Erzsébet, Zsóka2019. november 19., kedd
Föld

Égi jelenségek 2019 február második felében

National Geographic Magyarország

Hajnalban a Vénusz és a Szaturnusz kettősét láthatják a korán kelők, alkonyatkor a Merkúrt kereshetjük a nyugati ég alján, 19-én teliholdban gyönyörködhetünk, a hónap utolsó hetében pedig az állatövi fény derengő kúpját figyelhetjük meg.

Az állatövi fény látványáért érdemes csillagoségbolt-parkjaink valamelyikét felkeresni, a fotó a Zselicben készült.
Forrás: Schmall Rafael

Vénusz-Szaturnusz együttállás 18-án reggel
Míg a Szaturnusz egyre korábban kel, a Vénusz egyre később, s egy ideje apránként közeledik egymáshoz a két bolygó a kora reggeli égen. 18-án alig egy fokra láthatjuk a Vénusz alatt a gyűrűs bolygót, így látványos, szoros együttálláshoz lehet szerencsénk. A ragyogó Vénusz kel tehát hamarabb, majd kb. 8 perccel utána a jóval halványabb Szaturnusz is felbukkan a délkeleti horizonton, 4:30 – 4:50 körül (a keleti országrészben korábban, nyugaton később), egész kicsivel a csillagászati szürkület beállta után. Ez azt is jelenti, hogy a bolygók felkeltét követően hamarosan világosodni kezd az ég alja, de még kb. bő fél órán át elég sötét marad ahhoz, hogy könnyen észrevegyük a halványabb Szaturnuszt is. A későn kelők is megpillanthatják még az együttállást, nagyjából egy órával a bolygók felbukkanását követően még kivehető a Szaturnusz, de ekkor már nem lesz feltűnő az égen. Akik kisebb távcsővel, binokulárral tudják megfigyelni a párost, azok egy hízó, D betű alakú Vénuszt láthatnak, a Szaturnusz megszokott gyűrűs alakja felett.
Ráadásként a két bolygó látványához egy viszonylag fényes csillag is a Vénusz szoros közelségébe kerül, még a Szaturnusznál is jóval közelebb, ezt azonban szabad szemmel nem vehetjük észre, csak kisebb távcsővel, illetve teleobjektívvel készülő fotón mutatkozik majd meg.

18-án hajnalban a Vénusz és a Szaturnusz a délkeleti ég alján randevúznak.
Forrás: Stellarium

 

Merkúr az alkonyi égen
A nehezen megfigyelhető legbelső bolygót a hónap második felében egyre nagyobb eséllyel láthatjuk meg, ehhez jó nyugati kilátásra lesz szükség, és persze tiszta időre. Úgy fél órával napnyugta után már kereshetjük, a hónap közepe táján még csak 6-7 fokos magasságban lesz a horizont felett, de 20-át követően már kényelmes, 10 fokos távolságra áll a látóhatártól. A legjobb 26-án lesz a láthatósága, ezen az estén már majdnem teljesen sötét égen nyugszik le, a Nap után 1 óra 45 perccel. A bolygó kellően fényes, így a hónap utolsó hetében valóban könnyen észrevesszük majd, de a kis horizont feletti magasság miatt ügyeljünk a megfelelő helyszín kiválasztására, akár egy fasor vagy kisebb domb is útját állhatja a bolygó látványának. 26-án a távcsöves megfigyelők arról is meggyőződhetnek, hogy a Merkúrnak pontosan a felét világítja be a Nap, vagyis fél-Merkúr lesz ezen az estén.

Kirajzolódik a Merkúr látszólagos égi útja három hét során készült felvételek kompozitjaként.
Forrás: APOD/NASA, Fotó: Juan Carlos Casado

 

Telihold február 19-én
A szép emlékű januári holdfogyatkozás után most ugyan csupán egyszerű teliholdunk lesz, viszont az Oroszlán mellső lábát jelző fényes csillag, a Regulus, egészen közel lesz hozzá, holdkeltekor még csupán 3 fokra állnak, később a távolságuk nőni fog. A hold még a napnyugta előtt pár perccel felkel, a holdkelte időpontja a keleti országrészben 16:47, Budapesten 17:00, nyugati határainknál 17:11 lesz, ez azt is jelenti, hogy magát a holdkeltét csak teljesen tiszta égen láthatjuk, cserébe a napnyugtát követő kb. 20 perc során a keleti ég alján húzódó rózsás sávban sárgállik majd égi kísérőnk, különösen szép látványt nyújtva a megfigyelőknek. A telihold körüli napokban érdemes arra is figyelni, ha fátyolfelhős az ég, látványos holdhaló is kialakulhat (e csodás jelenséget a januári holdfogyatkozás utáni estén is megpillanthattuk).

Holdhaló a Citadellán

Telihold környékén, ha fátyolfelhős az ég, akár ilyen látványos holdhalót is megfigyelhetünk.
Fotó: Bojtor Bálint

 

Állatövi fény a hónap utolsó hetében
Telihold után pár nappal már egyre hosszabb sötét időszakot kapunk alkonyat után, 21-én már közel egy órán át sötét lesz, 25-én viszont már éjfélig is holdmentes égen csodálhatjuk a csillagok ragyogását. Az állatövi fényt viszont kora este keressük, napnyugta után jó egy órával derengeni kezd a nyugati horizontról felnyúló fénykúp, amelyet tiszta, sötét égboltú helyszín esetén akár még másfél további órán át is láthatunk. A helyszín kiválasztásánál a legfontosabb, hogy a nyugati horizonton ne legyen olyan közeli település, amelynek fényszennyezése elnyomja a derengő fénykúp látványát. Az állatövi fényt az alkonyi Merkúr megfigyelésével egybekötve „két legyet egy csapásra” elvén a hónap utolsó napjaiban lehet a leginkább érdemes megcsodálni. Akinek lehetősége nyílik rá, keresse fel csillagoségbolt-parkjaink valamelyikét, e helyszínekről fényszennyezéstől kevésbé sújtott látványban lehet részünk! Szűkebb környezetünk fényszennyezési viszonyairól interaktív térképen is meggyőződhetünk.

Egy különös csillag – a színesen villódzó Szíriusz

Két módszer a Szíriusz színváltozásának megörökítésére, a kompozit kép bal szélén szándékosan életlenre állított felvételek sorozata mutatja a csillag pillanatonként változó árnyalatát, a kép közepén pedig élesre állítva, ám megmozgatott kamerával rajzolt vonal színváltásait figyelhetjük meg.
Forrás: Landy-Gyebnár Mónika

 

Földünk légköre nemcsak az életet teszi lehetővé, hanem olyan látványos hatásokat is létrehoz, amelyet így tél végén kényelmesen megcsodálhat bárki. A Szíriusz a Földről látható legfényesebb csillag, rendkívül feltűnő, nagyvárosi, teliholdas égen is igen könnyen észrevehető. A csillagot az ókori Egyiptomban a Nílus áradásának jelzőjeként figyelték: a nyári, hajnali égen a Szíriusz felbukkanását hamarosan követte az életet adó folyó vízszintjének növekedése.
A téli égbolton láthatjuk a legjobban, délkeletről délnyugatra halad a közismert Orion alatt, semmivel nem téveszthetjük össze, és ráadásnak egy érdekes jelenséget is megfigyelhetünk rajta. A csillagok hunyorgása, szakszóval szcintillációja a légkörünknek köszönhetően alakul ki, bármelyik csillag esetén jelentkezik, ám a leglátványosabb a fényesen ragyogó, fehéres színű Szíriusznál. Elég néhány másodpercre a csillagot nézni ahhoz, hogy feltűnjön: a vibráló fénye egyúttal a színének a változását is magával hozza. Egy-egy töredékpillanatra a fehéres csillag kék, vörös, zöld villanásokként mutatkozik meg. A légkörben fennálló örvénylő mozgások, a széljárás különösen erőssé teszik e hunyorgást, s e csillag erős fényének köszönhetően feltűnőek a színek is. Ráadásul e jelenség az „ügyetlen” fotósok számára könnyen megörökíthető, akár úgy, hogy nem pontosan állítjuk be az élességet s egy kis fénykorong lesz fotónkon a Szíriusz helyén, akár úgy, hogy megfelelő élességű kép esetén szándékosan meglökjük a fotóállványunkat. A hatás teleobjektívvel fényképezve a leglátványosabb! Ha valaki elég ügyes, szabad kézben tartott fényképezőgépét kicsit mozgatva rajzolhat is a színes Szíriusszal, az így születő kép hasonló, színváltós vonalat eredményez, mint gyerekkorunk sokszínű „varázs” ceruzája.

A légkörben nem egyenletes a levegő sűrűsége, hanem a fel-le, illetve oldalirányban mozgó kis csomagokban némiképpen eltér. Az eltérő sűrűségű légcsomagok a csillagok pontjaiból érkező fénysugarakat eltérő mértékben térítik ki, s egyúttal színeikre is bontják a fényt. Szemünk a sötétben viszont csak a kellően fényes objektumok színét érzékeli, ezért is látható a Szíriusz ragyogásában e vibráló színváltozás, a kevésbé fényes csillagoknál csupán a hunyorgást látjuk.

Hozzászólások

Az éghajlatváltozás leginkább érintett kontinense

Az éghajlatváltozás leginkább érintett kontinense

Az afrikai kontinensen élőknek a szegénység, a kormányzási, irányítási problémák miatt nincs sok lehetőségük az alkalmazkodásra.

Égi jelenségek 2019. november második felében

Égi jelenségek 2019. november második felében

November második felében láthatunk holdsarlókat, bolygókat pedig mind alkonyatkor, mind hajnalban és a legszebb látványt majd egy hármas együttállás adja.

Klímakonferenciák helyett cselekvésekre van szükség!

Klímakonferenciák helyett cselekvésekre van szükség!

Több mint 150 országból mintegy 11 ezer tudós biztosította támogatásáról azt a nagyszabású tudományos kutatást, amely szerint a világ klímavészhelyzettel néz szembe.

Egyre nagyobb területek lángolnak Ausztráliában

Egyre nagyobb területek lángolnak Ausztráliában

A kontinens bozóttűz-szezonja októbertől márciusig tart, de 2019-ben már szeptemberben elkezdődött.

Eldobható műanyagok betiltása a Nagy-korallzátony védelmében

Eldobható műanyagok betiltása a Nagy-korallzátony védelmében

Száműznék az egyszer használatos műanyagtermékeket az északkelet-ausztráliai Queenslandből.

Ajánlataink

Február elején az állatövi fényben gyönyörködhettünk

Február elején az állatövi fényben gyönyörködhettünk

Az alkonyat után megjelenő állatövi fény a felvidéki Ajnácskő váránál.

National Geographic 2019. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket