Salamon, Antal2019. október 24., csütörtök
Föld

A Holdba csapódott egy meteorit a fogyatkozás idején

National Geographic Magyarország

Különleges eseményről készültek felvételek a világ számos pontján: a 2019-es januári teljes holdfogyatkozást figyelők egy apró meteorit becsapódását észlelhették a Hold vörösbe burkolózott felszínén.

Petr Horálek cseh csillagász a Zöld-foki-szigetekről figyelte a holdfogyatkozást s örökítette meg a becsapódást, amelyet a Spaceweather.com oldalán tett közzé nagy méretben is.

Holdunk, a Földhöz hasonlóan időről időre találkozik a világűrben száguldó kisebb-nagyobb „kavicsokkal”, ezek azonban, légkör híján nem égnek el, hanem leérkeznek a felszínre. Az ilyen becsapódásokat megfelelő körülmények közt megfigyelhetjük a Földről is, aprócska, pillanatnyi felvillanások formájában. Több projekt foglalkozik jelenleg a módszeres és rendszeres megfigyelésükkel. Egyik a NASA működtette Lunar Impact Monitoring, vagyis Holdi Becsapódások Megfigyelése, amely mintegy 12 éve működik. A másik egy spanyol kutatóprogram, a MIDAS szintén sok éve folytatja sikeres megfigyeléseit.

Világszerte több további projekt is elkezdte már a működését, így egyre nagyobb időszakot vagyunk képesek globálisan átfogni ezek segítségével. A programokban földi távcsövekkel követik a Hold égi mozgását, s a távcsövekhez csatlakoztatott érzékeny kamerarendszerek rögzítik az esetleges eseményeket, felvillanásokat, amelyeket számítógépes szoftver válogat ki a sok órányi felvételből. Az így születő adatbázisban néhány dekástól több kilónyi meteoritokat regisztrálnak. A megfigyeléseket a Hold éjszakai oldalán végezhetik csak, mivel a másikon túl világos van ahhoz, hogy észlelni lehessen az aprócska villanásokat, így az újhold előtti és utáni 1-1 hét során tudják rögzíteni az eseményeket, azokban az órákban, amikor a Hold a megfigyelési helyről látható is. Több százra rúg mindkét, régebb óta működő projektben a már megörökített becsapódások száma, 2013-ban egy megfigyelt nagyobb becsapódás után még egy 19 méteres kráter is maradt, amelyet később a Hold körül keringő LRO szonda is lefotózott.

A világűrt benépesítő törmelékek, porszemcsék, nagyobb sziklák átlagos gyakorisága, a méretük eloszlása olyan kérdés, amelyre földi körülmények közt a légkörben felizzó meteorok, illetve a leérkező meteoritok adnak részleges választ. A holdi felvillanások ugyanezekből az űrben száguldó törmelékekből, szemcsékből erednek, s így a Földünkkel is potenciálisan találkozó meteoroidokról (ezek a 10 mikron és 10 méter közti, vagyis aszteroidánál kisebb, űrben száguldó égitestek) adnak tájékoztatást. Ezeket a mi légkörünk legnagyobb részben megsemmisíti, mielőtt elérhetnék a felszínt, a hozzánk csillagászati értelemben igen közeli, légkör nélküli Holdba viszont becsapódhatnak. Azonos területre vetítve ezek aránya is azonos Földünk és a Hold esetében, így a holdi megfigyelésekből a földiek gyakoriságra és a nagyságra is lehet következtetni. A felvillanások fényerejéből megbecsülhető a meteorit mérete és sebessége is, és számos felvillanást már ismert meteorrajokkal is összefüggésbe tudtak hozni a mért adatok alapján.

A teljes holdfogyatkozás különleges alkalom volt a megfigyelésre, mivel, bár ilyenkor telihold van, így a napfény égi kísérőnk teljes, tőlünk látható felületét bevilágítja, a Föld árnyékkúpja miatt mégsem érte el a fény a Holdat. Akik látták a teljes fogyatkozást, megfigyelhették, hogy vöröses, tompa fényben úszott a Hold, ezt a színt a földi légkörön átszűrődő – szóródó napfény okozza. A fogyatkozást világszerte milliók nézték, számos szervezet élő videós közvetítéssel segítette azokat, akik saját maguk pl. az időjárás miatt nem gyönyörködhettek a látványban. Hivatásos és amatőrcsillagászok sokasága szegezte távcsövét, fényképezőgépét a Holdra, a fogyatkozást rendkívül sok helyről egy időben követték. A videós közvetítések közt háromban is észrevettek egy kis villanást a nézők, s több amatőrcsillagász is sikeresen rögzítette, illetve egy hazai amatőrcsillagász épp látta is távcsövén át a villanást. Jelenleg kb. egy tucat felvétel került már elő! Mivel a világ sok pontjáról is ugyanakkor, és a Hold felszínének ugyanazon pontján látszott a villanás, az egyértelmű volt, hogy az esemény magán a Holdon történt. A MIDAS projekt kamerái is gőzerővel dolgoztak ekkor, s szerencsére innen is érkezett megerősítés a többi felvétel és megfigyelés mellé.

A felvillanás igen rövid ideig tartott, így jó adag szerencse kellett hozzá, hogy pont a megfelelő pillanatban fotózzon valaki. Nagyobb esélye volt annak, aki videokamerával rögzítette a fogyatkozást. A már ismert felvételek alapján kb. 4 kilométeres bizonyossággal ki tudták már mérni a holdfelszín azon pontját is, ahová a meteorit leérkezett, így, amennyiben ez elég nagy volt ahhoz, hogy látható nyomot hagyjon a felszínen, az LRO űrszonda esetleg majd le is fotózhatja a becsapódáskor létrejött aprócska krátert. A MIDAS projekt kutatója, Jose M. Madiedo (Huelvai Egyetem) előzetes becsléssel a becsapódást létrehozó meteoritot kb. 2 kilogramm tömegűnek véli, így a nagyobbak közé .

Sajnos ezek az apró villanások csak megfelelően nagy nagyításban, távcsövön keresztül láthatóak, így a szabad szemmel nem láthatóak, ahhoz rendkívül nagy becsapódásra lenne szükség. Egy történelmi feljegyzés alapján korábban gyanakodtak ilyen eseményre, 1178-ban néhány angol szerzetes látott egy igen nagy felfénylést a lenyugodni készülő holdsarlón, azonban ennek a nyomát nem sikerült felfedezni, vagyis nem találtak ennyire fiatal holdi krátert. A szerzetesekkel minden valószínűség szerint a véletlen játszott, és a földi légkörben felizzott meteor fénylését észlelték, ami az ő nézőpontjukból pont a holdsarló előtt történt.

Hozzászólások

Rekord kicsi lett 2019-ben az ózonlyuk

Rekord kicsi lett 2019-ben az ózonlyuk

Az ózonlyuk felfedezése sokkolta a tudományos

Ígéretek a légszennyezettség csökkentésére

Ígéretek a légszennyezettség csökkentésére

A világ szmogos nagyvárosai közül 35 tett ígéretet a légszennyezettség csökkentésére.

Hogyan keletkezett a világ legnagyobb geódája?

Hogyan keletkezett a világ legnagyobb geódája?

A dél-spanyol Almería közelében 1999-ben felfedezett Pulpí-geóda egy kisszobányi méretű ovális kőzetüreg, amelyben méteres gipszkristályok nőnek.

Összefogás szükséges a vízválság megakadályozására!

Összefogás szükséges a vízválság megakadályozására!

Víz nélkül nincs élet, a vízválság megakadályozására összefogás szükséges, közösen meg lehet csinálni - mondták a Budapesti Víz Világtalálkozón tartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői.

Dinoszauruszok itatóiból származó kőzeteket vizsgáltak

Dinoszauruszok itatóiból származó kőzeteket vizsgáltak

Az egykori sivatagi tavak lerakódásaiból a jura időszaki kőzetréteg kialakulásának pontos korát állapították meg.

Ajánlataink

Főszerepben a Hold

Főszerepben a Hold

Teljes holdfogyatkozás volt látható 2019. január 21-re virradóra.

National Geographic 2019. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket