Auguszta, Bertold2024. március 29., péntek
Föld

A tektonika három nagy jelentőségű klímaváltozáshoz járult hozzá

National Geographic Magyarország

Bár a kőzetlemezek mozgása, elrendeződése minden esetben hatással van az aktuális klímára, egy francia vezetésű kutatócsoport most mégis arra vállalkozott, hogy három olyan alkalmat emeljen ki, amelyek különösen fontos következményekkel jártak.

Forrás: NASA

Hógolyó Föld

A legfontosabb tényező a szilikátos kőzetek mállása és az ennek révén a légkörből kiürülő szén-dioxid, ez a folyamat különösen erőteljes, ha a kőzetek a trópusokon bukkannak ki, és az ottani meleg, csapadékos klíma hatására gyorsabban fogy a légkörből a CO2. Ezzel persze csökken a bolygónkon a légkör üvegházhatása. Ha azonban a trópusi területeken nincs a mállás folyamatai számára hozzáférhető kőzet, akkor a CO2 halmozódni kezd a légkörben s melegedni kezd a bolygó.
A kontinensek elhelyezkedése igen nagy mértékben befolyásolja azt, hogy mennyi kőzet van a meleg égövben, s a jegesedés-melegedés geológiai ciklusait meghatározó kontinensmozgások legszembeszökőbb formája a hógolyó Föld.

Forrás: Wikipedia

Mintegy 750 millió éve a kontinensek speciális elrendeződése miatt az egész bolygónk jégburok alá került. Az ide vezető folyamat még 1,1 milliárd éve kezdődött el, amikor a trópusokon elhelyezkedő Rodinia szuperkontinens feldarabolódott, s a maradványai is a meleg égövben maradtak. Míg Rodinia szuperkontinensként valószínűleg igen száraz éghajlatú lehetett, hisz a tengertől igen nagy távolságban lévő belső régióit nem érték el a nedves légtömegek, a több apró kontinens, amit utódként hagyott, már a mai Közép-Amerika klímájának megfelelően csapadékos volt. Ennek köszönhetően hirtelen megnőtt a mállásos folyamatban érintett kőzetek mennyisége, s ezáltal csökkenni kezdett a légköri szén-dioxid szintje. Amikor elérte a 200 ppm (a mai szint fele) értéket, a sarkokon jégsapkák képződtek, majd növekedésnek indultak, s a visszacsatolási folyamatok révén egyre kevesebb hőt nyelt el a bolygó, majd az egész Földet beborította a jég. Ekkor azonban megállt a mállás, miközben a vulkánok növelték a légkör CO2 szintjét, s apránként kilábaltunk a hógolyó-állapotból. Egy ilyen hógolyó Föld helyzet nem tud néhány millió évnél tovább fennmaradni, köszönhetően annak, hogy a tektonikus folyamatok, a klíma és a szén-dioxid összefüggenek. Két ilyen hógolyó-állapot jött létre 100 millió év alatt, mégpedig azért, mert a kontinensek az első elmúltával is még a trópusokon voltak, s újra elkezdődött a folyamat a CO2 kivonásával és a jégsapkák képződésével.
Volt egy harmadik eljegesedés is 518 millió éve, de ekkor nem volt teljes a hógolyó-állapot, mivel a kontinensek a sarkok irányába mozdultak el, a Gondwana már sarki szuperkontinensként jött létre. Vannak, akik úgy vélik, hogy ez a részleges hógolyóság indíthatta el a kambriumi robbanást, kb. 50 millió évvel később azzal, hogy az eljegesedés során sok, korábban betöltött élőhely megürült.

A délkelet-ázsiai monszun születése

Amikor az indiai szubkontinens 55 millió éve beleütközött Ázsiába, a Tibeti-fennsík elkezdett kiemelkedni. A fennsík hatalmas területű, átlag 4500 méter magasságú, s jelentősen befolyásolja a légtömegek mozgását, s a kutatók igen régóta próbálták modellezni, hogy miként is született meg a monszun. Amikor nyáron a napsütésben felmelegedő fennsík felszálló légtömegei megemelkednek, azok helyére a környező régiókból beszívódnak más légtömegek, így az Indiai-óceán feletti párával teltek, amelyek a monszunesőket hozzák a délkelet-ázsiai területekre.

A 20. század végén két francia kutató, Gilles Ramstein és Frédéric Fluteau számítógépes szimulációkat végzett, s ezek alapján kiderítették, hogy csak akkortól vált teljessé a délkelet-ázsiai monszun, amikor a Paratethys (amelynek a hazánk területén lévő Pannon-tenger is része volt) bezárult, kb. 7 millió éve. A maradványai ma a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger.

A Paratethys elhelyezkedése
Forrás: Wikipedia

A tenger bezárulta annak eredménye, hogy Afrika és az Arab-tábla is észak felé sodródtak, s ezután állt össze az a hatalmas méretű, megszakítás nélküli kontinentális terület, amelynek extrém évszakos klímája már elegendő erőt szolgáltatott a monszunnak.
Még nem egészen világosak a Tibeti-fennsík kiemelkedéséhez köthető folyamatok, de az bizonyosnak tűnik, hogy ez, s a másik főszereplő, a bezáródó Paratethys hozták létre a monszunt.

Az emberiség bölcsője

7 millió éve a mai Csád területén élt hominida, Sahelanthropus tchadensis.
Forrás: Wikipedia

Kelet-Afrika árokrendszerét körbevevő fennsíkok kiemelkedése, és a már említett Paratethys bezáródása voltak azok a fő folyamatok, amelyek elődeinket kihívások elé állították, és a legelfogadottabb elmélet szerint ennek köszönhető, hogy emberré váltunk.

A tektonikai folyamatok időnként a Föld pályaváltozásaival is együtt járnak, mint például a negyedidőszaki eljegesedésnél, ezelőtt 2,6 millió évtől napjainkig. Hasonló kölcsönhatás jellemezte a 7 millió évvel ezelőtti afrikai folyamatokat is. A Paratethys zsugorodásával Észak-Afrika egyre szárazabbá vált, ez a folyamat vezetett a Szahara kialakulásához is. Egyúttal azonban különösen érzékennyé tette Afrika klímáját a bolygónk pályaváltozásaira, a Milanković-ciklus igen erősen hat a kontinensre. Emiatt egyes időszakokban a monszun távkapcsolati hatása révén az Atlanti-óceán felől Afrika közepe és a Szahara felé nedves légtömegek húzódnak. Miután Kelet-Európát és Nyugat-Ázsiát már nem borította tenger, az így létrejött nagy szárazföldi terület teljesen átalakította a monszunt. Nagyjából 20 ezer évente a monszun felerősödik, s 6000 éves nedves periódus következik ekkor. Ilyenkor a Szahara kizöldell, folyók és tavak alakulnak benne, a Csád-tó Mega-Csád-tóvá válik. Az elképzelések szerint a legutóbbi ilyen óriási tóval és zöldellő Szaharával járó nedves időszak Afrikában kb. 5000 éve érhetett véget.
Francia kutatók szerint a Csád-tó közelében azonban már 7 millió éve élt emberelőd, a Sahelanthropus tchadensis, ugyanis ekkor is kedvezőek voltak a körülmények, zöld növényzet és víz állt rendelkezésre, és a hominidák ekkor még tudtak kelet-nyugat irányban is vándorolni. Később azonban a kelet-afrikai plató kiemelkedése a hasadékvölgyek mentén az egykori síkvidéki erdőségeket felföldekre és füves térségekre alakította. Ennek hatására a hominidák nemcsak szétszóródni voltak kénytelenek, hanem alkalmazkodni is, s ez vezethetett végül el hozzánk.

Amit azonban jelenkorunk változásai miatt fontos megjegyezni: a Föld lassan működik. Ahhoz, hogy az 1000 ppm mennyiségű CO2 lecsökkenjen 300 ppm-re, 40 millió évre volt szüksége a bolygónak. Mi viszont 200 év alatt megfordítottuk ezt a folyamatot, és ha a jelenlegi szinten maradunk, akkor is el fogjuk veszíteni a Grönlandot s az Antarktisz egy részét borító jégtakarót. A paleoklimatológia segít megérteni a folyamatokat, a tetteink eredményét, de nem tud megoldást nyújtani a problémákra.

A francia kutatók munkáját az EOS földtudományi hírportál foglalta össze.

Forrás: Égen – Földön – Föld alatt

Olvadó sarki jég

Olvadó sarki jég

Az elmúlt években a tudósok tanúi voltak, milyen elképesztő mértékben változik a tengeri jég kiterjedése. A 2016-os rekord alacsony értéket egy másik követte 2022-ben, majd egy harmadik 2023-ban.

Véget ért egy klímamérnöki kísérlet

Véget ért egy klímamérnöki kísérlet

Úgy döntöttek, befejezik a Harvard Egyetem kis léptékű klímamérnöki kísérleteinek sorozatát, a SCoPEx-et.

Hogyan nőhetett ekkorára a Denali?

Hogyan nőhetett ekkorára a Denali?

Észak-Amerika legmagasabb hegycsúcsa 6190 méteres tengerszint feletti magasságú, és több mint 2700 méterrel nyúlik a környezete fölé.

A világ legdélebbi postahivatala

A világ legdélebbi postahivatala

A postát egy alapítvány üzemelteti, a közvetlen szomszédok pedig elegáns frakkot hordva csúszkálnak a hóban.

Kína nem beszél, csak halad

Kína nem beszél, csak halad

A kínai űripar hatalmas lépésekkel halad előre, nemrégiben indították el a Hold körül kiépülő kommunikációs átjátszó műholdrendszer új tagját.

National Geographic 2024. márciusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

18 780 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket