István, Bernát2019. augusztus 20., kedd
Föld

Nyári éjszakák különleges égi tüneménye

2017.06.27.Farkas Alexandra
National Geographic Magyarország

Jókor lenni jó helyen – nincs igazán pontosabb recept az éjszakai világító felhők megpillantásához.

Az elszánt észlelők nyaralás közben is résen vannak. Kacs Dávid Balatonlelléről kapta lencsevégre a halszálka- és fésűszerű világító felhőket
Fotó: Kacs Dávid

Csupán derült égbolt meg kellő kitartás szükséges, és előbb-utóbb hazánkból is észlelhetjük a nyári hónapok legkülönlegesebb égi jelenségét. A szezon július végéig tart és már idén is készültek látványos felvételek.

A kékes, ezüstös színű éjszakai világító felhők a szó szoros értelmében véve nem világítanak. Csupán azért tűnik így, mert a felhőket alkotó milliónyi jégkristály akkor veri vissza a már horizont alatt járó Nap fényét, amikor az egyébként tiszta égbolt már kellően sötét. A sok szempontból még rejtélyes tünemény kizárólag a nyári napforduló környékén figyelhető meg: az északi félgömbön májustól júliusig, a délin pedig decembertől februárig. Hazánkból június, július derült éjszakáin találhatjuk meg az északi horizont környezetében, amikor a Nap -6° és -16° között jár a horizont alatt – azaz körülbelül hajnal fél 3 és 4 óra, illetve este fél 10 és 11 óra között. Fontos, hogy a megfigyeléshez teljes rálátásunk legyen a szürkületi égbolt északkelettől északnyugatig tartó részére, illetve hogy a zavaró fényektől távol tartózkodjunk. Mivel ebben az időszakban a magasszintű felhőket vagy a kondenzcsíkokat még érheti fény, ezek jelenléte megtéveszthető lehet.


Az éjszakai világító felhők kékes hullámai és sávjai kizárólag a nyári hónapok látványosságai.
Fotó: Farkas Alexandra

Elszánt magyar észlelők 2007 óta rendszeresen keresik a tüneményt minden nyári éjszakán, amikor csak a meteorológiai előrejelzés szerint tiszta égbolt várható észak felé. Mivel a jelenség a mezoszférában, azaz körülbelül 80-85 kilométer magasan jön létre, így a megfigyelők az ország minden pontjáról nagyjából ugyanolyan szögben látnak rá a világító felhők hullámaira, sávjaira, örvényeire. Ebből kifolyólag arra is van lehetőség, hogy az igazán elszánt vadászok az éj derekán telefonon riasszák egymást, hogy senki ne maradjon le a páratlan látványról. Mivel a világító felhők feltűnése egyelőre nem jelezhető előre, a sikeres észleléshez valóban nagy segítséget jelent az éjjeli riadólánc. A legtöbb és legfényesebb éjszakai világító felhőt a 60° körüli földrajzi szélességek környezetében figyelik meg, de a hazai észlelők is megörökítettek már számtalan igen látványos, nagy kiterjedésű jelenséget.

Az igazán fényes sávok és örvénylő gyűrűk ritkák. A legtöbbször csak egy-egy halvány kékes hullám tűnik fel az északi horizont közelében.
Fotó: Jónás Károly

A világító felhők azért kötődnek a nyári napforduló időszakához, mert a mezoszférában nem télen, hanem a nyári hónapokban uralkodik a leghidegebb, -140 °C alatti hőmérséklet, mely a jelenlévő rendkívül alacsony páratartalom mellett ideális a kialakulásukhoz. A légkör ezen részének vízpáratartalma ráadásul állandó változásban van, hiszen a Nap ultraibolya sugárzása következtében a vízmolekulák alkotó elemeikre bomlanak. E folyamat – a vízbontás – fokozott naptevékenység, azaz napfoltmaximum idején többször megy végbe, napfoltminimum idején pedig kevesebbszer. Utóbbi esetben tehát akár 30-40 százalékkal több víz is maradhat a magaslégkörben, azaz ebben az időszakban több lehetőség nyílik a világító felhők megpillantására. Bár a NASA AIM űrszondája 2007 óta vizsgálja a mezoszférában kialakuló jelenséget, képződési folyamatai még mindig csak részben ismertek.

A horizont alatt járó Nap vagy a Hold által megvilágított kondenzcsíkok sokszor a megtévesztésig hasonlítanak az éjszakai világító felhőkre. Ilyenkor például egy binokulár segíthet az elkülönítésben: a valódi világító felhők a távcsövön keresztül sokkal részletgazdagabbá, a kondenzcsíkok pedig homályosabbá válnak.
Fotó: Farkas Alexandra

Hozzászólások

Egyre kevesebb gerinces állat él az erdőben

Egyre kevesebb gerinces állat él az erdőben

Több mint felére csökkent az erdőben élő gerinces állatok populációja az elmúlt 50 év alatt.

A jégkor vége, vagy az ember végzett a barlangi medvékkel?

A jégkor vége, vagy az ember végzett a barlangi medvékkel?

A jégkori megafauna egyik ikonikus tagja volt a barlangi medve, s rengeteg csontlelete maradt ránk Európában, amelyekről számtalan kutatás is született.

Egymilliárd éves megkövült sejteket vizsgáltak

Egymilliárd éves megkövült sejteket vizsgáltak

Skócia északnyugati részén, egymilliárd évvel ezelőtt keletkezett tavi üledékben találták meg a nyomait az egykori sejteknek.

Az eddigi legforróbb hónapot mérték a Földön

Az eddigi legforróbb hónapot mérték a Földön

A mérések kezdete óta 2019 júliusa volt a legmelegebb hónap.

Mikroműanyagok hullanak a hóval is

Mikroműanyagok hullanak a hóval is

Miután a vizekben nagy mennyiségben kimutatható, igazán nem túl nagy meglepetés, hogy a hulló hóban is viszontlátjuk a műanyagokat.

National Geographic 2019. augusztusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket