Történelmi mélyponton a tengerjég nyári kiterjedése
A műholdas mérések 1979-es kezdete óta idén júliusban volt a legkisebb az északi sarkvidéken a tengerjég nyári kiterjedése.
A jégmennyiség csökkenése leginkább a szibériai partokat érinti, az eleve kiugróan kevés és vékony tengerjég fogyására a júniusi hőhullám is hatással volt, az orosz sarkvidéki régióban kb. egymillió négyzetkilométerrel kisebb idén a kiterjedése, mint az elmúlt 7 évben volt. Így jelenleg a Jeges-tenger keleti szektora kb. 40 százalékkal nagyobb szabad vízfelülettel rendelkezik, mint az előző években.
A MOSAiC expedíció során már eddig is számos extrém körülmény vizsgálatára kerülhetett sor a sarkvidéken, beleértve a jég téli sodródásában és vastagságában korábban mért eltéréseket, amelyekről a német Alfred Wegener Intézet kutatói már akkor úgy vélték, hogy befolyással lesznek a nyári tengerjégre. A jég leggyorsabb fogyását a szibériai partvidéken uralkodó, a sokévi átlagnál 6 Celsius-fokkal melegebb májusi és júniusi időjárás eredményezte. E meleg hatására korán elolvadt a hó a szárazföldön, majd beindult a permafroszt nyári olvadása is, júniusban először a Laptyev-tengeren, majd július elején már a Kelet-szibériai-tengeren is erősen visszahúzódott a tengerjég. Július elejétől aztán sarkvidék szívében 10 fokkal volt átlag feletti a hőmérséklet egy kiépült magasnyomású légköri képződménynek köszönhetően, s ez a stabil anticiklonáris helyzet tovább fokozta az olvadást, s az egybefüggő jégtakaró szétdarabolódását.
„A tengerjég kiterjedése jelenleg mintegy 6 millió négyzetkilométer, ez kb. 16 százalékkal alacsonyabb, mint a 2013-19 közti évek azonos időszaki átlaga” – magyarázta Dr Gunnar Spreen, a Brémai Egyetem Környezetfizikai Intézetének kutatója, a MOSAiC expedíció tengerjég-vizsgáló csapatának tagja. Arról, hogy ez a helyzet magát a MOSAiC expedíció munkáját miként befolyásolja, a csapat egy másik tagja, Dr. Marcel Nicolaus, az Alfred Wegener Intézet sarkkutató részlegének munkatársa ezt mondta: „Most először fordulhat elő, hogy az olvadást annak helyszínén valós időben tudjuk nyomon követni, műszeres mérésekkel. A MOSAiC jégmezője jelenleg az északi 79 fok 41 percnél és a nyugati 1 fok 51 percnél sodródik.”
A két német kutató jelenleg karanténban várja, hogy útnak indulhasson a Polarstern kutatóhajóra, ahol az expedíció utolsó hónapjaiban dolgoznak majd. Maga a hajó jelenleg a Fram-szorosban van, Grönland és a Spitzbergák közt, fedélzetén az expedíciót vezető Marcus Rex professzorral, aki az Alfred Wegener Intézet légkörkutatója. Rex beszámolt arról, hogy a Polarstern körüli MOSAiC-jégmező, amelyet 2019. októberében választottak az expedíció otthonául, rég feldarabolódott de még így is rengeteg munkát biztosít számunkra. Július 27én a jégmező felett 300 méteres magasságban 14 Celsius-fok langyos meleget mértek, tehát az olvadás teljes erővel zajlik. A MOSAiC expedíció utolsó szakaszában majd a tengerjég éves ciklusának még hiányzó részét vizsgálják, a fagyást. Ehhez jóval északabbra kell majd hajózni, ahol maga a jelenség lejátszódik. Erre valószínűleg augusztus közepe táján kerül sor, ha az expedíció utolsó legénységcseréje és ellátmány-szállítása megtörtént.
Az egy évig tartó MOSAiC expedícióról beszámoló korábbi cikkeinket itt találják a kedves olvasók.
A tengerjég szeptemberre éri el az év során az abszolút minimum kiterjedését, és ahhoz, hogy ne folytatódjon az eddig tapasztalt fokozott olvadás, igen szélsőséges negatív anomáliára lenne szükség.