Jusztina, Kozma, Damján2020. szeptember 26., szombat
Kultúra

Az örökkévalóság balzsama – a múmiák titka

National Geographic Magyarország

Az egyiptomi tudomány és művészet egyik legkiemelkedőbb teljesítménye a balzsamozás. Milyen adalékokat használtak, mi volt a konzerválási eljárás titka?

A Nílus mentén a bebalzsamozás technikáinak kifejlesztésére egyes feltevések szerint az időjárás és a földrajzi környezet is jó lehetőségeket adott. A száraz, meleg levegő, a kiszáradt, homokos föld hatására az eltemetett holtak maradványai viszonylag jó állapotban maradhattak fenn. Ebből a tapasztalatból aztán a helybeliek fokozatosan alakították, finomították az eljárásokat – mindaddig, amíg háromezer évvel ezelőtt immár milliószámra balzsamozták a holttesteket.

Ennek az „iparágnak” a titkait próbálja most egy német kutatócsoport megfejteni. A legrégebbi eljárásokról azonban nem maradt fenn korabeli beszámoló, csupán a római Plinius nyújt némi eligazodást a homályban.

Német kutatók most megállapították, hogy időben igencsak eltérő metódusokat használtak az ókori Egyiptom Ó- és Középbirodalmában, vagy éppen a hanyatló korszak Ptolemaida uralkodóinak idején, amikor már részben görög befolyás alatt állt a térség.

Modern szövettani vizsgálatokkal tübingeni és müncheni kutatóknak sikerült megállapítani, hogy a múmiák olyan anyagokat tartalmaznak, mint például a gyanta és a kátrány – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). Továbbra sem bizonyos azonban, hogy miként állították elő ezeket az anyagokat az ókori mumifikátorok.

Konzerválás cédriummal

A tübingeni és a müncheni szakértők egy háromezer éves múmiát vizsgáltak a legutóbb, amely a Saankh-Kare (Szánkh-Karé) nevet viseli, s amely a New York-i Metropolitan Múzeum kiállítási tárgyai között található. A tudósok adalék-, illetve kötőanyagokat vizsgáltak, amelyek a sírban voltak, így például egy barnás, gyantás preparátum-maradványt, amely nyilvánvalóan a múmiák konzerválásához kellett.

Az Ulrich Weser által a Tübingeni Egyetemen és a Johann Koller által a müncheni Doerner Intézetben irányított kutatócsoport ebben az anyagban fenolokat és guajakolokat azonosított az FAZ beszámolója szerint. Ezek a vegyületek tűlevelű fák elhamvasztásakor keletkeznek. Az egyiptomiak minden bizonnyal cédrusokat égettek el ahhoz, hogy konzerváló készítményeket nyerjenek, amit egyébként más maradványokból is feltételeznek a kutatók.

Mindennek alapján a tudósok úgy gondolják, hogy Szánkh-Karét úgynevezett cédriummal balzsamozták be, amely egy olajos kátrányféleség, s amely a cédrus felizzításakor először olvad ki a faanyagból. (Mindez egyébként egybecseng az idősebb Plinius római kori feljegyzéseivel is, aki ír a cédrium felhasználásáról múmiák esetében.) A cédrust az egyiptomiak importálni voltak kénytelenek, minden valószínűség szerint Libanonból érkeztek a fák a Nílus partjaira.

Később a pisztáciagyantát is használták

Több mint egy évezreddel Szánkh-Karé bebalzsamozása után még mindig használták az egyiptomiak a cédriumot. Egy női múmia vizsgálatakor, amely a Krisztus előtti negyedik századból származik, vagyis az úgynevezett Ptolemaidák idejéből való, ugyancsak megtalálták ezt a kátrányféleséget a tudósok.

Ez a „fiatalabb” múmia azonban pisztáciagyantát is „kapott”, amelyet szintén nem nyersen, hanem felmelegítve adagoltak a holttesthez. Ez tehát egy kissé más recept volt, mint a korábbi, de Plinius erről is tudósított munkájában.

Az Óbirodalom múmiái egészen más metódussal készültek. Az Idu II elnevezésű múmia, amely több mint 4000 éves, például cédrusolajat tartalmaz, ugyanakkor nincs benne cédrium. A jelenség magyarázata az, hogy cédrusfából készült a múmia szarkofágja (s ebből került át a testre az olaj), de a balzsamozáshoz nem használták a cédriumot. Idu II-t ugyanakkor szintén fenyőből készült kátránnyal kezelték, ám ez a fa nem cédrus, hanem erdei fenyő volt. Erről a metódusról – kell-e mondanunk? – Plinius ugyancsak tudósított. Az erdei fenyő felmelegítésével először a cédrium válik ki a faanyagból, másodjára, még erősebb izzításra viszont az a fenyőszurok folyik ki, amelyet Idu II konzerválására is használtak.

Mindezek a „fenyőváladékok” hozzájárultak ahhoz, hogy a múmiákat megóvják a baktériumoktól, mikrobáktól, a gombáktól és a férgektől. Ebben egyébként a guajakol játssza az egyik legfontosabb szerepet, amelyet a gyanták és szurkok tartalmaznak. Ulrich Weser kutatócsoportja állatkísérletekkel képes volt reprodukálni azt a balzsam-adalékot, amely valóban alkalmas volt arra, hogy az enyészettől megmentse az állati maradványokat.

Hozzászólások

A vártnál ősibb találmány a rozsdamentes acél

A vártnál ősibb találmány a rozsdamentes acél

A modern rozsdamentes acél készítésének technológiáját a 19. század elején dolgozták ki, úgy tűnik azonban, hogy a távolabbi múltban is ismertek hasonló ötvözetet.

15 évvel az indiai-óceáni földrengés és szökőár katasztrófája után

15 évvel az indiai-óceáni földrengés és szökőár katasztrófája után

2004. december 26-án a Richter skála szerinti 9,1-9,3 erősségű földrengés rázta meg Szumátra északnyugati partját.

Rekonstrukció igazolja, hogy pontos portré született az ókori fiúról

Rekonstrukció igazolja, hogy pontos portré született az ókori fiúról

Az 1-3. századi Egyiptomban gyakran készítettek portrét az elhunytakról.

Több mint egy tucat jó állapotú szarkofágot találtak Egyiptomban

Több mint egy tucat jó állapotú szarkofágot találtak Egyiptomban

A 14 érintetlen koporsó 2500 éve várhat a felfedezésre Szakkara nekropoliszában.

120 ezer éves emberi lábnyomokat találtak

120 ezer éves emberi lábnyomokat találtak

Homo sapiensek egy kis csoportja haladt el egy tó partján, a mai Szaúd-Arábia területén.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket