalanságra is.

A palagáz nagyrészt metánból álló, nem hagyományos módon előforduló földgáz egyik formája, mélyen az alapkőzet pórusaiba zárva, geológiai pala-alakzatok apró üregeiben található. A pala nem vízáteresztő, ez megnehezíti kitermelést, erre az ún. rétegrepesztéses eljárást alkalmazzák.

„Tudományos vagy műszaki okok nem indokolják a palagáz hidraulikus repesztéssel történő feltárásának vagy kitermelésének betiltását” – olvasható az EASAC dokumentumában. A testület ugyanakkor figyelmeztet rá, hogy a palagáz az egyre korszerűbb technológia ellenére sem fogja megoldani a kontinens energiagondjait, sőt a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése sem várható a palagáztól.

Pápay József olaj- és gázmérnök, akadémikus szerint az energiaforrások diverzifikációjára tett kísérletek érthetőek, hiszen az úgynevezett konvencionális szénhidrogének – kőolaj, földgáz – mennyisége véges. „Egyes becslések szerint, az Egyesült Államok – mint legnagyobb felhasználó – igazolt konvencionális készletei kőolajból 8, földgázból 12 esztendőre elegendőek, a jelenlegi fogyasztás mellett”. Az akadémikus elmondása szerint a palagáz kitermelése során a legalább ezer méter mélyre lefúrt központi járatból vízszintes furatok ágaznak szét, majd a beléjük pumpált vegyszeres vízzel repesztik szét a palarétegeket (nem konvencionális tárolókőzet), jól bevált, biztonságos technológia. Az előírások szigorú betartása mellett nem kell tartani környezetszennyezéstől. Ezzel a véleménnyel alapvetően egyetért Vida Gábor biológus, akadémikus is, de felhívta a figyelmet, hogy nem mindig lehet pontosan tudni, milyen vegyszereket használtak a feltárásnál. „Az egyik ilyen a poliakrilamid. Ez önmagában valóban nem veszélyes. Ha viszont alkotóelemeire bomlik, akkor akrilamidként már ismert neurotoxin, vagyis idegméreg. New York államban például ezért be is tiltották a használatát – mondta az akadémikus –. Tették ezt annak ellenére, hogy a lebomlás lehetősége vitatott, és ha be is következne, akkor sem veszélyeztetné az ivóvízbázist, mivel a lelőhelyek ezer méternél is mélyebben fekszenek.”

A másik környezetvédelmi aggály oka a kitermelés során elszökő metán. Az Egyesült Államoknak azon részein, ahol intenzív palagázbányászat folyik, megemelkedett a metánszint, aminek egyértelműen a kitermelés az oka. Ezért hangsúlyozta említett állásfoglalásában az EASAC is: csak akkor jelenthető ki, hogy a palagáz bányászata csökkentheti az üvegházhatású gázok által okozott globális felmelegedést, ha a metánkibocsátás a repesztés minden szakaszában megakadályozható – a fúrás megkezdésétől a kitermelési szakaszon át a kút lezárását követő időszakig (miként ez Európa-szerte már normává vált).

A környezetvédelmi szempontok mellett a gazdaságossággal kapcsolatban is számos kérdést fogalmaznak meg a szakértők. „Az Egyesült Államokban több tízezer négyzetkilométernyi, gyakran rendkívül ritkán lakott területen százezres kútállomány található. A sűrűn lakott Európában ehhez képest még a palagázkincs pontos nagyságát sem ismerjük” – emelte ki Pápay József. Mint hozzátette, ráadásul a palagázlelőhelyek feltárásában talán leginkább élen járó Lengyelországban is eddig 50 fúrásból csupán egy bizonyult gazdaságosnak. „A palagázzal kapcsolatos kezdeti eufória Lengyelországban már el is múlt” – hangsúlyozta Weiner Csaba, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa. Mint említette: „a tengerentúli geológiai adottságokhoz, társadalmi és gazdasági feltételekhez, szabályozási és környezetvédelmi előírásokhoz képest eltérő környezetben az adott (külföldi) társaságok döntenek arról, hogy belefognak-e a kutatásba, az érintett államokban megvannak-e egyáltalán ennek feltételei. Ráadásul a csökkenő kőolajárak hatással vannak a konvencionális földgáz árára is. Az olajtermékárakhoz kötött, hosszú távú ellátási szerződések nyomán a csökkenő olajárak begyűrűznek az import gáz árába, ami szintén csökken. Ezek a folyamatok még inkább kétségessé teszik e beruházások gazdaságosságát.” Az előbbiekhez Weiner Csaba hozzáteszi: „Az ellátás biztonsága szempontjából pedig régiónkban az ár meghatározó tényező.”

Vida Gábor szerint még az Egyesült Államokban is sok helyen ráfizetéssel jutnak a palagázhoz. Az új lelőhelyek feltárását pedig egy, a közelmúltban a Nature-ben megjelent tanulmány is gazdaságtalannak nevezte. Az akadémikus úgy véli: a palagázzal kapcsolatban Magyarország feladata annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy milyen lesz a kereslet-kínálat, illetve annak felmérése, hogy az Európai Unión belüli szén-dioxid-kibocsátás Magyarországra jutó kvótáját nem lépjük-e át, ha a lehetséges energiaforrások közül a palagázt a jövőben nagyobb arányban vesszük igénybe.

Hozzászólások

Ismét egy különleges fotón látható az éjszakai Budapest

Ismét egy különleges fotón látható az éjszakai Budapest

2020. március közepén fővárosunkat fotózta az ISS fedélzetéről egy amerikai űrhajós.

Ne térjünk vissza a normálishoz! – Művészek és tudósok nyilatkozata

Ne térjünk vissza a normálishoz! – Művészek és tudósok nyilatkozata

Több, mint 150 hazai művész, tudós és értelmiségi csatlakozott ahhoz a nemzetközi felhíváshoz, amely a vírus utáni időszakra készülő emberiséget szólítja meg.

Instabillá vált egy alaszkai hegyoldal – ez cunami-veszélyt jelent

Instabillá vált egy alaszkai hegyoldal – ez cunami-veszélyt jelent

Az Alaszka déli részén lévő Barry-gleccsert övező hegyoldal az elmúlt évek alatt rendkívül instabillá vált, és félő, hogy hamarosan a lábánál fekvő fjordba csúszik.

Erős földrengés volt Svédországban

Erős földrengés volt Svédországban

2020. május 18-ra virradó éjjel az észak-svéd Kiruna közelében a Richter skála szerint 4,1-es erősségű rengés pattant ki.

Tisztább levegő, több hulladék?

Tisztább levegő, több hulladék?

Ez lenne a Covid-19 járványügyi intézkedések mérlege? Az eddigi adatokból látszik, hogy a légszennyezés világszerte a zaj- és fényszennyezéssel együtt.

National Geographic 2020. májusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket