Orbán, Gergely2020. május 25., hétfő
Föld

Muszáj minden erdőben fát vágni?

2020.03.21.NG
National Geographic Magyarország

Az Erdők Nemzetközi Napján Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője arra keresi a választ, hogy miért érdemes megőrizni erdeinket.

Tarra vágott tölgyes az Észak-Kiskunságban.
Forrás: Gálhidy László

Az erdők egyik kevéssé elismert „szolgáltatása”, hogy tisztítják a levegőt – nemcsak a portól, de a kórokozóktól is.
2020 januárjában tarra vágtak egy idős ártéri ligeterdőt a tiszai hullámtér rendezése során. A napvilágra került eset sokakban váltott ki felháborodást, és talán nem csak azért, mert a fakitermelés részben törvénytelenül történt. Mindannyian érezzük, hogy egy idős erdő kivágása önmagán túlmutató esemény, amely jól tükrözi viszonyunkat a bennünket körülvevő természethez. Nem vitás, hogy a faanyagra szükség van az iparban, sőt néha olyan fejlesztések is elengedhetetlenek, aminek útjában állhat egy-egy erdőtömb. A mérleg másik serpenyőjében azonban mindig ott van az elveszett élőhely, a sérült ökoszisztéma-szolgáltatások és persze a „környezetünk”, életterünk múlttá váló darabja.

Miért vágjuk ki erdeinket?
Számos okból. Dél-Amerikában vagy Afrikában ma is leginkább a művelhető földterületért. Kell a hely marhalegelőknek, szója- vagy éppen olajpálma-ültetvényeknek. Magyarországon – Európa sok más részéhez hasonlóan – ez a korszak a 19. században nagyjából lezárult. A búzának, kukoricának, szőlőnek alkalmas területekről eltűntek az erdők; egyik utolsó nagy tájátalakításként a hatalmas ártéri erdőket szorítottuk a töltések közé. A további fakitermelések a megmaradt erdőkben az erdőgazdálkodás szabályozott keretei között történnek. A lakosság és az ipar faigényét az erdők mellett még külön erre a célra telepített kultúrerdők, faültetvények – hazánkban például akácosok, nemesnyárasok – szolgálják ki. Magyarországon az erdők több mint 95 százalékán – a védett vagy Natura 2000 területeken is – van fakitermelés. A Miért vágjuk ki? kérdésre egyszerű válasz adható: azért, hogy legyen tűzifa, bútorfa, épületfa, szőlőkaró és papíralapanyag. Mégis számos érvet lehet felhozni amellett, hogy ne az összes erdőnket használjuk erre a célra – valamennyit hagyjunk meg „vadonként” a természetnek. Első érvünk látszólag csupán az élővilágról szól, de ha rájuk nem gondolunk, minden további érv felesleges, hiszen az erdő egészséges működése, sőt valamennyi szolgáltatása az ott élő fajokon múlik.

Idős, természetes erdő a Normafánál
Forrás: Gálhidy László

Miért ne vágjunk? – Hogy legyen életterük a veszélyeztetett állatoknak és növényeknek.
Az erdei állatoknak, növényeknek, gombáknak mindenre szüksége van, ami egy természetes erdőben fellelhető – nem csak az egyenes, ép, faipari célból tökéletes fatörzsekre. A természetes erdőben sok minden mást is találhatunk. Például ipari szempontból nagyon nehezen feldolgozható – szinte csak tűzifának alkalmas – hatalmas, szabálytalan formájú, leváló kérgű, odvasodó „ősöreg” fákat. Fekvő és szálban álló vagy bizarr rendezetlenségben egymásra halmozódott, a korhadás különböző stádiumait mutató holt fatörzseket. Látunk napfényben gazdag, felnyíló tisztásokat, virágzó, esetleg éppen termést érlelő bokrokat. Mindezek élőhelyek. A hiúzok, pelék, harkályok, szalamandrák, rovarok búvóhelyei, táplálkozóhelyei.
De a ritka erdei növények sem élnek meg olyan erdőkben, ahol nincsenek meg az igazi életfeltételeik. Ha minden élőlényt fontosnak tartunk, akkor szükség van olyan erdőkre, ahol a természet rendezi be az életteret – és nem számít, hogy milyen egyenesek a fatörzsek. Ahol még őshonos fafajokból áll az erdő, mi sem könnyebb, mint „rávenni” a természetes működésre.
A fakitermelés megszűnése után pár tíz évvel a vadonokra jellemző „rendezetlenség” már kezd felismerhetővé válni, és a fajgazdagság is növekedésnek indul. Az „erdődinamikai folyamatok” visszatérnek az évezredek alatt megszokott kerékvágásba. Ilyen erdőre példa a börzsönyi Csarna-völgy, ahová a sok évtizedes háborítatlanság miatt visszatért a hiúz.
És hogy miért kell ennyi faj? Mert minden növény és állat, netán gombafaj, ami eltűnik az adott erdőből, gyengíti az életközösség működését, stabilitását, egészséges megújuló képességét. Ahogy pedig fogynak az erdők, és fokozódik a klímaváltozás okozta stressz, az erdők stabilitásának globális szinten is egyre komolyabb szerepe lesz. A WWF Magyarország nemzeti parki szakemberekkel és ökológus kutatókkal együttműködve a Life4Oak Forests projekt keretében a hazai tölgyesek természetes erdővé alakításának lehetőségeit vizsgálja – például a Balaton környékén vagy a budapesti Sas-hegyen.

Fenyves a Gödöllői-dombságban
Forrás: Önök küldték/Kovács Péter

Miért ne vágjunk? – Azért, hogy tegyünk a klímaváltozás ellen.
A légkörben egyre inkább feldúsuló szén-dioxid megkötésére a szárazföldön a legjobb mód, ha engedjük az erdőket növekedni és gazdagodni. A megkötött mennyiség a lényeg. Nem csak az erdők területét fontos tehát növelni, a minősége sem mindegy. A fatörzsek mellett az ágaknak, a holt faanyagnak, a cserjéknek, sőt akár a kúszónövényeknek is fontos részesedése van a szén tárolásában. Minden gally, minden letört ág számít. Minél idősebb egy erdő, annál gazdagabb a szerkezete, és korosodva egyre több szenet tárol. Egy őserdő – kárpáti vizsgálatok alapján – akár kétszer annyit is raktároz, mint a vele szomszédos gazdasági erdő. Ha igazán komolyan vesszük a klímaváltozás elleni fellépést, az erdők egy részében hagyjuk, hogy a természet tegye a dolgát: vonja ki a levegőből a szenet.
Fontos azt is szem előtt tartanunk, hogy a fakitermelések során létrejövő vágásterületek egész tájakat behálózó mozaikja nem segít sem az erdő párás, belső klímájának megőrzésében, sem a településeket is érintő helyi klíma fenntartásában. Ahogyan a szakemberek az Amazonas erdejét féltik a feldarabolódástól – ami a helyi éghajlat felborulásához vezethet -, úgy a saját településeink „zöld tüdejét” is féltenünk kell. Ha a települések körüli kirándulóerdőkben megmarad a folyamatos erdőborítás, az jelentősen javíthatja az életminőségünket.

A Csabonyi erdőben, Dunavecse és Szalkszentmárton között
Forrás: Önök küldték/Kiss Piusz

Miért ne vágjunk? – Mert háborítatlan erdőben kirándulni jobb!
Az ország erdei nem véletlenül népszerű úti célok – még azoknak is, akik nem tartják magukat „vérbeli” túrázóknak. Az erdei környezet sok nemzetközi vizsgálat szerint jótékonyan hat az életműködéseinkre. Aki néhány órát eltölt a fák között, annak csökken a vérnyomása, egyenletesebbé válik a szívverése. A növények által termelt, az erdő levegőjének illatához is hozzájáruló vegyületek baktériumölő hatásúak, ami szintén segíti a szervezetünk regenerálódását. (Érdemes hangsúlyozni, hogy az e sorok írásakor terjedő koronavírus járvány idején is az egyik legjobb menedék az egészségesen működő erdő.)
Alighanem a legtöbb túrázó – már csak a látvány, a spirituális élmény kedvéért is – az érintetlen, de legalább egy kicsit háborítatlanabb természetre vágyik. Türelmetlenül várja, hogy maga mögött hagyja vágásterületeket, az esős időben sártengerré váló erdészeti utakat, és a szurdokok mélyén vagy a hegygerincek felé megérkezzen egy fakitermeléssel kevésbé érintett világba – ami valóban kiragadja a hétköznapi életének lüktető, stresszel teli környezetéből.
Az ENSZ által életre hívott Erdők Nemzetközi Napjának (március 21.) fő témája 2020-ban: az erdők és a biológiai sokféleség. Az életünkhöz szükség van fára, de éppúgy vadonra is – ezért a 21. század elején meg kell hozni azt a fontos döntés, hogy az erdők egy részét adjuk vissza a természetnek.

Szerző: Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője

Hozzászólások

Ne térjünk vissza a normálishoz! – Művészek és tudósok nyilatkozata

Ne térjünk vissza a normálishoz! – Művészek és tudósok nyilatkozata

Több, mint 150 hazai művész, tudós és értelmiségi csatlakozott ahhoz a nemzetközi felhíváshoz, amely a vírus utáni időszakra készülő emberiséget szólítja meg.

Instabillá vált egy alaszkai hegyoldal – ez cunami-veszélyt jelent

Instabillá vált egy alaszkai hegyoldal – ez cunami-veszélyt jelent

Az Alaszka déli részén lévő Barry-gleccsert övező hegyoldal az elmúlt évek alatt rendkívül instabillá vált, és félő, hogy hamarosan a lábánál fekvő fjordba csúszik.

Erős földrengés volt Svédországban

Erős földrengés volt Svédországban

2020. május 18-ra virradó éjjel az észak-svéd Kiruna közelében a Richter skála szerint 4,1-es erősségű rengés pattant ki.

Tisztább levegő, több hulladék?

Tisztább levegő, több hulladék?

Ez lenne a Covid-19 járványügyi intézkedések mérlege? Az eddigi adatokból látszik, hogy a légszennyezés világszerte a zaj- és fényszennyezéssel együtt.

Az USA történelmének legnagyobb hatású vulkánkitörése

Az USA történelmének legnagyobb hatású vulkánkitörése

1980. május 18-án az amerikai Washington állambeli St. Helens vulkán kitörése 57 halálos áldozatot követelt.

National Geographic 2020. májusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket