Lenke, Brigitta, Apollinár2019. július 23., kedd
Föld

Klímagondok, rekordok, lehetséges megoldások

2016.08.16.MTI/NG
National Geographic Magyarország

A hosszú távú globális felmelegedés és az elmúlt évtizedek egyik legerősebb El Nino jelenségének kombinációja nyomán 2015 az eddigi legmelegebb év volt a 19. század vége óta.

A Tanganyika-tó halállományának csökkenését nem csak a túlhalászás okozza.
Fotó: Profimedia

Az Amerikai Meteorológiai Társaságnak a klíma állapotáról kiadott éves jelentés adatait az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) gyűjtötte össze a világ mintegy 450 tudósának mérései alapján.

A Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek felmelegedését okozó erős El Nino segítségével 2015-ben a globális földfelszíni hőmérséklet 0,42-0,46 Celsius-fokkal volt magasabb az 1980-2010 közötti átlagnál, és megdöntötte a korábbi, 2014-es hőmérsékleti rekordot. A rekord magasra szökő globális tengerfelszíni hőmérséklet 0,59-0,70 Celsius-fokkal volt magasabb az átlagnál – olvasható a NOAA honlapján.

Az üvegházhatású gázok, köztük a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid koncentrációja is rekordot döntött: 2015-ben a globális szén-dioxid-koncentráció 399,4 ppm volt, ami 2,2 ppm-es növekedés 2014-hez képest.

A tengerszint emelkedése szintén új rekordot ért el 2015-ben, 70 milliméterrel volt magasabb, mint 1993-ban, amikor megkezdődtek a műholdas megfigyelések a tengerszint-emelkedésről.

A trópusi viharok száma is az átlagosnál több volt: az összes óceánon 101 trópusi ciklont jegyeztek fel 2015-ben, ami jóval meghaladja az 1981-2010 között feljegyezett évi átlag 82 vihart. A Csendes-óceán keleti és középső medencéjében 1992 óta tavaly volt a legtöbb vihar, az Atlanti-óceán medencéjében ellenben kevesebb alakult ki, mint az elmúlt két évtizedben.

Az Északi-sark térsége tovább melegedett, a tengeri jég kiterjedése alacsony maradt. Az északi-sarki térség földfelszíni hőmérséklete 1,2 Celsius-fokkal volt magasabb az 1981-2010 közötti átlagnál. Az északi-sarki tengeri jég maximális kiterjedése 2015 februárjában a legkisebb volt a műholdas mérések 37 éves történetében. Az északi-sarki jég minimális kiterjedése a múlt év szeptemberében a negyedik legalacsonyabb volt a feljegyzések kezdete óta.

Európában a második legmelegebb évet mérték a 2014. évi rekordok után, Spanyolországban, Svájcban, Fehéroroszországban, Litvániában és Finnországban megdőltek a korábbi éves hőmérsékleti rekordok.

Az ázsiai kontinensen a legmelegebb évet jegyezték fel 2015-ben, mind Oroszországban, mind Kínában megdőltek a hőmérsékleti rekordok.

Az Egyesült Államokban a második legforróbb évet jegyezték fel 2012 után, és a harmadik legcsapadékosabb esztendőt.

Dél-Amerikában szintén a legforróbb esztendőt mérték, míg Afrikában a második legmelegebb évet. A marokkói Marrakeshben 2015 év augusztusában a havi átlag csapadékmennyiség 16-szorosa hullt le. Dél-Afrikában a legforróbb októbert jegyezték fel, a hőmérő higanyszála elérte a 48,4 Celsius-fokot.

A felmelegedés hatásai
A melegedő éghajlat hatással volt a rozmárok, pingvinek populációjára, veszélyes algavirágzást okozott a Csendes-óceán több térségében. Brutális hőhullámokban emberek ezrei haltak meg Indiában és Pakisztánban.

A globális felmelegedés miatt egyre kevesebb a hal a Tanganyika-tóban, nem a túlhalászás okozza a csökkenést, derült ki az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közzétett tanulmányból. A Föld második legnagyobb édesvizű tava a környező Burundi, Tanzánia, Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság lakossága fehérjeforrásának akár 60 százalékát is biztosítja, de emellett a fajok sokszínűségének is fontos gócpontja.

Az új tanulmány készítői a változások okait nyomozva megvizsgálták a tó fenekéről származó üledékmintákat. A minták és az ott talált kövületek vegyi elemzése azt mutatta, hogy a halmennyiség csökkenése és a hőmérséklet globális emelkedése egymással párhuzamosan zajlott. A tudósok szerint a trópusi tavakban a vízmelegedés azzal a következménnyel jár, hogy az oxigéndús felszíni vízréteg kevésbé keveredik a tófenék táplálékban gazdag vizeivel, így csökken az algák mennyisége, ezzel a halak tápláléka is, tehát hal is kevesebb lesz.

Más kutatók arra mutattak rá, hogy a melegedő éghajlat Európában és Észak-Amerikában a tavak halállományának növekedését hozta. A trópusokon azonban más a helyzet. „A víz rétegződése, vagyis a sztratifikáció a trópusok egyes tavaiban ellenkező hatással jár” – mutatott rá John Smol, a kanadai Queen’s Egyetem kutatója.

Magyarországon a vízbevétel mutat csökkenő tendenciát – ez is az éghajlatváltozás számlájára írandó. Mika János éghajlatkutató szerint az éghajlatváltozás nem csak a hőmérséklet, hanem a felhőzet változásával is jár, Magyarországon és attól délre csökken, ami melegedést és csapadékhiányt okoz. Az északi területen a száraz területek még szárazabbak, a csapadékosak még csapadékosabbak lesznek. Emiatt ahol vízhiány volt, ott még nagyobb hiány lesz, ahol pedig vízbőség volt, ott még több víz lesz.

Klímaváltozás és olimpia
A globális felmelegedés miatt 2085-re az északi félteke legtöbb városa alkalmatlanná válhat a nyári olimpia játékok megrendezésére. Köztük van Isztambul, Madrid, Róma, Párizs és Budapest is – állapították meg amerikai tudósok.

A The Lancet orvostudományi folyóiratban megjelent kommentárjukban Kirk Smith és John Blames, a Kaliforniai Egyetem professzorai és tudóstársaik a klímaváltozás modellezése és az olimpiai házigazdák jelenlegi kiválasztásának biztonsági követelményei alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Nyugat-Európán kívüli 543 vizsgált városból csupán nyolc – köztük Szentpétervár, Riga, Ulánbátor, Vancouver, San Francisco, Calgary – lesz elég hűvös ahhoz, hogy nyári olimpia házigazdája legyen. Latin-Amerikában és Afrikában nem lesz egyetlen nagyváros sem, Nyugat-Európában 25 város teljesítheti a követelményeket.

A tudósok a nyári olimpiák esetében azt vették alapul, hogy ha az adott helyszín esetében 10 százaléknál nagyobb az esélye annak, hogy röviddel a versenyszám megrendezése előtt el kell halasztani a maratonfutást – a nyári olimpiai játékok egyik legjelentősebb külszíni eseményét -, akkor az adott város alkalmatlan olimpia rendezésére.

A jövőbeni olimpiai játékok helyszíneinek megállapításához a WBGT-re (wet bulb globe temperature – nedves gömb hőmérséklet) támaszkodtak akutatók, ami a hőmérsékletből, a páratartalomból, a napsugárzás erősségéből és a szél sebességéből számított standard. Ez a négy tényező a hőség okozta fokozott megterhelésből fakadó kockázatok reális felméréshez alkalmas. Kutatások igazolták, hogy a WBGT jól modellezi a hőmérséklet emberi szervezetre gyakorolt hatását.

Mi a megoldás?
A klímaváltozás negatív hatásainak megelőzése, illetve a folyamat lassítására globális paradigmaváltásra van szükség – mondta Perger András a Greenpeace Magyarország klíma és energiakampány felelőse. A szemlélet változásnak ki kell terjednie a megújuló energiaforrások gazdaságban betöltött szerepének növekedésére, és ennek együtt kell járnia a fosszilis energiahordozók kinyerésének, felhasználásának visszaszorításával.

Faragó Tibor környezetkutató humánökológus szerint mindebben nagy szerepe van az üzleti szférának, a sajtónak és az oktatási rendszereknek is: „Megoldást jelenthetne a problémára a jelenlegi transznacionális világban (amikor rendkívüli gyorsasággal terjednek a cégek között a különféle termelési minták), ha a vállalatok a fenntartható fejlődést szolgáló iparágakat  támogatnák. A sajtó felelőssége az életminták terjesztésében, az oktatásé pedig a következő generációk világszemléletének kialakításában van.”

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) azt javasolja, hogy kiemelten kell kezelni a Föld száraz területeit, ugyanis az éghajlatváltozás tovább erősíti az aszályok, az elsivatagosodás és a talajromlás hatásait.

A bolygó száraz területein (mintegy 6,1 milliárd hektár) 2 milliárd ember él, 90 százalékuk a fejlődő országokban. A jelentésben arról is beszámoltak, hogy a száraz területek 1,11 milliárd hektár erdőterületet foglalnak magukba, ami a Föld teljes erdőtakarójának 27 százaléka. Azonban arra is rámutattak, hogy a nedvesség csökkenésével az erdőségek is ritkulnak, ugyanis a száraz térségekben elhelyezkedő erdők fele a legkevésbé vízhiányos területen található.

Rengeteg a pazarlás az emberiség termelési és szállítási folyamataiban – ere már a Természetvédelmi Világalap (WWF) Magyarország igazgatója hívta föl a figyelmet. Sipos Katalin azt mondta az M1 műsorában, hogy bármilyen termék, így a megújuló energiát termelő eszközök előállítása is energiába és vízbe kerül.  Javíthat a helyzeten, ha az eszközöket úgy állítják elő, hogy ehhez nem fosszilis energiát használnak fel, hanem megújulót, ezáltal csökkentve a szén-dioxid-kibocsátást.

„Bár a túlfogyasztásért elsősorban a fejlett államok a felelősek, nem kell feltétlenül minden luxusról lemondani ezekben az országokban ahhoz, hogy javuljon a helyzet. Az azonban nagyon fontos, hogy minden felesleges hulladékot és szén-dioxid-kibocsátást kiküszöböljenek, vagyis csökkentsék az ökológiai lábnyomukat – hangsúlyozta Sipos Katalin.

Hozzászólások

Emléktábla egy eltűnt gleccsernek

Emléktábla egy eltűnt gleccsernek

Emléktáblát emelnek az első gleccsernek, amelyik a globális felmelegedés miatt elsőként tűnt el Izlandon, a plakettet augusztusban leplezik le kutatók.

A vártnál gyorsabban melegedhetnek az erdei patakok

A vártnál gyorsabban melegedhetnek az erdei patakok

Mi történik a patakok, folyócskák vizével a felmelegedés hatására?

Megmenthető-e a nyugat-antarktiszi jégmező?

Megmenthető-e a nyugat-antarktiszi jégmező?

Az antarktiszi gleccserek mozgása egyre gyorsabb a kontinens nyugati felén.

A Sas leszállt

A Sas leszállt

1969. július 20-án lépett az első ember a Holdra, idén az ötvenedik évfordulót ünnepeljük.

Ilyen volt a 2019-es nyári holdfogyatkozás

Ilyen volt a 2019-es nyári holdfogyatkozás

A részleges holdfogyatkozás hazánkból is látható volt, égi kísérőnk kétharmadát fedte le a Föld árnyéka, 2019. július 16-ról 17-re virradó éjszaka.

National Geographic 2019. júliusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket