Arnold, Levente, Doloróza2019. június 18., kedd
Föld

Őrizzük meg természetes vizeink biológiai sokféleségét!

2019.03.22.NG
National Geographic Magyarország

Március 22-e a Víz Világnapja, melynek idei mottója: „Vizet mindenkinek!”. Ez valójában annyit jelent, hogy „Tiszta vizet mindenkinek!”

A Duna bajorországi szakasza
Forrás: Profimedia, Alamy

A 21. század egyik legnagyobb kihívása hogy hogyan tudunk elegendő tiszta vizet biztosítani mindenki számára. De ki ez a mindenki? Nem csak a lakosság tartozik ide, hanem a mezőgazdaság és az ipar is, sőt, az egész élővilág is. A tiszta víz kérdésének összetettsége kiválóan érzékeltethető egy európai nagy folyam, a Duna vízminőségének változásán keresztül.

A globális felmelegedés Dunára gyakorolt hatásai napjainkban már érzékelhetőek: a vízhozam évszakos eloszlásának változásai és a vízhőmérséklet fokozatos emelkedése hatással van a folyó élővilágára, a legkisebb, szabad szemmel nem látható mikrobáktól a milliméteres vízi gerincteleneken keresztül a legnagyobb, akár méteres halakig. Ugyanakkor, az éghajlat változásának hatásai nem, vagy nehezen választhatók szét az emberi tevékenységektől, különösen egy olyan folyó esetén, amelyet sokan, sok mindenre használunk.

A tiszta, teljesen áttetsző természetes vízben is ott van az élet. Egy folyó mozgó víztömegének táplálékhálózatában szemmel láthatatlan parányi lebegő növények (fitoplankton) kötik meg a napfény energiáját, és továbbítják az összes többi élőlénynek, olyanoknak, mint a makroszkopikus vízi gerinctelenek vagy a halak. Ha változásokat tapasztalunk e lebegő paránynövények, más néven algák mennyiségében és összetételében, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a teljes táplálékhálózatra kiható változások mennek végbe. Tudjuk, hogy a Duna középső szakaszán a lebegő algák mennyisége az elmúlt évtizedekben csökkent, összetételük átalakult. Ez a mennyiségi csökkenés elsődlegesen emberi tevékenységeknek köszönhető, ilyen például a hatékonyabb szennyvíztisztítási technológia és annak széles körű használata, illetve tározók építése a Duna felső folyószakaszán. A fejlett szennyvíztisztítás eredményeként kevesebb tápanyag jut a folyóba, míg a tározók ülepítő hatása nem csak a tápanyag és lebegőanyag, de a lebegő algák mennyiségét is tovább csökkentette.

Nem csak mennyiségi, de minőségi változások is megfigyelhetők a Duna algaközösségében. A víz hőmérsékletének emelkedése miatt ezen élőlények méretének csökkenése is megfigyelhető, melyet tovább erősít, hogy a kisebb egyedek jobban hasznosítják a megfogyatkozott tápanyagot, mint nagyobb társaik. A kevesebb lebegő alga és lebegtetett hordalékanyag pedig áttetsző, tisztább vizet, vagyis javuló víz alatti fényviszonyokat jelent, ami viszont a sekélyebb régiókban a rögzült életmódú algáknak kedvez, melyek így elszaporodhatnak. Mivel az algák jelentik a folyó táplálékhálózatának alapját, a fent említett változásokon keresztül az emberi tevékenységek és a klímaváltozás együttesen befolyásolják a többi élőlény, például a dunai halak populációit is.

Általánosságban tekintve, a Duna körülbelül száz halfajnak nyújt állandó, vagy átmeneti otthont. Az ő életüket leginkább olyan, az élőhelyeket átalakító emberi tevékenységek befolyásolják, melyek a folyók szabályozásához és a hajózáshoz köthetők. Ilyen a természetes ártér árvízvédelmi szempontokból történő leszűkítése, mely miatt számos növényzetre ikrázó (fitofil) halfaj kényszerül kedvezőtlenebb szaporodási területekre. A hajózhatóság érdekében történő mederátalakítások, a hajóforgalom okozta erős hullámzás, illetve ez utóbbi miatt kialakított partvédő kőszórások mind jelentősen befolyásolják a halállomány összetételét.

Az erős hullámzás főleg az ivadékállományban okozhat jelentős veszteséget, a partvédő kőszórás pedig a természetes kavicsos, homokos parti élettértől gyökeresen eltérő életfeltételeket teremt. Az ilyen mesterséges élőhelyek olyan fajoknak kedveznek, mint amilyenek a Duna alsó szakaszáról származó, és az utóbbi évtizedekben egyre terjeszkedő fenéklakó gébfélék, melyek nagy állománysűrűségű populációi jelentősen megváltoztatják a Duna természetes halállományának változatosságát és összetételét.

A leglátványosabb és a halakra leginkább ható emberi beavatkozást azonban a vízlépcsők és duzzasztóművek építése jelenti. A felduzzasztott folyószakaszokon a folyami halak számára kedvezőtlen állóvízi élettér alakul ki, másrészt ezek az erőművek korlátozzák a halak szabad mozgását a duzzasztógátak feletti és alatti folyószakaszok között. Ez különösen az édesvíz és a sós vízi életterek között vándorló (diadrom) halfajok természetes életciklusát lehetetleníti el. Ebből kifolyólag a Duna középső szakaszán mára gyakorlatilag eltűntek az ide egykor tömegesen szaporodni járó tokfélék, például a viza (Huso huso).
A vízerőművek ugyanakkor a kizárólag édesvízi, vándorló (potamodrom) fajok állomány-összetételét is kedvezőtlenül befolyásolják; ilyen halfajok például a paduc (Chondrostoma nasus), vagy a márna (Barbus barbus). Ezek a halak már csak maximum néhány száz kilométert tesznek meg a számukra kedvező, gyors áramlású, kavicsos szaporodási helyek és a táplálkozási területeik között, de a duzzasztóműveken nehezen, vagy egyáltalán nem jutnak át. Ennek hatására hosszútávon a helyi halállományok genetikai változatossága csökken, mely a halpopulációk hosszú távú fennmaradását veszélyezteti.

Habár ezeket felismerve egyre nagyobb figyelmet fordítanak a duzzasztóművek halbarát módon történő kialakítására (például hallépcsők létrehozásával), a jelenlegi megoldások olykor még nem kellő hatékonyságúak, az ökológiai szemlélet további előtérbe helyezésével törekedni kell a még korszerűbb, halbarát műszaki tárgyak kialakítására és a szükségtelen műtárgyak elbontására.

Az idei Víz Világnapján a Föld lakóinak tiszta vízhez való igényét és jogát hirdetjük. A globális felmelegedés és az emberi tevékenységek (víztározók építése, a meder átalakítása, az öntözés, a vízszennyezés) egymástól elválaszthatatlan hatásai a Duna élővilágát is veszélyeztetik, a biológiai sokféleség csökkenéséhez és a fajok átrendeződéséhez vezethetnek.  Emiatt az életközösségek még érzékenyebbé válhatnak az idegenhonos fajok megjelenésére, melyek így gyorsan elterjedhetnek, és további károkat okozhatnak például az őshonos fajok kiszorításával.

A Duna és más vízi ökoszisztémák egészsége esszenciális számunkra, és a fentiekből kitűnik, hogy jelentősen függ attól is, hogy miként használjuk. Hosszú távú megőrzésük közös feladatunk, mely hozzájárul azon szolgáltatásaik fenntartható működéséhez, melyet a Víz Világnapján mindannyian hirdetünk: „Egészséges vízi ökoszisztémákat, tiszta vizet mindenkinek!”.

Az írást összeállította: Abonyi András, Endrédi Anett, Sály Péter, Szalóky Zoltán (MTA, Ökológiai Kutatóközpont)

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont, valamint az MTA Nemzeti Víztudományi Programjának híreiről, beszámolóiról az mta.hu/viz oldalon olvashat bővebben.

Hozzászólások

A Facebook legújabb beruházása egy napelempark

A Facebook legújabb beruházása egy napelempark

A Facebook legújabb beruházása egy texasi napelemfarm, amellyel az adatközpontjait megújuló energiával ellátó rendszerét bővíti tovább.

Befolyásolja-e a klíma a fegyveres konfliktusokat?

Befolyásolja-e a klíma a fegyveres konfliktusokat?

Régen felmerült már az a kérdés, hogy a felmelegedés, az extrém időjárási események, az aszályok mennyiben járulnak hozzá a fegyveres konfliktusok kirobbanásához.

Találkozó

Találkozó

Amikor a fűben heverve megfigyelhetjük, ahogy egy Boeing elmegy a Hold előtt, az az élmény megfizethetetlen.

Égi jelenségek 2019. június második felében

Égi jelenségek 2019. június második felében

Beköszönt a csillagászati nyár, lesz telihold, a hó vége felé pedig ismét élvezhetjük a Tejút és a Fiastyúk látványát.

Hamarosan PET-kalózok lepik el a Tisza-tavat

Hamarosan PET-kalózok lepik el a Tisza-tavat

Az immár hagyományosnak mondható Felső-Tiszai PET Kupa sorozatot 2019-ben a Tisza-tavi futammal bővíti a környezetvédelem iránt elkötelezett Természetfilm.hu Egyesület.

National Geographic 2019. júniusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

7 800 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket