Gerzson, Margit, Zétény2020. február 22., szombat
Föld

A szél és a táj kölcsönhatásai

National Geographic Magyarország

A szélviszonyok jelentősen hatnak egy tájkép alakulására, változásaira, azonban a táj változásai is visszahatnak a szelekre.

Hatalmas mennyiségű port emel a magasba a szél a Góbi-sivatag északnyugati részén.
Forrás: NASA Earth Observatory

Egy amerikai-kínai kutatócsoport vizsgálta meg az összefüggéseket a felszínközeli szélviszonyok és a tájkép alakulása között, bár az összefüggések közismertek, pontos értékek nélkül nem lehet számításokat végezni.
A szél képes nagy mennyiségű port a levegőbe emelni és jelentős távolságba vinni, s eközben megváltozik a felszín fényvisszaverésének aránya, vagyis az albedója. „A sivatagokban eróziós folyamatot végez a szél – magyarázza Zachary Lebo, a Wyomingi Egyetem légkörkutatója, a kutatás egyik résztvevője –, ennek következtében a felszín átalakul, az egykor homokkal borított hely sziklássá válik, amelynek már sötétebb lesz a színe, több napfényt nyel el, s így jobban felmelegedik a felszín.”

A klíma szempontjából az albedó igen fontos tényező, például a havas, fehér felszín a napfény legnagyobb részét visszaveri és hideg marad, a másik véglet, a fekete aszfalt viszont rengeteg napfényt elnyel, s emiatt igencsak felforrósodhat. A hőmérséklet változása pedig a szélsebességre is hat, így egy sivatagban is meghatározó a hőmérséklet különbsége, magasabb hőmérséklet s így nagyobb hőmérséklet-különbség esetén nőni fog a szélsebesség is.

Jardangok, szél formálta sivatagi sziklák
Forrás: Wikipedia

A kutatók a Góbi-sivatag egy meghatározott területének viszonyait szimulálták, a Turpan-Hami medence a sivatag nyugati peremvidékén található, egykor erre vitt a Selyemút egyik ága. 5-10 millió éve még a közeli hegyekből érkező folyók uralták a tájat, s rengeteg hordalékot raktak itt le. Ezt követően a terület fokozatosan kiszáradt, a hordalék homoktengerré változott, elsivatagosodott. Mintegy hárommillió éve még homokkal borított terület volt, s a nyugatias szelek rendszeresen megemelték a homokot, s apránként elhordták a medence területéről. A szélerózió hatására a felszínt ma már jórészt sziklák és kavicsok borítják.

A Nature Communications folyóiratban közzé tett tanulmány szerint 2011. február 1. és 2011. június 1. közötti időszakra készítették el a számításokat, és az egyetlen módosítást a modellekben a felszín albedója jelentette. A szimulációk eredményeként nyert bizonyítást az az elmélet, miszerint a szél eróziós hatása miatt sötétebbé váló felszín fokozott felmelegedése okozta a múlt szélerősödését. Lebo elmondta, hogy a szimulációhoz használt időjárási modellek jól vizsgáztak, a mért felszíni szeleket szinte tökéletesen, a meteorológiai mérőállomások adataival megegyezően tudták szimulálni. Lebo feladata az volt, hogy a kutatás vezetőjével együttműködve olyan modelleket fejlesszen ki, amelyek lehetővé teszik az elmélet tesztelését. Az eredmények összehasonlítása és kiértékelése alapján ez igen jól sikerült.

A felszíni szél által felkapott finomszemcsés por távozását követően a kavicsos-sziklás felszín sötétebbé vált, megváltoztak a hőmérsékleti viszonyok, és a szél akár 25 százalékkal is erősebbé vált, vagyis beigazolódott az elképzelés. „Bár a munkánk csak egyetlen nyugat-kínai medencére koncentrálódott, az összefüggések valószínűleg más homoksivatagokban is működhetnek, így az Arab-félszigeten, vagy a Szaharában” – tette hozzá Lebo.
A szélerősség-albedó összefüggés további következménye a sivatagi por szállítása és ezzel a növényi tápanyagok elosztása is, hisz a sivatagok pora táplálja a sivatagtól igen nagy távolságokban elhelyezkedő növényzetet is. A változó szélerősség azzal jár, hogy változik a tápanyagok elosztása is.

Hozzászólások

Az egykori óriási Csád-tó maradványai

Az egykori óriási Csád-tó maradványai

A Csád-tó jelenkorunkban egészen kicsi, azonban néhány ezer évvel ezelőtt, a nedvesebb klímának köszönhetően hatalmas kiterjedésű volt.

Reális lehet az EU 90 százalékos karbonsemlegessége

Reális lehet az EU 90 százalékos karbonsemlegessége

Reális a klíma- és természetvédelmi akciótervben kitűzött azon cél, hogy a megtermelt energia 90 százaléka 2030-ra karbonsemleges legyen.

Természetvédelmi övezetet hoz létre a Mont Blanc hegycsúcsnál Franciaország

Természetvédelmi övezetet hoz létre a Mont Blanc hegycsúcsnál Franciaország

Franciaország új természetvédelmi övezetet hoz létre a Mont Blanc hegycsúcsnál.

Égi jelenségek 2020. február második felében

Égi jelenségek 2020. február második felében

Csökkenő holdfázisnál sötét esti órák köszöntenek ránk, legszebb arcát mutatja az állatövi fény, lesz alkonyi és hajnali holdsarló, együttállásokkal.

Elkerülhetetlen a Balaton algásodása?

Elkerülhetetlen a Balaton algásodása?

2020-ban és a jövőben is számítani kell vízvirágzásra a Balatonon.

National Geographic 2020. februári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket