Aliz, Vanda, Huba, Klementina2019. november 14., csütörtök
Föld

A felmelegedést jórészt mi okozzuk, de jelentősen korlátozhatjuk

2019.09.24.MTA
National Geographic Magyarország

2019. szeptember 21. és 23-a között tartották New Yorkban az ENSZ új klímaügyi csúcstalálkozóját. A szakértők szerint az emberi eredetű globális felmelegedés több évtizedes időtávon ugyan, de megállítható, ehhez viszont regionális szintű klímavédelmi intézkedésekre van szükség.

Résztvevõ transzparenssel a Fridays For Future Magyarország és az Extinction Rebellion demonstrációján Budapesten, a Széll Kálmán téren 2019. szeptember 20-án. A felirat jelentése: A klíma változik, mi miért nem?
Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A 20 legmelegebb év közül 18 az utóbbi két évtizedben fordult elő, vagyis elmondhatjuk, hogy a 21. század eleje a legmelegebb időszak a tudományos meteorológiai adatgyűjtés kezdete, az 1850-es évek óta. Erre az adatra hivatkozott 2018 szeptemberében António Guterres, az ENSZ főtitkára a szervezet közgyűlése előtt mondott beszédében, hozzátéve, hogy „a klímaváltozás gyorsabb, mint mi vagyunk”. Egy évvel később, 2019. szeptember 23-án az ENSZ újabb klímaügyi csúcstalálkozót tart New Yorkban, ahová Guterres azzal az üzenettel várja a döntéshozókat, hogy „szép beszédek” helyett konkrét, megvalósítható tervekkel érkezzenek. A főtitkár négy szakpolitikai igényt is bejelentett.

készüljenek tervek arról, miként lehet elérni 2050-re a karbonsemlegességet;

a fosszilis tüzelőanyagok állami támogatásának kezelése;

a szén-dioxid-kibocsátás megadóztatása;
ne épüljenek újabb szénerőművek 2020 után

Az ENSZ tagállamai 2015 decemberében, a párizsi klímacsúcson kötöttek megállapodást arról, hogy 2100-ra a globális átlaghőmérséklet 2 Celsius-foknál nagyobb mértékben ne haladja meg az ipari forradalom (az 1750-es évek) előtt jellemző átlaghőmérsékletet, sőt lehetőség szerint 1,5 fokban kell limitálni a felmelegedést.

Tervek és valóság
A közös cél elérését a tagállamok úgynevezett nemzeti hozzájárulásai szolgálják (ENSZ-zsargonban: nationally-determined contribution, NDC). Egy kutatókat és klímapolitikával foglalkozó szakembereket tömörítő konzorcium, a Clima Action Tracker (CAT) legfrissebb, 2019. szeptemberi adatai szerint mindössze két nyugat-afrikai ország tartja magát a maximum 1,5 fokos felmelegedést célzó párizsi megállapodáshoz: Gambia és Marokkó.

Egyetlen olyan ország sincs a CAT számításai szerint, amely modellértékű klímavédelmi intézkedéssorozatot valósítana meg, vagyis többet vállalna, mint amennyi a párizsi megállapodás korrekt teljesítéséhez elegendő.

Néhány ország tervei, intézkedései egy korábbi céllal, a Koppenhágában 2009-ben vállalt maximum 2 fokos felmelegedéssel vannak összhangban. Ilyen ország Bhután, Costa Rica, Etiópia, India és a Fülöp-szigetek.

A legtöbb ország az elégtelen kategóriában szerepel – Magyarország is, az Európai Unió többi tagországával, továbbá Ausztráliával, Brazíliával, Kanadával, Mexikóval együtt. Ez azt jelenti, hogy a vállalások nincsenek összhangban a felmelegedés 2 fok alatt tartásával. Pontosabban: ha minden kormányzat ilyen szinten köteleződne el, akkor a globális felmelegedés több mint 2, de kevesebb mint 3 fokkal emelkedne 2100-ra.

A súlyosan elégtelen kategóriába került Argentína, Chile, Dél-Afrika, Dél-Korea, az Egyesült Arab Emirátusok, Indonézia, Kína, Japán és Szingapúr. Ez azt jelenti, hogy hozzájárulásaik egyáltalán nem elegendők a felmelegedés 2 fok alatt tartásához; sőt, ha minden ország csak ennyit vállalna, akkor a globális átlaghőmérséklet több mint 3 fokkal nőne 2100-ra.

Az Egyesült Államok, Oroszország, Szaúd-Arábia, Törökország és Ukrajna klímapolitikai intézkedései kritikusan elégtelen minősítést kaptak. Ez azt jelenti, hogy ha minden ország csak ennyit tenne, akkor a 21. század végére a globális átlaghőmérséklet több mint 4 fokkal lenne magasabb az ipari forradalom előtti szinthez képest.

A legnagyobb kibocsátók
1750 és 2011 között legkevesebb 1725, maximum 2345 milliárd tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházgáz került a légkörbe (a számítások bizonytalansága a történelmi adatok megbízhatóságán túl abból származik, hogy miként kalkuláljuk a földhasználat változásaiból, praktikusan az erdők kivágásából és a szántók, legelők kialakításából adódó kibocsátást).

Fontos megjegyezni, hogy jelenleg ugyan Kínából kerül a legtöbb üvegházgáz a légkörbe, de nem ez az egyetlen mutató, amellyel a kibocsátás megragadható.

Az eddig a légkörbe került üvegházhatású gázok 25 százlékát az Egyesült Államokban, 22 százalékát az Európai Unió 28 tagállamában termelték, vagyis a fejlődő országok logikusan hivatkoznak az elsőként iparosodó államok (Nagy-Britannia, Belgium, Németország, az USA, Franciaország, majd az Osztrák–Magyar Monarchia és Japán) történelmi felelősségére. Ha az egy főre eső jelenlegi kibocsátást nézzük, Szaúd-Arábia az első 18,1 tonna, őt követi az Egyesült Államok 16,6 tonna, Kanada 15,3, Dél-Korea 12,4, Oroszország 11,6 tonna üvegházgáz-kibocsátással; ezzel szemben az Európai Unióban 6,7 tonna az egy főre eső kibocsátás, Magyarországon 5,2 tonna, míg a világátlag 4,8 tonna (további adatok itt elérhetők).

Felmelegedés világszerte és Magyarországon
Az első különjelentés megállapítja: a globális felszíni átlaghőmérséklet a 2006–2015-ös évtizedben 0,87 Celsius-fokkal magasabb volt, mint az 1850–1900-as években, és ez az emelkedés jól megfelel az emberi tevékenység becsült hozzájárulásának. A globális átlaghőmérséklet évtizedenként 0,1–0,3 fokkal nő a korábbi és jelenlegi üvegházgáz-kibocsátás miatt.

„Az eddigi, közel 1 fokot elérő felmelegedés következményeit már tapasztaljuk, többek között a szélsőségesebbé váló időjárással és az emelkedő tengerszintekkel. Ha a felmelegedés üteme a jelenlegi marad, a globális átlaghőmérséklet-emelkedés valamikor 2030 és 2052 között eléri az 1,5 fokot” – magyarázza Panmao Csaj, az IPCC I., a klímaváltozás fizikájával foglalkozó munkacsoportjának társelnöke.

A globális átlagnál kisebb a felmelegedés az óceánok fölött, és nagyobb a szárazföldeken. Számos térségben és több évszak során az átlagnál nagyobb melegedést mérnek, és különösen nagy, az átlagnál kétszer-háromszor nagyobb a melegedés az Arktiszon (Északi-sarkvidék). Magyarországon az országos átlaghőmérséklet 1,15 Celsius-fokot emelkedett 1901 óta, tehát az országot az átlagosnál jobban érinti a felmelegedés – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat, az OMSZ az IPCC-jelentéshez fűzött tanulmányából.

Magyarország éves átlaghőmérsékletének változása a 2000–2100-as időszakban az 1971–2000 időszak átlagához képest az OMSZ-ban alkalmazott regionális klímamodellek különböző forgatókönyvekkel készített szimulációs eredményei alapján. Az adott évhez tartozó érték a megelőző 30 éves időszak változását mutatja.
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

A melegedés legintenzívebb időszaka a nyolcvanas évek elején kezdődött: az 1981 óta eltelt évtizedek során körülbelül két héttel megnőtt a hőhullámos napok száma az ország középső és dél-alföldi vidékein. Ezenfelül egyes időjárási szélsőségek is gyakoribbá váltak. Kevesebb napon van csapadék, nőtt az aszály. A mérések szerint emellett több vidéken több mint 2 mm-rel megnőtt az egy napon érkező csapadék mennyisége 1961 óta, vagyis erősebbek, intenzívebbek a záporok, zivatarok, amelyek esetenként erős széllökésekkel, jégesővel és villámlással járnak.

Az OMSZ-ben két a Kárpát-medence klímaviszonyaira adaptált modellel végeznek kísérleteket arról, hogy a jövőben hogyan változik Magyarország klímája (a modellek képesek megfelelően reprodukálni a Kárpát-medence éghajlati jellemzőit). Az eredmények: minden évszakban folytatódik az átlaghőmérséklet emelkedése, amely a 21. század végére elérheti a 3–4 fokot az 1971–2000-es átlaghoz képest. A modellek a legnagyobb változásokat a nyárra vetítik elő.

Nyaranta 1,3–2,2 fokkal nagyobb átlaghőmérsékletre számíthatunk már a 2021–2050-es időszakban, míg a 21. század utolsó évtizedeire több mint 4 fokos átlaghőmérséklet-emelkedést jeleznek a modellek.

Az emberi tevékenységből származó üvegházgázok és különböző aeroszolok több évszázados, sőt akár több évezredre kiterjedő, rendszerszerű hatást fejtenek ki, ilyen például a tengerszint-emelkedés. A képlet egyszerű: ha sikerül elérni és betartani a nettó nulla üvegházgáz-kibocsátást, akkor az emberi eredetű globális felmelegedés több évtizedes időtávon ugyan, de megállítható. A „nettó nulla” azt jelenti, hogy minden tonna üvegházgáz (leginkább a szén-dioxid, de korántsem csak az) kibocsátását ugyanannyi tonna üvegházgáz légkörből való kivonásával kell ellensúlyozni.

Regionális szintű klímavédelmi intézkedésekre van szükség
A tematikus jelentés lényege az, hogy regionális skálán jelentős kockázati különbség van az 1,5 fokig, illetve a 2 fokig elfutó globális felmelegedés között. A modellszámítások szerint, ha az utóbbi következik be, erősebb átlaghőmérséklet-emelkedésre számíthatunk mind a szárazföldi, mind az óceáni területeken, még gyakoribbá válnak a hőhullámok, számos térségben még sűrűbben lesznek nagy csapadékok, ám az aszály is nagyobb valószínűséggel fordul majd elő. Biztató viszont, hogy a felmelegedés 1,5 fokban való korlátozása is megvalósítható, kémiai vagy fizikai törvények, szabályszerűségek nem állnak a klímavédelmi folyamat útjában, azonban korábban nem tapasztalt és az egész társadalomra kiható változásokra van szükség hozzá. Sőt, az egyes országok, régiók igényeihez igazított, jól megtervezett klímavédelmi és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítő intézkedések hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez és a szegénység visszaszorításához.

A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és egyéb talajhasználati módok felelősek a szén-dioxid-kibocsátás 13, a metánkibocsátás 44 és a dinitrogén-oxid-kibocsátás 82%-áért, ami a nettó emberi eredetű üvegházgáz-kibocsátás 23%-ának felel meg (2007–2016-os adatok). Amennyiben ehhez a teljes élelmiszer-termelési és -felhasználási láncot is hozzászámítjuk, a különböző számítások szerint a kibocsátás 21–37 százaléka van kapcsolatban a földhasználattal. Ugyanakkor a talaj párhuzamosan kibocsát és el is nyel szén-dioxidot, amely folyamatban nagyon nehéz szétválasztani az emberi eredetű és a természetes tényezőket.

Klíma, talaj, élelmiszer
A klímaváltozás (beleértve a szélsőséges időjárási események gyakoriságát és intenzitását) rontja az élelmiszer-biztonságot, destabilizálja a szárazföldi ökoszisztémákat, és számos térségben ráerősít az elsivatagosodásra és a talajok leromlására. A leromlott talajon kevésbé teremnek a növények, ami behatárolja, hogy mit lehet ott termelni, csökkentve a szénelnyelő képességet. Ez pedig fokozza a klímaváltozást, míg a klímaváltozás tovább fokozza a talajromlást. A talajhasználati módok változása pedig globális és régiós skálán is befolyásolja az éghajlatot; e változások iránya és jelentősége helyről helyre és évszakról évszakra változik – derül ki a jelentésből.

Mekkora a klímaváltozás jelentette kockázat a talajokkal kapcsolatban? Ez a felmelegedés szintjétől, valamint a népesség, a termelés-fogyasztás, a technológiai változások és a földhasználati jellemzők jövőbeli alakulásától függ. Amennyiben a jövőben több élelmiszerre, takarmányra és vízre lesz szüksége az emberiségnek, még erőforrás-igényesebb lesz a termelés-fogyasztás, és a termésátlagokat csak korlátozottan sikerül fejlesztések révén növelni, akkor fokozódik a vízhiány, a talajromlás, s romlik az élelmiszer-biztonság.

Ezzel szemben a fenntartható talaj- és erdőgazdálkodás megelőzi vagy csökkenti a talajromlást, megőrzi a termőképességet és egyes esetekben ellensúlyozza a klímaváltozás hatásait. A talajromlás megelőzése vagy kezelése – a farmok szintjétől  egészen a teljes vízgyűjtőkig – költséghatékony, és az azonnali hatások mellett hosszú távon támogatja az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (SDG) elérését.

Részben a kívánt éghajlati jellemzőktől függ, hogy a földhasználat miként alakul a jövőben. A jelentés szerint minden, a felmelegedést 1,5 fokban limitáló forgatókönyv az újraerdősítés, az erdősítés, illetve az erők kivágásának mérséklésével számol, továbbá szükség lesz energianövények termelésére és a felhasználásukból származó üvegházgázok befogására és tárolására, az úgynevezett BECCS-re. (Természetesen energianövény ott és oly módon termeszthető, hogy az ne korlátozza az élelmiszernövények előállítását.)

„Van olyan étrend, amelyhez több föld és víz szükséges, és több üvegházgáz-kibocsátással is jár. Az inkább növényi alapú élelmiszerekből, többek között magvakból, gyümölcsökből, zöldségekből és fenntarthatóan, kevés kibocsátás mellett termelt húsból álló étrend követése kedvező alkalmat kínál a klímaváltozás korlátozására” – mondja Debra Roberts, az IPCC II., a klímaváltozás hatásaival és az alkalmazkodással foglalkozó munkacsoportjának társelnöke.

A túlfogyasztás csökkentése, az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása évtizedes távlatban több milliárd tonna üvegházgáz kibocsátásának megelőzésével ér fel.

A rövidtávú, a klímaváltozás mérséklését, a változó viszonyokhoz való alkalmazkodást, a talajromlást és az elsivatagosodást megelőző intézkedések kifizetődőek: egyaránt előnyösek a társadalmak és a környezet számára – áll a jelentésben. „Vannak már a gyakorlatba átültetett dolgok. Megfelelő technológiákat és jó eljárásokat alkalmazunk, csak nagyobb léptékben és kiterjedtebb módon van rájuk szükség” – mondja Panmao Csaj.

Forrás: mta.hu

Hozzászólások

Az éghajlatváltozás leginkább érintett kontinense

Az éghajlatváltozás leginkább érintett kontinense

Az afrikai kontinensen élőknek a szegénység, a kormányzási, irányítási problémák miatt nincs sok lehetőségük az alkalmazkodásra.

Égi jelenségek 2019. november második felében

Égi jelenségek 2019. november második felében

November második felében láthatunk holdsarlókat, bolygókat pedig mind alkonyatkor, mind hajnalban és a legszebb látványt majd egy hármas együttállás adja.

Klímakonferenciák helyett cselekvésekre van szükség!

Klímakonferenciák helyett cselekvésekre van szükség!

Több mint 150 országból mintegy 11 ezer tudós biztosította támogatásáról azt a nagyszabású tudományos kutatást, amely szerint a világ klímavészhelyzettel néz szembe.

Egyre nagyobb területek lángolnak Ausztráliában

Egyre nagyobb területek lángolnak Ausztráliában

A kontinens bozóttűz-szezonja októbertől márciusig tart, de 2019-ben már szeptemberben elkezdődött.

Eldobható műanyagok betiltása a Nagy-korallzátony védelmében

Eldobható műanyagok betiltása a Nagy-korallzátony védelmében

Száműznék az egyszer használatos műanyagtermékeket az északkelet-ausztráliai Queenslandből.

National Geographic 2019. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket