Móric, Tamás2020. szeptember 22., kedd
Föld

Érzékenyek lehetnek a földrengések előjeleire egyes háziállatok?

National Geographic Magyarország

Az istállókban tartott állatok nyugtalanná váltak, míg a mezőn, szabadon tartott társaik semmilyen viselkedésbeli eltérést nem mutattak. Valós összefüggés lehet ez?

Forrás: Pixabay

A legendás történetek, bár meglehetősen hosszú időre nyúlnak vissza, s meglehetősen érdekesek is, nem tudományos felmérések, így teljes joggal kételkedhet az ember a valóságtartalmukban. Egy nemzetközi kutatócsoport nemrégiben igyekezett a legendákat közelebb hozni a tudományhoz: Olaszországban háziállatok tevékenységének monitorozásával készítettek felmérést az állatok földrengések előtti viselkedéséről, számolt be az EOS, az Amerikai Geofizikai Unió földtudományi hírportálja.

Már idősebb Plinius is feljegyezte, hogy a földrengések előtt a hajókra telepedett madarak különösen viselkednek, Humboldt útirajzában leírta, hogy a venezuelaiak mindig figyelik a kutyák, kecskék és disznók viselkedését, mivel, főként ez utóbbiak, kifinomult szaglásukkal megérzik a közelgő rengést. Modern kori példa az 1975-ös Hajcseng városát letaroló földrengés, már hónapokkal a tragédia előtt több száz, fura állati viselkedésről szóló beszámoló született meg, s részben ezek alapján a helyi hatóságok evakuálták a várost a rengés előtt, így alig 1300 ember halt meg, evakuálás nélkül 150 ezren veszthették volna életüket. A 2004-es karácsonyi cunami kapcsán kiderült, hogy az indonéz gyerekeket évszázadok óta tanítják, hogy ha az állatok tömegesen menekülnek a tenger közeléből, kövessük őket, mert cunami várható, 2004-ben az elefántok hagyták ott a partot a cunami előtt.

Dr. Martin Wikelski, a Max Planck Állati Viselkedéstudományi Intézet professzora, aki évtizedekig az állati vándorlásokat kutatta, tapasztalatai alapján már hosszú évekkel ezelőtt elhatározta, hogy valamiféle szisztematikus vizsgálatot fog végezni az állatok természeti katasztrófákat megelőző különleges viselkedésével kapcsolatosan. A különböző érzékelőkkel ellátott adatgyűjtő eszközök, amelyeket ma már akár egy nagyobb rovarra is applikálhatunk, hatalmas lehetőséget rejtenek e vizsgálatokban.

No de miként lehet tudományos eszközökkel bizonyítani azt, ha egy állat „előrejelzi” a közelgő földrengést, amikor mi emberek se vagyunk erre képesek? A kutató olyan rengéseket vizsgált, amelyekről tudták, hogy biztosan be fognak következni: a nagyobb rengéseket követő utórengések voltak a célpontjai. A lehetőség 2016. októberében adódott, ekkor Olaszország középső vidékén egy kb. 5-ös erősségű rengést észleltek, a kutatók azonnal megkeresték a környék számos állattartóját, hogy szerelhetnének-e mérőműszereket a jószágaikra. Sokan visszautasították a kérést, azonban találtak egy családot, amelynek tagjai már korábban észrevették, hogy az állataik izgatottan viselkedtek a legutóbbi rengés előtt. Ez a család hozzájárult az adatgyűjtős nyakörvekhez.

A farm elhelyezkedését sárga négyzet jelzi a színes pontokkal jelzett földrengés epicentrumok közt. A bal alsó sarokban az istállóban kipányvázott tehenek láthatóak.
Forrás: Ethology

 

„A farmerek bíznak az állataik érzékeiben, mivel tudják, mennyire kifinomultak azok” – mondta Wikelski professzor. A család megmutatta, melyik háziállatok reagáltak a legizgatottabban a rengésre (kb. 20 tehén, kutyák, birkák, csirkék, nyulak, pulykák), ezek az állatok mind kaptak mozgásérzékelő adatgyűjtő műszert. Bár eredetileg az 5-ös erősségű rengés utórengéseit szerették volna vizsgálni, mint később kiderült, ez előrengés volt, és egy sokkal súlyosabb hatású, 6,6-es erősségű követte pár nappal később. „Elképesztő szerencsénk volt azzal, hogy tudtunk adatot gyűjteni a nagy rengés előtt, közben, és után is!” – tette hozzá Wikelski.

Az előzetes adatelemzésekből, amelyeket az Ethology szakfolyóiratban közöltek a kutatók, eleinte semmi különösre nem derült fény. Azonban tüzetesebb vizsgálat után kiderült, hogy bizonyos állatok reakciói elképesztően kaotikusak voltak: azoké, amelyeket az istállókban tartottak. „Úgy tűnik, hogy azok az állatok, amelyek nem az istállóban voltak, hanem a szabadban legeltek egyáltalában nem reagáltak.” A farm egyes tehenei az istállóban, kipányvázva álltak, míg máskor a legelőn voltak, a birkák pedig szabadon mozoghattak a saját, külön istállóikban.
„Az istállókban lévők hatalmas aktivitást mutattak, ha ez tovább tart egy óránál, akkor tudjuk, hogy valami nincs rendben” – mondta Wikelski, aki szerint az adatvizsgálat olyan volt, mintha a pénzpiaci mozgásokat elemeznék, ha minden állat más irányba indul el, akkor jön a tőzsdekrach.

Számos rengés volt még azután, hogy az állatokat felszerelték a mozgásérzékelőkkel, s kiderült, hogy minél közelebb volt az adott állat a következő rengés epicentrumához, annál korábban kezdett nyugtalankodni is. Az egyik rengés epicentruma igen közel volt a farmhoz, ezt 16-18 órával előzte meg az állatok „jelzése”. „Ez meglehetősen hosszú riasztási időnek számít” – tette hozzá Wikelski.

Valóban vannak összefüggések? A kék vonal az állatok aktivitását jelzi, a színes négyzetek a földrengéseket, a pirosk az erősebbek.
Forrás: Ethology

 

Susan Hough, az USA Geológiai Szolgálatának szeizmológusa, akinek a most bemutatott kutatáshoz nem volt köze, elmondta, tetszik neki a megközelítés, amit a kutatók alkalmaztak. „Mindenki hallott legendákat az állatok földrengést előrejelző képességeiről, ám számos eset utólagos visszatekintés, amikor például valaki a rengés után visszaemlékszik, hogy a macskája furán viselkedett. Ezeket nem lehet tudományosan vizsgálni. Hough szerint a tanulmányban közölt eredmények nem elsöprő erejűek, ránézésre nem ugrottak ki az összefüggések az állatok mozgása és a rengések között. Morgan Page, az USA Geológiai Szolgálatának geofizikusa sem látja a szerzők által összefüggőnek vélt adatokat. „Az azonban nagyszerű, hogy valaki éppenséggel megpróbálja megmérni az állatok viselkedését a rengés előtt.”
Hough azt mondta, ő még több adatot szeretne látni, mielőtt következtetést vonna le azokból, és ebben Wikelski is egyetért vele. „Fontos hangsúlyozni, hogy mindez előzetes elemzési eredmény volt, nem lehet ilyen adatokra alapozni egy előrejelző rendszert” – tette hozzá Wikelski, s elmondta azt is, hogy az első néhány rengés adatainak elemzése után, egy kb. 3-as erősségű rengést, amely pontosan a farm alatt pattant ki, képesek voltak „megjósolni” az állatok mozgásadataiból. „Ez azért kezdetnek nem olyan rossz” – mondta a kutató.

Wikelski korábban egy másik, szintén háziállatokat vizsgáló kísérletben az Etna oldalában legelésző kecskékre rakott adatgyűjtő mozgásérzékelőket, s egy alkalommal a kecskék szokatlan aktivitása 6 órával egy jelentősebb kitörést megelőzően látszott az adatokban.

Nem szabad elfelejteni, hogy az ember hajlamos a természetet, állatokat valamiféle misztikus képességgel felruházni, s bár valóban vannak az állatoknak olyan kifinomult érzékszervi észleléseik, olyan dolgokról, amelyek a mi érzékeink számra észlelhetetlenek, rendkívül nehéz ezeket a tudományos elvárásoknak megfelelően rendszerezni. A földrengéseket „előrejelző” állatok elméletileg sok dolgot érzékelhetnek, azonban anélkül, hogy pontosan meg tudnánk határozni, mi módon, milyen esemény vagy fizikai folyamat érzékelésével „jelzik előre” pl. a földrengést, nem fog minket közelebb vinni a valódi, megbízható, műszeres előrejelzésekhez.
Hasonló kutatások nélkül azonban még ennyivel se jutnánk közelebb, ezért érdemes foglalkozni a témával akkor is, ha egyelőre az eredmények kétségesek.

Hozzászólások

Szintetikus mikroszálak környezetünkben

Szintetikus mikroszálak környezetünkben

A szárazföldi műanyagszennyezés hatalmas részét teszik ki a műszálas textilekről mosáskor leszakadó mikroszálak egy új amerikai tanulmány szerint.

Új elemzések készültek a 2100-ra várható tengerszint-emelkedésről

Új elemzések készültek a 2100-ra várható tengerszint-emelkedésről

A sarkvidéki jégmezők olvadása akár további 38 centiméteres tengerszint-növekedést is produkálhat.

Veszélyben a mediterrán és trópusi élővilág

Veszélyben a mediterrán és trópusi élővilág

A szakértők úgy vélik, hogy a mediterrán és trópusi területeken élő állatokat fenyegeti leginkább az emberi terjeszkedés és a klímaváltozás.

Kihalási esemény nyitott utat a dinók uralmának

Kihalási esemény nyitott utat a dinók uralmának

A Kínai Földtudományi Egyetem és a brit Bristoli

Önkéntesek összefogásával dolgozott az I. Bodrogi PET Kupa

Önkéntesek összefogásával dolgozott az I. Bodrogi PET Kupa

Hat tonna hulladékkal mostantól kevesebb rejtőzik a Bodrog Sárospatak és Tokaj közötti ártéri erdőben.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket