Erzsébet, Zsóka2019. november 19., kedd
Föld

Hogyan keletkezett a világ legnagyobb geódája?

National Geographic Magyarország

A dél-spanyol Almería közelében 1999-ben felfedezett Pulpí-geóda egy kisszobányi méretű ovális kőzetüreg, amelyben méteres gipszkristályok nőnek.

Forrás: Wikipedia

A geódákat az ásványbörzék kínálataként pár centis, vagy ökölnyi formában ismerjük, ezek a kívülről egyszerű „kavicsnak” látszó, ám belül üreges, és valamilyen kristállyal kitöltött kőzetek általában félbevágva kerülnek elénk, vannak azonban lényegesen nagyobbak is. A spanyolországi óriás geóda, amelyet a világ legnagyobbjának tartanak, egy rég felhagyott ezüstbányából került elő. A kőzetüreget kitöltő kristályok színtiszta, átlátszó gipszből képződtek, s egy spanyol-francia kutatócsoport a keletkezési körülményeit tárta fel, majd a Geology szakfolyóiratban számolt be az eredményekről. E munka során feltérképezték az egykori bánya járatait, és elvégezték a kőzetek geológiai és geokémiai vizsgálatát is. Kiderült, hogy egészen más körülmények közt keletkeztek e nagy méretű kristályok, mint a ma már közismert, mexikói Naica kristálybarlangjában lévők.

A bányának is otthont adó terület a triászban, kb. 250 millió éve képződött karbonátos kőzet, s ebben az egykor bányászott érceket jóval későbbi, a miocén idejének vulkáni tevékenységét követő meleg vizes oldatok rakták le. Ebben a környezetben, kis felszín alatti mélységben, két szakaszban alakultak ki a kőzetüreget mára kitöltő kristályok. Legkorábban, még kb. 100 °C vízhőmérsékleten vastartalmú karbonátok és barit (bárium-szulfát) kristályok képződtek, majd a 70 °C hőmérsékleten kirakódó celesztin (stroncium-szulfát) réteg született meg, ezek a geóda belső falán a legrégibb és viszonylag vékony rétegben vannak jelen. Azonban a legnagyobb, méteres nagyságot is elérő gipszkristályok már nem meleg vízben, hanem csupán kb. 20 °C körüli hőmérsékleten jöttek létre.

E folyamat során a külső környezet hőmérséklet-ingadozása is érezhető volt a geóda helyszínén. Mivel a kristályosodás függ a hőmérséklettől, a melegebb vízben több ásványi anyag oldódik, ezért a már kirakódott apróbb kristályok is részben újra feloldódtak. Az üregben korábban, kissé eltérő körülmények közt anhidrit (ez a gipszhez hasonlóan kalcium-szulfát, ám a gipsztől eltérően kristályvizet nem tartalmazó ásvány) kezdett kirakódni, majd ennek az újbóli oldódását követően a kőzetüreget kitöltő vízben folyamatosan elegendő kalcium-szulfát volt, így az anhidrit alapanyagot biztosított a gipsz képződéséhez. Ezen oldatból a kristályok kicsapódása és visszaoldódása ismétlődött, az eredmény a lassan, fokozatosan felépülő, egyre nagyobb és színtiszta gipszkristály lett.
Ám éppen ez a nagy tisztaság tette különösen nehézzé a kristályok korának megállapítását, szerencsére némi közvetett bizonyíték erre is volt. Az bizonyos a különböző ásványok létrejöttéhez szükséges geológiai körülmények alapján, hogy a geóda legrégebbi, vastartalmú karbonát- és barit-kristályai semmiképp sem lehetnek idősebbek 5,6 millió évesnél. A gipszkristályok valószínű, hogy 2 millió évesnél is fiatalabbak, ám biztosan idősebbek 60 ezer évesnél. Ez utóbbi kor azért bizonyos, mert az egyik nagy kristály külső felületén kialakult karbonátos kéregből ezt meg tudták állapítani.

A feltérképezés is elősegítette, hogy az óriás geódában nőtt kristályokat vezetett túrákon már közelről is megnézhetik a helyszínre látogatók, az egykori bányában a geódáig vezető kiépített sétaúton számos kisebb geódát is megfigyelhetnek a sziklafalban. A geóda, összesen 11 légköbméternyi belsejében egyszerre néhány ember férne el, de a kristályok épsége védelmében csak tudományos kutatási céllal lehet a belsejébe lépni.

Hozzászólások

Az éghajlatváltozás leginkább érintett kontinense

Az éghajlatváltozás leginkább érintett kontinense

Az afrikai kontinensen élőknek a szegénység, a kormányzási, irányítási problémák miatt nincs sok lehetőségük az alkalmazkodásra.

Égi jelenségek 2019. november második felében

Égi jelenségek 2019. november második felében

November második felében láthatunk holdsarlókat, bolygókat pedig mind alkonyatkor, mind hajnalban és a legszebb látványt majd egy hármas együttállás adja.

Klímakonferenciák helyett cselekvésekre van szükség!

Klímakonferenciák helyett cselekvésekre van szükség!

Több mint 150 országból mintegy 11 ezer tudós biztosította támogatásáról azt a nagyszabású tudományos kutatást, amely szerint a világ klímavészhelyzettel néz szembe.

Egyre nagyobb területek lángolnak Ausztráliában

Egyre nagyobb területek lángolnak Ausztráliában

A kontinens bozóttűz-szezonja októbertől márciusig tart, de 2019-ben már szeptemberben elkezdődött.

Eldobható műanyagok betiltása a Nagy-korallzátony védelmében

Eldobható műanyagok betiltása a Nagy-korallzátony védelmében

Száműznék az egyszer használatos műanyagtermékeket az északkelet-ausztráliai Queenslandből.

National Geographic 2019. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket