Gellért, Gerda, Mercédesz2020. szeptember 24., csütörtök
Föld

Zöld utat kapott az Európai Űrügynökség következő jelentős küldetése

2018.03.27.Erdélyi Ilona
National Geographic Magyarország

A bolygórendszerek keletkezésének és fejlődésének alapkérdéseit vizsgáló ARIEL missziót választotta az Európai Űrügynökség a következő tudományos küldetésének.

Művészi elképzelés bemutatja, amint az ARIEL a második Lagrange-pont (L2) felé tart. Itt az űreszköz védve van a Nap sugárzásától, miközben a teljes égboltot megfigyelheti
Forrás: ariel-spacemission.eu

Az M-osztályú – vagyis önálló, nagyjából félmilliárd eurós költségplafonnal rendelkező – misszió a tervek szerint 2028-ban induló négyéves küldetése alatt az ARIEL űreszköz ezer távoli csillag bolygóit figyeli majd meg. Ez lesz az első olyan kiterjedt vizsgálat, amely az exobolygó-légkörök kémiáját fogja tanulmányozni. A küldetést három lehetséges jelölt közül az ESA Tudományos Programtanácsa választotta ki, a döntést 2018. március 21-én jelentették be.

„Bár mára körülbelül 3800 planétát fedeztünk fel más csillagok körül, ezeknek az exobolygóknak a természete jórészt rejtve maradt. Az ARIEL statisztikai szempontból nagy exobolygó-mintát fog vizsgálni, hogy valódi képet kaphassunk arról, milyenek is ezek az égitestek. Ez olyan kérdések megválaszolásához visz minket közelebb, mint hogy hogyan függ a bolygó kémiai összetétele és folyamatai attól a környezettől, amelyben keletkezett, és hogy a születését és fejlődését hogyan befolyásolta a gazdacsillaga” – mondta el Giovanna Tinetti az ARIEL vezető kutatója, a University College London professzora.

Az ARIEL az exobolygók különböző populációit fogja tanulmányozni a Jupiter- és Neptunusz-méretűektől egészen a szuper-Földekig, ráadásul eltérő környezetben. Egyes bolygók a csillagaik lakhatósági zónáiban lesznek, ám a küldetés fő célpontjait azok a forró és meleg planéták jelentik, melyek közel keringenek a csillagaikhoz.

A meleg és forró exobolygók természetes laboratóriumokként szolgálnak, melyekben a bolygók kémiai folyamatait és fejlődését tanulmányozhatjuk. A magas hőmérséklet következtében a légkör különböző molekulái folytonos mozgásban vannak, nem tudnak leülepedni vagy felhőréteget alkotni, így a műszeres mérések során megfigyelhetőek maradnak. A csillagukhoz közel keringő bolygók pokoli hőmérséklete – ami akár a 2000 Celsius-fokot is meghaladhatja – biztosítja, hogy a bolygó belsejére jellemző molekulák is eljuthatnak az atmoszférába. Ez lehetővé teszi az ARIEL számára, hogy a bolygó belső összetételéről és a bolygórendszer kialakulásáról is több információhoz jusson.

Az ARIEL egy méteres nagyságú (meter-class) távcsőtükre a távoli naprendszerek látható és infravörös sugárzását gyűjti. Egy spektrométer a „szivárvány színeire” bontja a fényt, és kimutatja a bolygók légkörének kémiai ujjlenyomatát, ami a bolygó csillag előtti vagy mögötti elhaladása során rakódik rá a csillag fényére. Egy fényességmérő eszköz az exobolygók légkörében található felhőket fogja detektálni, míg a pontos követést lehetővé tevő irányító rendszer az űreszköz stabil célra tartását fogja garantálni nagy pontossággal.

Az ARIEL programban 15 ESA-tagországból 60 intézet vesz részt, többek között Magyarország a NASA-hozzájárulás révén pedig az Egyesült Államok. A konzorciumot és a tervezést az Egyesült Királyság vezeti.

Jelentős magyar részvétel akadémiai koordinációval
Az európai űrmissziónak jelentős magyar vonatkozásai is vannak. A hazai tudományos hozzájárulást az MTA CSFK Csillagászati Intézet munkatársa, Szabó Róbert koordinálja. „Az ARIEL tudományos programjának számos részkérdésébe bekapcsolódtak intézetünk és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium munkatársai: az exoholdak keresésétől a műszer kalibrálásán keresztül a méréseket zavaró asztrofizikai zajforrások azonosításáig és kiküszöböléséig jó néhány területen van nélkülözhetetlen tapasztalatunk, amit az ARIEL misszióban is kamatoztatni fogunk. A műszerhez szükséges egyes alkatrészek esetleges magyar tervezéséről és gyártásáról szóló tárgyalások is napirenden vannak” – mondta el a kutató.

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében mintegy 50 kutató foglalkozik elméleti és megfigyelő csillagászattal. Az intézet több területen is élvonalbeli kutatásokat végez, amit két 2017-ben elnyert európai ERC-pályázat, összesen négy akadémiai Lendület-pályázat és több hazai nagy összegű infrastruktúra-pályázat (GINOP) is fémjelez. Az intézet munkatársai számos európai és amerikai űrprogramban (ISO, CoRoT, Gaia, Herschel, Kepler/K2, CHEOPS, TESS, PLATO) vettek vagy vesznek részt, melyek közül több az exobolygók keresésére vagy részletes analízisére koncentrál, de vannak közöttük infravörös tartományban működő űrtávcsöves megfigyelések is. Az exobolygó-légköröket vizsgáló, infravörösben működő ARIEL űrmisszióban való részvétel ezeknek az erőfeszítéseknek a megkoronázása lesz.

Az ARIEL-t Francia Guyanából, Kourouból bocsátják fel, és a második Lagrange-pont (L2) körüli pályára juttatják, másfél millió kilométerre a Földtől, ahol a Föld és a Nap gravitációs hatásának eredőjeként egy viszonylagos egyensúlyi állapotban tartózkodhat. Itt az űreszköz védve van a Nap sugárzásától, miközben a teljes égboltot megfigyelheti.

Az ARIEL Konzorcium projektmenedzsere, Paul Eccleston szerint „nagyon jó hír, hogy az ESA az ARIEL-t választotta a következő közepes méretű missziójának. A csapat izgatottan várja, hogy az utóbbi két évben tervezett missziót megvalósíthassa. Az ARIEL forradalmasítani fogja az ismereteinket arról, hogy a bolygórendszerek hogyan keletkeznek és fejlődnek, és segíteni fog abban, hogy összevethessük saját Naprendszerünket a többi, szomszédos bolygórendszerrel.”

Forrás: www.mta.hu

Hozzászólások

Természetvédelmi kutatás és program Gazdagrét szomszédságában

Természetvédelmi kutatás és program Gazdagrét szomszédságában

A napokban zajlik a Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek Országos Nemtalálkozója. Az esemény a koronavírus miatt online térben követhető.

Szintetikus mikroszálak környezetünkben

Szintetikus mikroszálak környezetünkben

A szárazföldi műanyagszennyezés hatalmas részét teszik ki a műszálas textilekről mosáskor leszakadó mikroszálak egy új amerikai tanulmány szerint.

Új elemzések készültek a 2100-ra várható tengerszint-emelkedésről

Új elemzések készültek a 2100-ra várható tengerszint-emelkedésről

A sarkvidéki jégmezők olvadása akár további 38 centiméteres tengerszint-növekedést is produkálhat.

Veszélyben a mediterrán és trópusi élővilág

Veszélyben a mediterrán és trópusi élővilág

A szakértők úgy vélik, hogy a mediterrán és trópusi területeken élő állatokat fenyegeti leginkább az emberi terjeszkedés és a klímaváltozás.

Kihalási esemény nyitott utat a dinók uralmának

Kihalási esemény nyitott utat a dinók uralmának

A Kínai Földtudományi Egyetem és a brit Bristoli

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket