Valter, Irma2019. július 16., kedd
Föld

Óvjuk bolygónk erdőit!

2015.04.30.Erdélyi Ilona
National Geographic Magyarország

Amazónia fafajainak egy százaléka tárolja a hatalmas dél-amerikai esőerdők növényzete által megkötött szén felét brit kutatók becslése szerint.

A térségben nagyjából 16 ezer fafaj él, a szakemberek azt találták, hogy közülük 182 játszik döntő szerepet a széntárolás folyamatában.

Amazónia létfontosságú a föld szénciklusa szempontjából, növényzete többet tárol ebből az elemből, mint bármelyik másik földi ökoszisztéma – írja a Nature Communications című szaklapban megjelent tanulmány.

A trópusi erdő mintegy 5,3 millió négyzetkilométeren terül el, a bolygó növényei által megkötött szén 17 százalékát tárolja. Sophie Fauset, a tanulmány egyik szerzője, a Leedsi Egyetem kutatója elmondta, munkájuk egy 2013-as tanulmányból indult ki, amely szerint Amazónia mintegy 390 milliárdos faállományának többségét – amelyek körülbelül 16 ezer fajhoz tartoznak – 227 hiperdomináns faj teszi ki.

„A nagyságukat is számításba kellett venni: az óriásfák nagyobb szerepet játszanak a szénciklusban” – fejtette ki Fauset. Minél nagyobb a fa, annál több biomasszát, ezen belül szenet tartalmaz, és mivel a fák sokáig élnek, évtizedekre, akár évszázadokra is magukba zárják a légköri szén-dioxidot.

A kutató arra is figyelmeztetett, hogy hiba lenne csak erre a 182 fajra koncentrálni, és olyan kiterjedt ültetési programba kezdeni, mely ezekre a fajokra épül, hogy több szén-dioxidot kössenek meg a légkörből. Fauset szerint a vizsgálat a jelenlegi állapotot tükrözi, mely könnyen változhat, és lehet, hogy a jövőben más fafajok játsszák a főszerepet a földi szénkörforgásban, ezért az őserdő biológiai sokszínűségét még fontosabb megőrizni, hisz az esőerdő sokféle fája más-más módon tudja kezelni a környezet változásait.

Az Environmental Research Letters című szaklapban, 2015 áprilisában megjelent tanulmány a globális szénkörforgás bonyolultságára mutat rá. Szerzői szerint az erdők globális szénkibocsátását alábecsülték eddig, mert nem vették figyelembe a fakitermelésből származó, bomló famaradékot. A Borneón végzett vizsgálat azt mutatta ki, hogy a famaradékok akár a teljes biomassza 64 százalékát is kitehetik. Marion Pfeifer, a kutatás vezetője, a londoni Imperial College munkatársa megjegyezte, hogy a világ erdőinek hatalmas része nem elnyelője, hanem inkább kibocsátója a légköri szén-dioxidnak, ami a kivágott fák maradékainak bomlásából kerül az atomszférába. Becsléseik szerint az üvegházhatású gázok emberi tevékenység okozta kibocsátásának mindegy negyede származik erdőgazdálkodásból, mezőgazdaságból és a földhasználat változásaiból.

A WWf legutóbbit tanulmánya arra hívja föl a figyelmet, hogy 170 millió hektárnyi erdő is eltűnhet a Földről a következő 15 évben. Ez Németország területének az ötszöröse. A legnagyobb veszteséggel a trópusokon kell számolni. A legérintettebb területek Borneó, a délkelet-ázsiai Mekong folyó térsége és az Amazonas vidéke. A világ leghosszabb folyója mentén lévő erdős területek egyharmada, azaz akár 48 millió hektárt elveszhet.

Az utolsó nagy érintetlen erdős területek gigantikus rablógazdálkodás áldozatává válhatnak – figyelmeztetett Jörg-Andreas Krüger, a WWF munkatársa. Az erdők megszűnésével erősödik a klímaváltozás és az állatok és növények faji sokszínűsége is sérül. A jelenség elsőszámú oka világszerte az ipari mezőgazdaság. Az állattartás és a hatalmas monokultúrák, mint a szója vagy az olajpálma termesztése egyre több területet emészt fel. Ehhez jön még a föld kincseinek kitermelése, valamint infrastrukturális projektek.

A fakitermelésből kinyert termékek egy nagy része Németországba és Európába kerül – hangoztatta Krüger. A Németországba importált ásványok több mint fele Brazíliából érkezik, ahol az agráripar terjedése valamint az utak és erőművek építése megbontja a természet egyensúlyát.

A környezetvédelmi szervezet a folyamat megállításának szükségességére hívja fel a figyelmet. Az erdők természetes gátjai az eróziónak és az áradásoknak, emellett stabilizálják a klímát is. „Ha ezt kockára tesszük, többet veszítünk, mint néhány százaléknyi gazdasági növekedés” – hangsúlyozta Krüger.

Hozzászólások

Égi jelenségek 2019. július második felében

Égi jelenségek 2019. július második felében

16-án este részleges holdfogyatkozást láthatunk Két éve

Méhbaráttá alakul egy holland város

Méhbaráttá alakul egy holland város

Utrecht városában idén nyáron 316 buszmegálló tetejére telepítenek zöldfelületet.

Elképzelhetetlen helyen fedeztek fel hóalgákat

Elképzelhetetlen helyen fedeztek fel hóalgákat

Nemrégiben olyan helyen találtak hóalgát, ahol az életnek nem sok esélye lehetne.

Majdnem műanyagmentes fesztivál

Majdnem műanyagmentes fesztivál

Óriási taps fogadta Sir David Attenborough-t a Glastonbury fesztivál utolsó napján.

Drónnal térképeztek fel egy korallzátonyt

Drónnal térképeztek fel egy korallzátonyt

A Guami Egyetem és a NASA közös program keretében a

National Geographic 2019. júliusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket