Dezső, Vilmos, Renáta2019. május 23., csütörtök
Föld

Magyar kutatók egyedülálló eredménye a bolygórendszerek születéséről

2017.07.02.Erdélyi Ilona
National Geographic Magyarország

Másodpercenként születhet egy új bolygó a világegyetemben. A legnagyobb távcsövekkel ma már a bolygó- és csillagkeletkezés kezdeti szakaszába is bepillanthatunk.

Az ALMA (Atacama Large Millimeter/Submillimeter Array) rádióantenna-rendszer az Atacama-sivatag 5000 méter magas, száraz vidékén található. Teljesen kiépített állapotában 66 darab 12 és 7 méter átmérőjű rádiótávcsőből áll majd, ezek nagyobb része már most is a helyén van, és üzemel. A műszer a 350 mikrométer és 3 milliméter közötti hullámhosszakon vizsgálja az égboltot. Ebben a színképtartományban figyelhetők meg a csillagkeletkezési területek legsűrűbb részei és a fiatal csillagok környezete, melyek a látható tartományban nem észlelhetők.
Fotó. Space.com

A születő bolygórendszerek külső részén egy nagy, ritkás anyagburok helyezkedik el, amelyből a gáz és a por a központ felé, egy lapos korongra hullik. A korong a születő csillagot övezi. A korong belső részéről a csillag anyagot fog be, ez régóta tanulmányozott folyamat. Azt azonban eddig nem sikerült pontosan megmérni, hogyan kapja a korong az utánpótlást kívülről, a külső anyagburokról. Ennek a beáramlásnak a mértékét most első alkalommal pontosan meghatározták: a behulló anyag mennyisége évi két földtömeg (vagy másképpen Napunk tömegének közel egymilliomod része). Ez lényegesen több mint a belső csillag körüli korong anyagának a protocsillagra való hullási üteme.

Az úttörő eredményt egy nemzetközi kutatócsoport érte el, magyar kutatók vezetésével. A magyar szakemberek az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének munkatársai, a csoportot Kóspál Ágnes vezeti.

Évente közel két földtömegnyi anyag áramlik a V346 Nor jelű fiatal csillag környezetéből az égitest körüli korongra, majd hullik a születő csillagra, felfényléseket okozva. A nehezen megfigyelhető jelenséget Földünk mai legnagyobb távcsőrendszerével, az ALMA teleszkóppal azonosították, magyar kutatók vezetésével. A mérés egy alapvető fontosságú csillagászati folyamat megértéséhez járul hozzá: hogyan fejlődnek azok a csillag körüli korongok, amelyekből a Földhöz hasonló bolygók is kialakulhatnak.

A V346 Nor rendszerének felépítése
Forrás: MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

A V346 Nor egy 0,1 naptömegű, néhány százezer éves, jelenleg is növekvő protocsillag, feltehetőleg most állnak össze körülötte az első bolygók. Ideális célpont annak elemzésére, mi befolyásolhatja, hogy a kialakuló égitesteknek és környezetüknek milyen jellemzőik lesznek. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen összetételű, hőmérsékletű, szemcseméretű anyagból áll a korong, ahol a bolygók növekednek

„Ez az első olyan mérés, amelynek keretében sikerült kitörésben lévő fiatal csillag esetében pontosan megállapítani a burokról a korongra és a korongról a csillagra történő anyagáramlás közti eltérés mértékét”– mondta az mta.hu-nak Kóspál Ágnes. Az eredmény megszületéséhez szükséges háttértudást jelentős részben az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetben 2014 októberében indult a „Csillagkörüli korongok dinamikája – csillag- és bolygókeletkezés az ALMA-korszakban (LP2014-6)” elnevezésű Lendület-kutatócsoport programjával.

A fenti kutatás során összeállt, magyar és külföldi szakemberekből álló csapat a jövőben célzottan folytatja a hasonló méréseket. Kóspál Ágnes ugyanis nemrég az Európai Kutatási Tanács (ERC) nagy presztízsű ösztöndíját is elnyerte, így hazánk a születő csillagok körüli korongok fizikájának megértése terén a nemzetközi élvonalba kerül. A kutatócsoport cikke az Astrophysical Journal legutóbbi számában jelent meg.

A teljes cikk az mta.hu oldalon érhető el.

Hozzászólások

Kritikus mértékben olvad az Antarktisz jege

Kritikus mértékben olvad az Antarktisz jege

Egy új kutatás szerint az elmúlt évszázadban olyan mértékben elgyengültek az Antarktisz jégtömegei, hogy a földrész nyugati részének jégkészletei komoly veszélybe kerültek.

Egy földrengés miatt gyorsabban emelkedik a tengerszint

Egy földrengés miatt gyorsabban emelkedik a tengerszint

Szamoa 2009 szeptemberében egy 8,1-es erősségű földrengést élt át, ezt követően cunami is pusztított, amely mintegy 200 ember életét követelte

Csak összefogással lehet megmenteni bolygónkat

Csak összefogással lehet megmenteni bolygónkat

A tudós, a döntéshozó és a helyi ember együtt képes olyan tudást összerakni, amely reményt hozhat, hogy jobban megértsük, mit teszünk a Földdel.

Lítiumbányászat a Salar de Uyuni területén műholdszemmel

Lítiumbányászat a Salar de Uyuni területén műholdszemmel

A LANDSAT 8 műhold 2013-ban és 2019-ben készített felvételein összehasonlíthatjuk, miként növekedett a lítiumbánya és lepárló mérete.

Ez a gleccser elképesztő sebességgel mozog

Ez a gleccser elképesztő sebességgel mozog

A jégtömeg régebben évente 20 métert mozdult el, ma már naponta tesz meg ugyanekkora távolságot.

National Geographic 2019. májusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

7 800 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket