Máté, Mirella, Jónás2020. szeptember 21., hétfő
Föld

Ausztrália ősi geológiája határozza meg a mai földrengéseit

National Geographic Magyarország

Ausztrália tektonikailag nem igazán aktív kontinens, ritkák az erős földrengések, és a gyéren lakott területeken még ritkább, hogy ezek pusztító hatásúak legyenek, azonban a felkészülés mindig fontos.

Forrás: University of Melbourne/ Geoscience Australia

2016. május 20-án, a kontinens belsejében, viszonylag közel a közismert Uluru sziklához egy, a Richter skála szerinti 6-os erősségű földrengés pattant ki, amelyet Petermann-rengésnek neveztek el a közeli Petermann-hegyláncról. A sivatagi területen, a talajon, jól látható elmozdulás következett be a rengés hatására, amelyet a Melbourne-i Egyetem kutatócsoportja vizsgált meg és mért fel. A felmérést követően igyekeztek megállapítani a rengés eredetét, kutatási eredményeiket a Bulletin of the Seismological Society of America szakfolyóiratban közölték.

A keletkezett talajhasadék és a rengés nyomán kialakult töréslépcső 21 km hosszan látható, ezt mind a felszínen, mind drónról és műholdfelvétel segítségével is azonosítani lehetett. Alapesetben egy ilyen rengésnek rövidebb, de nagyobb függőleges elmozdulást okozó talajhasadék volna az eredménye, itt azonban igen hosszú, ám maximálisan csak 1 méteres függőleges elmozdulás történt. A terület igen ősi, az Ausztrália legnagyobb részét elfoglaló ősmasszívumhoz tartozó régió, így már az is meglepetés, hogy ilyen erősségű földrengésre képes. A kutatók arra voltak kíváncsiak, mi okozta ezt a különleges rengést.

Mivel a rengésfészek igen sekély volt, alig pár kilométeres mélységben, ezért a szakemberek biztosak voltak benne, hogy a felszínen is látható nyomot hagyott a földmozgás. A fő rengés után 3 nappal már kitelepítettek a környékre egy ideiglenes szeizmométer-hálózatot, amelynek köszönhetően az utórengésekről már igen jó minőségű adat áll rendelkezésre. Ezen utórengések azután ki is rajzolták azt a területet, amely mentén előfordulhatnak a területen földrengések. A mérések elemzése alapján arra jutott a kutatócsoport, hogy egy, kb. 600 millió éve képződött kőzetréteg gyengeségei vezettek a rengéshez. A mérések alapján az egyébként igen masszív kőzetegyüttesben egy gyengébb, beékelődött csillámpalás kőzetréteg felelős a rengésért és az utórengésekért.

„Arra jutottunk, hogy a gyengébb kőzeteket tartalmazó régiókban kialakulhatnak ilyen földrengések, és a területek geológiai térképeiből megismerhető kőzettani és szerkezeti tulajdonságok alapján meghatározhatóak a helyszínek, s az egyes rengések során bekövetkező elmozdulások. Végeredményként ez hozzájárul ahhoz, hogy megismerjük az egyes régiók rengésveszélyességét, s rábukkanjunk az esetleges aktív törésvonalakra” – magyarázta Dr Januka Attanayake, a Melbourne-i Egyetem kutatója. „Ausztráliában kb. 19 évente van ilyen erősségű rengés, ám ha ez nem lakatlan területen, hanem valamely sűrűn lakott régióban történik, annak katasztrofális következményei lehetnek, mint az új-zélandi Christchurch 2011-ben volt 6,2-es rengésének. Szerencsére eddig lakatlan vidékeken voltak e földmozgások.”

A légi felvételen igen jól követhető a talajelmozdulás, a beillesztett bélyegkép közelről mutatja a helyszínt
Forrás: Univesity of Melbourne / Geoscience Australia

 

A Petermann-rengés ritka lehetőséget nyújtott, amelyet jól kihasználtak a kutatók, és a gyors munkájuknak köszönhetően kirajzolódott az a földtani szerkezeti egység, amely a földrengésekért felelős. „A kapott eredmények és modellszámítások hozzásegítenek minket ahhoz, hogy a városi területeinket is megvizsgáljuk, vajon ott jelen vannak-e hasonló kőzettani gyengeségek az igen ősi és hideg ausztrál ősmasszívum kőzetében, s ezekből meg tudjuk majd mondani, számíthatunk-e valahol hasonló erejű rengésekre” – tette hozzá Attanayake.

Hozzászólások

Szintetikus mikroszálak környezetünkben

Szintetikus mikroszálak környezetünkben

A szárazföldi műanyagszennyezés hatalmas részét teszik ki a műszálas textilekről mosáskor leszakadó mikroszálak egy új amerikai tanulmány szerint.

Új elemzések készültek a 2100-ra várható tengerszint-emelkedésről

Új elemzések készültek a 2100-ra várható tengerszint-emelkedésről

A sarkvidéki jégmezők olvadása akár további 38 centiméteres tengerszint-növekedést is produkálhat.

Veszélyben a mediterrán és trópusi élővilág

Veszélyben a mediterrán és trópusi élővilág

A szakértők úgy vélik, hogy a mediterrán és trópusi területeken élő állatokat fenyegeti leginkább az emberi terjeszkedés és a klímaváltozás.

Kihalási esemény nyitott utat a dinók uralmának

Kihalási esemény nyitott utat a dinók uralmának

A Kínai Földtudományi Egyetem és a brit Bristoli

Önkéntesek összefogásával dolgozott az I. Bodrogi PET Kupa

Önkéntesek összefogásával dolgozott az I. Bodrogi PET Kupa

Hat tonna hulladékkal mostantól kevesebb rejtőzik a Bodrog Sárospatak és Tokaj közötti ártéri erdőben.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket