Zsófia, Róbert2019. szeptember 17., kedd
Föld

100 éve született a Gaia-elmélet atyja

National Geographic Magyarország

A Gaia-elmélet egy olyan globális ökoszisztémát mutat be, amelynek önszabályozó rendszerei az élettelen környezettel együttműködve képesek az életet fenntartani, s nem egyedi élőlények tömegeként, hanem egyetlen óriás-organizmusként néz a Földre.

Forrás: wikipedia

Dr. James Lovelock, a Gaia-elmélet atyja július 26-án ünnepelheti a századik születésnapját, az angliai Letchworth városában látta meg a napvilágot 1919-ben. Alapképzettsége szerint kémikus, de később orvosi egyetemet is végzett, s kutatóorvosként dolgozott igen hosszú ideig, kreatív elméjének bizonyítéka számtalan találmánya, fejlesztése, amelyek közül többet a NASA is használt a biológiai kísérletei során. Az ő találmánya volt az az elektrondetektor is, amelynek segítségével azután a légköri ózont roncsoló CFC gázok szerepét felismerték s a mennyiségüket mérni tudták.

Sokszínű tudományos munkássága elismeréseként 1974-ben az angol Királyi Természettudományos Társaság (Royal Society) tagjává választották, ez a világ legrégibb, 1660-ban alapított tudományos társasága. Emellett számtalan más tudományos testület, mint pl. a Meteorológiai Világszervezet is díjakkal ismerte el a munkásságát.

A Gaia-elmélet először az 1960-as években kezdett a tudósban megfogalmazódni, miközben a NASA-val és a Jet Propulsion Laboratoryval tudományos tanácsadóként együttműködve gondolkodott a lehetséges marsi életről, ekkor főállásban egy houstoni egyetemen professzorként dolgozott.

Mi teszi lehetővé, hogy egy idegen bolygón lévő életet egyáltalában észrevehessünk? Az ötletelést tudományos munka követte, amelyben Lynn Margulis mikrobiológussal (aki Carl Sagan csillagász felesége volt) együtt számos tudományos publikációt készítettek a témában. Az alapfeltevés az volt, hogy bolygónk légkörében alapvető fontosságú az oxigén, illetve a kis mennyiségű metán, e két igen reakcióképes gáz, amelyek biológiai eredetüknek köszönhetően folyamatosan megújulnak. A légkört a Gaia-elmélet nem külső közegnek, hanem a bioszféra részének tekinti. Lovelock szerint a marsi légkörből hiányzó reaktív gázok (az 1970-es évek mérési technikája még nem tudta kimutatni a mára már felismert, bár rendkívül alacsony mennyiségű metánt) arra utalnak, hogy ott nincs jelen az élet.
A Gaia-elmélet alapján bolygónkon az élet megjelenése óta maga az élet alakítja a körülményeket, szabályozza a klímát oly módon, hogy a különféle légköri gázok mennyiségét az élőlények biológiai funkciói határozzák meg. Bár a Föld szuperorganizmus voltát sokan vitatják, az elmélet jelentőségét az adja igazán, hogy a figyelem a bioszféra és a bolygónk közti összetett kapcsolatrendszerre irányult, ebben Lovelock korszakalkotó jelentőséggel vett részt. Mára már teljesen nyilvánvaló, hogy a Föld légköre és óceánjai olyan szerves egységet alkotnak a bennük létező élőlényekkel, amely oda-vissza ható rendszerként működik. Nemcsak az élőlények evolúcióját határozza meg a külső környezet, hanem a környezet is változik az élőlények hatására. Annak ellenére, hogy a geológiai és csillagászati körülmények sokat változtak a Föld és az élet kialakulása óta, az élőlények képesek voltak arra, hogy a bolygó felszínének hőmérsékletét a kibocsátott és elnyelt gázok segítségével abban a tartományban tartsák, amely lehetővé tette az élet fennmaradását.
Az első Gaia-könyvet számos követte még, amelyekben a felfedezésekről és a, tudomány fejlődése révén gyarapodó, tudásról is írt.

Lovelock örök lázadó, szembemegy a konformista elképzelésekkel. 1940-ben még lelkiismereti okokra hivatkozva megtagadta a katonai szolgálatot, hogy aztán 1944-ben a nácik rémtettei láttán önként jelentkezzen, ekkorra azonban már az orvosi kutatásai miatt fontosabb volt a munkája a hátországban (többek közt a háborús helyzetben igen gyakori égési sebek gyógyulásával foglalkozott), így nem sorozták be. Támogatója a sokak által ellenzett atomenergia felhasználásának, mivel úgy látja, hogy a szén-dioxid kibocsátás csökkentésében kulcsfontosságú ez az energiaforrás. Szintén nagy híve a mesterséges intelligenciának, s úgy véli, hogy egyszer majd ennek köszönhetően marad fenn a földi élet, egy emberen túli világként. Amitől sokan tartanak, hogy a tudatra ébredő mesterséges intelligencia hamarosan átveszi majd a hatalmat az emberek felett, azt ő örömhírként éli meg, s legutóbbi könyvében, az alig két hete megjelent Novacene címűben ezt az elképzelést taglalja.

A századik születésnapja alkalmából az Exeteri Egyetem Föld-rendszer Tudományok Intézete centenáriumi konferencia programot szervezett, amelynek során a konferencia résztvevői Lovelock életművére alapozva tárgyalják meg a jelenünket és a lehetséges jövőnket. A konferencián maga James Lovelock is részt vesz egy nyilvános beszélgetésben.

A száz évesen is még aktív tudósnak az elméletei és munkái ugyan legalább annyi ellenséget szereztek, mint ahány barátot, jelenkorunkat, gondolkodásmódunkat befolyásoló hatása kétségtelen.

2019 márciusában egy vele készült beszélgetés során a jövőnkbe vetett optimizmusa kapcsán feltett kérdésre Lovelock azt mondta: „Annyira vagyok optimista, mint bárki más, aki a századik életévét tapossa”.

Hozzászólások

Bébi teknősök megkövült lábnyomaira bukkantak

Bébi teknősök megkövült lábnyomaira bukkantak

A kikelést követően a tenger felé igyekvő bébi teknősök jellegzetes lábnyomokat hagynak a homokban, egy 100 ezer éves dél-afrikai kőzetrétegben ugyanilyeneket találtak.

Égi jelenségek 2019. szeptember második felében

Égi jelenségek 2019. szeptember második felében

Átlépünk a csillagászati őszbe

A Balaton algásodásának oka

A Balaton algásodásának oka

Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a 2019. augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén.

A Föld így ellenállóbb lehetne a klímaváltozással szemben

A Föld így ellenállóbb lehetne a klímaváltozással szemben

Ezernyolcszáz milliárd dollár ráfordítással ellenállóbbá lehetne tenni a Földet klímaváltozással szemben.

Új tényező a tartós aszályok kialakulásában

Új tényező a tartós aszályok kialakulásában

A változó klíma számos kihívásából, így az aszályokról is egyre többet igyekszünk megtudni.

National Geographic 2019. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket