Alfréd, Polikárp, Mirtill2020. február 23., vasárnap
Föld

Az Andamán-tenger hullámai

National Geographic Magyarország

Az Andamán-tenger, az Indiai-óceán keleti, Thaiföld, Mianmar melletti területe, különleges hullámairól ismert.

Kb. 25 x 35 km-es terület az Andamán-tengeren
Forrás: NASA Earth Observatory

A 19. századi oceanográfus, Matthew Fontaine Maury így írt az Andamán-tengerről: „A hullámokat szélcsendes időben is látni, amint a messzeségből közelítenek, éjszaka pedig a hangjukat is hallani lehet jóval a beérkezésük előtt. Amint ideérnek, nagy erővel csapódnak a hajó oldalának, néha telifröcskölve a fedélzetet – a kisebb hajók nem mindig tudnak e mozgásnak ellenállni.”

Az Andamán-tenger e különös fodrozódását, a belső hullámzásnak, vagy szolitonnak hívott jelenséget az 1960-as évektől kezdték vizsgálni, akkoriban még hajókról, ma azonban a műholdas érzékelés korában már nagy távolságból, egészében áttekinthetőekké váltak számunkra.
A belső hullámok annak következtében alakulnak ki, hogy a tenger vize rétegzett. Eltérő hőmérsékletű, sótartalmú és sűrűségű rétegekből áll, s e különbségek miatt a rétegek úgy viselkednek, mintha külön-külön folyadékok lennének. Amikor valamilyen folyamat, mint az árapály, vagy akár csupán a Föld forgása kilendíti a víztömeget, és a víz áthalad a tengerfenék egyenetlenségein, hullámok keletkeznek magában a víztömegben. A mélyebben lévő sűrű, hideg és magas sótartalmú hullámzó rétegek tetején a könnyebb rétegek könnyebben elmozdulnak, felkúsznak a belső hullámok hegyeire, majd lesiklanak azok völgyeibe. Ennek a vízfelszínen nem minden esetben van látható jele, nem mindig nyilvánulnak meg hagyományos értelemben vett hullámzásként – bár Maury esetében így volt. A leginkább észlelhető megnyilvánulási formájuk a sima és a fodrozott vízfelületek váltakozása, ezt pedig műholdakról kiválóan lehet látni.

A belső hullámok akár több száz méter magasak, több tíz vagy több száz kilométer kiterjedésűek lehetnek, ám a vízfelszín alatt több száz méterrel mozognak, s órákon át fennmaradhatnak. Hozzájárulnak a vízben az energia koncentrálásához vagy szétoszlatásához, befolyásolják a tengeralattjárók mozgását, a mélytengeri fúrószigetek viselkedését, és sok esetben az állatok táplálkozására is hatással vannak.

Az Earth Observatory a NASA Landsat-8 műholdjának OLI nevű műszere látható tartományú felvételén mutatja be az Andamán-tenger e különös hullámait, itt a vízfelületről visszaverődő napfény teszi láthatóvá e belső hullámzást. Másként verődik vissza a fény a fodrozódó és a sima vízfelszínről, s kirajzolódnak a koncentrikusan haladó hullámcsoportok, s ezek egymással találkozó, egymást követő rendszere. Az eredeti felvétel kontrasztját megnövelték, hogy jobban láthatóak legyenek a hullámok. A felvételen a kék és a zöld árnyalatok részben a víz mélységével állnak kapcsolatban, részben, főként a partokhoz közelebb, a vízben lebegő szemcsék, üledék vagy folyók hordalékának jelenléte mutatkozik meg így.

Az Indiai-óceán aljzata e területen igen tagolt, például az Andamán- és Nikobár-szigetek közelében a 3000 méteres mélységből hirtelen 200 méteres lesz, majd a szigetek túloldalán ismét 3000 méterre nő. A terület geológiailag és tektonikailag is igen aktív, számos hátság, tengeri hegy és hasadék is van a mélyben, s itt található Délkelet-Ázsia egyetlen aktív vulkánja, az Indiához tartozó Barren-sziget is (utolsó kitörése 2017-ben volt). A tagoltság és az aktivitás miatt a mélyen áramló víztömegben jelentős belső hullámzása alakul ki, amelyet az Andamán-tenger hajósai régóta jól ismernek, s ma már a kutatók is értik, hogy miként befolyásolja a változatos tengerfenék a víz áramlását.

Hozzászólások

Tíz vándorló állatfaj kaphat az eddiginél nagyobb védelmet

Tíz vándorló állatfaj kaphat az eddiginél nagyobb védelmet

Tízféle veszélyeztetett állat, köztük a jaguár, az ázsiai elefánt és az óceáni fehérfoltú cápa kaphat az eddiginél nagyobb védelmet.

Az egykori óriási Csád-tó maradványai

Az egykori óriási Csád-tó maradványai

A Csád-tó jelenkorunkban egészen kicsi, azonban néhány ezer évvel ezelőtt, a nedvesebb klímának köszönhetően hatalmas kiterjedésű volt.

Reális lehet az EU 90 százalékos karbonsemlegessége

Reális lehet az EU 90 százalékos karbonsemlegessége

Reális a klíma- és természetvédelmi akciótervben kitűzött azon cél, hogy a megtermelt energia 90 százaléka 2030-ra karbonsemleges legyen.

Természetvédelmi övezetet hoz létre a Mont Blanc hegycsúcsnál Franciaország

Természetvédelmi övezetet hoz létre a Mont Blanc hegycsúcsnál Franciaország

Franciaország új természetvédelmi övezetet hoz létre a Mont Blanc hegycsúcsnál.

Égi jelenségek 2020. február második felében

Égi jelenségek 2020. február második felében

Csökkenő holdfázisnál sötét esti órák köszöntenek ránk, legszebb arcát mutatja az állatövi fény, lesz alkonyi és hajnali holdsarló, együttállásokkal.

National Geographic 2020. februári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket