Márk, Ányos2019. április 25., csütörtök
Föld

Klímacsúcs – 2018

2018.12.23.MTI/NG
National Geographic Magyarország

Közel két hétig tartott, az ENSZ katowicei klíma-csúcstalálkozója, ahol megállapodás született a 2015-ös párizsi egyezmény végrehajtásának szabályairól és menetrendjéről.

Forrás: MTI/EPA/PAP/Andrzej Grygiel

Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 24. éves ülése 2018. december 3-án kezdődött. 200 országából mintegy 30 ezer küldött érkezett, köztük kormányfők, környezetvédelemért és éghajlatért felelős miniszterek.
Andrzej Duda a lengyel elnök az első napon elmondta, a klímavédelemben egy átfogó szemlélet szükséges, minek része az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása, a sivatagosodás elleni védelem és a biodiverzitásra fordított figyelem is.

A sajtótájékoztatón Duda kiemelte: „A klímát természetesen az ember miatt védjük, ebben e védelemben viszont az életkörülményeket is figyelembe akarjuk venni”. Fölhívta a figyelmet, a klímavédelem nem foszthatja meg az embereket munkahelyüktől és hangsúlyozta, Lengyelország számára a szén stratégiai nyersanyagnak számít, ugyanakkor utalt a csúcstalálkozó előtt bemutatott hosszú távú energiapolitikai stratégiára, amely szerint Lengyelországban 2040-ig 30 százalék alá csökkentenék a szénalapú áramtermelés arányát a jelenlegi 80 százalékról. A stratégia szerint fokozatosan módosítanak a lengyelországi energiapalettán, növekszik a megújuló forrásokból származó energia aránya, és számítanak az atomenergia alkalmazására is.

Sir David Attenborough brit természettudós és ismeretterjesztõ dokumentumfilmes beszédet mond az ENSZ 24. nemzetközi klímakonferenciájának megnyitóján
Forrás: MTI/PAP/Andrzej Grygiel

António Guterres ENSZ-főtitkár a sajtókonferencián szükségesnek nevezte, hogy a katowicei csúcstalálkozó megállapodáskötéssel érjen véget, ehhez kompromisszumokra van szükség.

A célokat is meghatározták a konferencia kezdetén: A 2015-ös párizsi egyezmény alapján 2100-ig 2 Celsius-fokon belül kell tartani a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodást megelőző szinthez képest. Ennek érdekében a megállapodás részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok, többek között a szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére, illetve a kibocsátott CO2 megkötésére és környezetbarát felhasználására.

Sűrű füst száll a magasba a BASF német vegyipari vállalat ludwigshafeni gyárának kéményébõl
Forrás: MTI/AP/Michael Probst
Németország jóval ambiciózusabb célt tűzött ki a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, mint a többi európai ország vagy az Egyesült Államok, ám ennek elérését még a szénfelhasználás magas aránya hátráltatja. A Bloomberg hírügynökség cikke szerint Németország a megújuló energiaforrások kiaknázásába fektetett nagy összegeket, ezért áramfelhasználásának már egyharmadát szél és napenergia fedezi, több mint kétszeresét, mint az Egyesült Államokban. A német energiafelhasználási összkép mégsem olyan rózsás, hisz negyven százalékát még szén fedezi, ennek nagy része a legszennyezőbb széntípus, a lignit.
Arnold Schwarzenegger amerikai színész, volt kaliforniai kormányzó beszédet mond az ENSZ 24. nemzetközi klímakonferenciáján, Katowicében.
Forrás: MTI/EPA/Andrzej Grygiel

Arnold Schwarzenegger, a világhírű színész, volt kaliforniai kormányzó a konferencián bolondnak nevezte Donald Trump amerikai elnököt, amiért kilépett a párizsi klímavédelmi egyezményből. Mint mondta, a klímavédelmi egyezménynek széles körű a támogatottsága az Egyesült Államokban tagállami és helyi szinten is. Hangsúlyozta: a klímavédelem tekintetében nagyobb figyelmet kell szentelni a helyi vezetőknek, nemcsak a kormányoknak. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok hátat fordított a klímaegyezménynek, ugyanis a szén-dioxid-kibocsátás mintegy 70 százalékát a helyi kormányzatok és városok ellenőrzik. A világhírű színész a konferencián megjelent küldöttek előtt kijelentette: „Amerika több Washingtonnál vagy egy vezetőnél”. Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államokat nem egy vezető, hanem helyi vezetők sokasága jelenti, akik keményen dolgoznak a levegő minőségének javításán.

Klímaváltozás hatása az egészségre
A WHO-főigazgató, Tedros Adhanom Ghebreyesus december 5-i felszólalásában elmondta egyértelműen bizonyítható, hogy a klímaváltozás a levegő és a vizek tisztaságát, továbbá az élelmiszerellátást is veszélyezteti, ezáltal közvetlen hatással van az egészség romlására is. Az éghajlatváltozás fő okozójaként a fosszilis tüzelőanyagok égetését jelölte meg.

Az ENSZ égisze alatt működő WHO által készített, Katowicében ismertetett dokumentum leszögezi: a levegőszennyezés évente 7 millió ember halálát okozza világszerte, az ezzel járó veszteséget a dokumentum készítői 511 billió dollárra becsülik.

A világ tizenöt, a legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó országában a levegőszennyezés egészségre gyakorolt, pénzben kifejezett káros hatása a bruttó hazai termék (GDP) több mint 4 százalékát teheti ki becslések szerint, miközben a párizsi egyezmény végrehajtásához szükséges intézkedések a globális GDP 1 százalékával egyenlő ráfordításokat kényszerítenék ki.

A jelentés szerint a klímavédelem nyomán világszerte javulhatna az emberek egészsége, ennek értékét szakemberek a klímavédelmi politika költségeinek kétszeresére becsülik. A WHO arra szólítja fel az ENSZ-tagországok vezetőit, hogy költségvetési politikájukban vegyék figyelembe az egészség és az éghajlatváltozás közötti összefüggést, alkalmazzanak a légszennyező anyagok csökkentését célzó pénzügyi ösztönzőket, szüntessék meg „a klímaváltozás hatásait kivédő egészségügyi rendszerek előtt álló akadályokat”.

Éghajlatvédelmi teljesítmény
A legfrissebb Éghajlatváltozási Teljesítési Mutatót (CCPI) december 10-én mutatták be a klímacsúcson. A CCPI tizennégy éve 14 kategóriában pontozza 56 ország és az Európai Unió éghajlatvédelmi teljesítményét. A most kiadott mutató szerint az összesített listát Svédország vezeti, Marokkó a második, amit megújuló energiák terén végrehajtott fejlesztéseinek köszönhet, és Litvánia a harmadik legjobb. A rendkívül gyengén teljesítő országok között szerepel az Egyesült Államok és Kína.

Magyarország a 42. helyezést érte el. Az elmúlt évtizedek során jelentősen csökkent hazánk szén-dioxid-kibocsátása – bár az utóbbi néhány évben ismét emelkedésnek indult. Rontotta ugyanakkor az országpontszámot, hogy a megújuló energiában a, nagyrészt fenntarthatatlan, biomassza-égetés játssza a vezető szerepet, a szélenergiát nem használunk, és nincs megfelelő terv sem a megújuló energiára való átállásra, sem a szénfelhasználás kivezetésére.

Tudományos jelentés
15 ország 76 tudósa által készített legújabb jelentés a katowicei konferencián tették közzé a szakemberek.

2014-2016-ban a szén-dioxid-kibocsátás nagyjából változatlan volt, ami olyan reményeket keltett, hogy az emisszió 2013-ban tetőzött, ám az új tanulmány adatai visszalépést jelentenek.

A fosszilis üzemanyagokból, a cementgyártásból és az ipari termelésből származó kibocsátás, amely az ember által előidézett üvegházhatású gázok többségét jelenti, 2018-ban rekordnagyságú, 37,1 milliárd tonnára fog növekedni. Az összes emberi tevékenységből eredő kibocsátás el fogja érni a 41,5 milliárd tonnát a jelentés készítői szerint.

Az új technológiák ellenére, keveset tesznek az emissziókorlátozást támogató politikák támogatására – hangoztatta Glen Peters, az oslói CICERO Nemzetközi Klímakutató Központ munkatársa, a tanulmány egyik vezető szerzője.

A világ szinte valamennyi országa hozzájárult a növekedéshez, vagy az emisszió növelésével vagy azzal, hogy az emissziócsökkentést lassabban valósítják meg.

Kínában 4,7 százalékkal nő idén a kibocsátás, mivel az ázsiai ország még jelentősen függ a széntől.    Indiában az erős gazdasági növekedés és a szén használata miatt az emissziónövekedés várhatóan 6,3 százalék lesz.
Az Egyesült Államokban 2,5 százalék az után, hogy 2007 óta évente 1,2 százalékos emissziócsökkenést jegyeztek fel.
Az Európai Unióban várnak egy kismértékű, 0,7 százalékos csökkenést.
A világ többi részén, amely a globális kibocsátás 42 százalékát adja, a növekedés 1,8 százalékos lehet.

John Reilly, az MIT egyik szakmai igazgatója szerint az eredmény nem igazán meglepő, mivel a világ energiahasználatának 81 százaléka származik fosszilis üzemanyagokból.

Corinne Le Quere, a Kelet-Angliai Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a szén felhasználása tovább növekszik, és miközben az országok egyre több megújuló üzemanyagot használnak és megpróbálják csökkenteni az áramtermelésben a szenet, a repülőgépek és gépkocsik szén-dioxid-kibocsátása folyamatosan nő.

Klímamigráció
Az éghajlatváltozás miatt lakhelyüket elhagyó emberek számára „klímaútlevél” bevezetését szorgalmazták az ENSZ szakértői, akik szerint 2050-ig természeti katasztrófák miatt mintegy 143 millió ember kényszerülhet otthona elhagyására.

Az UNU-EHS egyik szakértője, Robert Oakes szerint az áradások és egyéb szélsőséges időjárási jelenségek miatt manapság évente 20 millió ember változtatja meg a lakhelyét, a leginkább a csendes-óceáni szigetországok az érintettek. Ott a legtöbben anyagi helyzetük miatt nem külföldre, hanem a fővárosokba települnek át, ahol a túlnépesedés miatt tragikusak az életkörülmények.

Az UNU-EHS igazgatója, Dirk Messner szerint sok kis szigetország az óceán vízszintjének emelkedése miatt el is tűnhet. Amennyiben a világ nem tesz hatékony klímavédelmi lépéseket, 2050-ig a Szaharától délre eső régió, Latin-Amerika és Ázsia lakosai közül 143 millió kénytelen lesz elhagyni otthonát, 2050-ig.

A klímaútlevél ötletadói szerint az éghajlati okokból útra kelők a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátást jegyző országokban telepedhetnének le, többek között Kínában és az Egyesült Államokban, de Európában is. Az UNU-EHS felidézte, hogy hasonló megoldást a világ 42 állama az első világháború után fogadott el, amikor a Nemzetek Szövetsége menekültügyi biztosa kezdeményezésére bevezettek a hontalanok számára szánt, több ezer embernek adományozott útlevelet.

Létrejött a megállapodás
December 12-én a klímavédelmi tárgyalások ugyan előrehaladtak, de a kulcsfontosságú kérdések még nem oldódtak meg.

A csúcs második hetében világossá vált, hogy „bizonyos előrehaladás mellett továbbra is sok a tennivaló” – jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár, aki szerint „a politikai kulcskérdések továbbra is megoldatlanok”.

A PAP hírügynökség úgy értesült, az egyik fő vitás kérdés az, hogyan viszonyuljanak a 2015-ös párizsi egyezmény megvalósításának legfontosabb tudományos útmutatójának tartott dokumentumhoz, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) októberi jelentéséhez. Eszerint fel kell gyorsítani a klímavédelmi intézkedéseket, a szén-dioxid-kibocsátás mértékét 2030-ra a 2010-es adatokhoz képest 45 százalékkal kell csökkenteni ahhoz, hogy az iparosodást megelőző szinthez képest a globális felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot.

A PAP úgy tudja: a COP24-en részt vevő államok közül semelyik sem vonja kétségbe a jelentés megállapításait, viszont a katowicei csúcs záródokumentumába ezeket eltérő módon iktatnák be. Eltérések vannak a pénzügyi vállalások terén is, valamint abban, hogy a klímaegyezményhez csatlakozók milyen módon számoljanak be a nemzeti klímavédelmi vállalások teljesítéséről.

2018. december 15-én megszületett a megállapodás a három évvel ezelőtt megkötött párizsi klímaegyezmény végrehajtásának szabályairól és menetrendjéről a lengyelországi Katowicében tartott ENSZ-klímakonferencián.

A dokumentum részletekbe menően rögzíti azt a szabályrendszert, amely meghatározza, hogy a tagországoknak milyen irányelvek és menetrend szerint kell elérniük a 2015-ös párizsi klímaegyezményben megfogalmazott célokat, legfőbbképpen azt, hogy 2030-ig jelentős mértékben csökkenjen a széndioxid-kibocsátás, megakadályozva a katasztrofális léptékű globális felmelegedést.

Hozzászólások

Város, építészet, fenntarthatóság

Város, építészet, fenntarthatóság

Hódít az urbanjungle, amely tereket tölt meg a növények zöldjével. A környezettudatos építészetről kérdeztük a Nakedhome ügyvezetőjét, Radnóthy Szabolcsot.

Föld Napja – mindannyian tehetünk a fenntarthatóságért

Föld Napja – mindannyian tehetünk a fenntarthatóságért

Bolygónk természeti kincseinek éltetésén túl, nem hagyhatjuk figyelmen kívül hogy ezek az értékek közül egyre több tűnik el vagy kerül kritikus állapotba.

Először mérték fel a műanyagtermékek szénlábnyomát

Először mérték fel a műanyagtermékek szénlábnyomát

Először mérték fel a kutatók a műanyagtermékek életciklusa során közvetlenül vagy közvetett módon a levegőbe kerülő szén-dioxid mennyiségét.

Újraéledt a barcsi Ó-Dráva

Újraéledt a barcsi Ó-Dráva

Újraéledt az Ó-Dráva holtág az Európai Unió LIFE+ programjának keretében, az öt évig tartó, mintegy 834 ezer eurós magyar-horvát élőhely-revitalizációs beruházás eredményeként.

Műholdról is látható az óceánban úszó műanyag

Műholdról is látható az óceánban úszó műanyag

Ígéretes módszer lehet a tengeri műanyagszemét műholdas azonosítása.

National Geographic 2019. áprilisi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

7 800 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket