25 éve hunyt el a Nobel-díjas Gábor Dénes
25 évvel ezelőtt hunyt el a magyar származású, Angliában alkotó fizikus, Gábor Dénes. Számtalan találmánya és szabadalma bizonyítja zsenialitását, amelyet a tudományos világ 1971-ben Nobel-díjjal ismert el.
Apjától örökölhette műszaki érdeklődését, aki a Magyar Általános Kőszénbánya alkalmazottja volt. A család legidősebb fiúgyermeke, 1900. június 5-én még Günszberg Dénesként látta meg a napvilágot. Apja névváltoztatási kérelmét csak két évvel később hagyta jóvá a hatóság.
Az ifjú nagyon jó körülmények között nevelkedett, angol, francia, német nevelőnők segítségével tanult nyelveket, általános iskoláját a Szemere utcai népiskolában végezte. Valódi képességei a Markó utcai főreáliskolában már megmutatkoztak, 10 évesen adta be első szabadalmát is az „aeroplán körhintá”-ra. A kor oktatását és pedagógusok hitvallását jól szemlélteti Frank János fizikatanár, aki saját fizetéséből szerelte fel a fizikaszertárt és adott kiváló oktatást tanítványainak. Elkötelezett tanárok sokasága tanított hazánkban, eredményességüket bizonyítja, hogy ekkor koptatta az iskolapadot Szent-Györgyi Albert, Neumann János, Kármán Tódor, Szilárd Leó, Teller Ede is.
Gábor Dénes visszaemlékezése szerint: „Akkor Magyarország nagyon szegény ország volt, de gazdag volt tehetségekben.” Tanulmányait a Kir. József Műegyetem gépészmérnöki szakán folytatta egy évig, de az ott uralkodó légkör miatt a berlini-charlottenburgi Technische Hochschule elektromérnöki szakára iratkozott át.
Szabadidejét a tudományegyetemen töltötte, Einstein szemináriumát hallgatva. Valójában ezeken az előadásokon tanult, de nem csak ő: „nyolc Nobel-díjas ült… az első sorokban.” 1924-ben megszerezte a diplomát és azonnal elhelyezkedett a Siemensnél. Három év múlva már doktori oklevelét vehette át, miután megvédte a katódoszcillográfról írt értekezését.
Kutatások, felfedezések, szabadalmak
Kutatásainak irányát nagyban befolyásolta Szilárd Leó, akivel együtt fejlesztették ki (1927-ben szabadalmaztatták) a töltéssel rendelkező, elemi részecskék sebességének gyorsítását lehetővé tevő, ciklotront. Érdekes megemlíteni, hogy az erdélyi Gaál Gyula is ekkor küldte el dolgozatát egy német folyóiratnak, amelyben a ciklotronnal egyező szerkezetet vázolt fel. Ekkor jelentett be szabadalmat a fémgőz-ívlámpára. Közös gondolkodásuk nem volt mindig sikeres, hiszen az elektronmikroszkóp ötlete is az ő fejükben fogant meg, első működő szerkezetet mégis Ruska, német kutató építette meg.
1932 és 1933 között a plazmajelenségekkel foglalkozott (plazmának nevezzük az erősen ionizált, villamos szempontból szinte semleges gázokat), a munkát azonban nem tudta folytatni, mert Hitler hatalomra kerülésével biztonsága veszélybe került. Menedéket Magyarországon kapott, ahol az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában dolgozhatott tovább. Kutatásai számos kérdésre megoldást találtak, azonban a plazmalámpák élettartama igen rövid volt, ipari hasznosításukra nem került sor. A további magyarországi kísérleteknek egy angliai meghívás vetett végett, 1934-től ott élte le egész életét.
Infravörös radartól a holográfiáig
British Thomson-Houston Co. kutatólaboratóriuma másfél évtizedig volt otthona Gábornak. Kutatási területe az elektronoptika, de megrendelést kapott egy háromdimenziós mozi létrehozására is.
A háború alatt, mint idegent, nem engedték a fontosabb hadikutatások közelébe, ennek ellenére őt is foglalkoztatta a német repülőgépek korai jelzésének problémája. Megszerkesztett egy olyan gépet, amely a forró motorok által kibocsátott infravörös sugarakat volt képes „meglátni”, az ún. átváltóernyő a radarhoz hasonlóan eredményesen jelezte a közeledő repülőgépeket.
A háborút követő években az elektronmikroszkóp felbontásának növelésével foglalkozott, céljaként azt tűzte ki, hogy az egyes atomokat is meg lehessen különböztetni egymástól. Kutatási eredményeit Az elektronmikroszkóp című könyvében hozta nyilvánosságra.
Elektronoptikai kísérletei vezettek a holográfia (holo = egész) felfedezéséhez, 1947-ben ismerte fel, hogy a tárgyról visszavert hullámoknak nem csak intenzitását, de amplitúdóját és fázisát is mérhetjük és rögzíthetjük is, és az így kapott kép háromdimenziós. Igaz, a rögzítéshez egy referencianyaláb szükséges, ez lesz később a lézerfény. A találmány részletes leírását 1949-ben tette közzé Mikroszkópia hullámfront-rekonstrukció segítségével címen. A holográfia alkalmazásával lehetővé vált a mikroszkopikus nagyságú objektumok sebességének mérése, a rezgő testek alakváltozásának megfigyelése és a roncsolásmentes anyagvizsgálat. A holográfia kutatásáért 1971-ben elnyerte a fizikai Nobel-díjat.
1958-ban már sikeres kísérleteket végzett a lapos képcsőjű TV kifejlesztésében, igaz, ipari alkalmazása csak a technika fejlődésével vált lehetővé. (Első készüléke 0, 5×05 méter képernyőméretű, tíz centiméter mélységű volt.) Mégsem az ő nevével lett híres a sík képcső, Sinclair volt az a kutató, aki sikeresen vette észre Gábor Dénes szabadalmi jogának lejártát és árulta az eljárást saját neve alatt.
A jövőt fel lehet találni
1958-ban az Imperial College kifejezetten Gábor Dénesnek hozta létre az alkalmazott elektronfizikai tanszéket, ahol nyugdíjazásáig, 1967-ig dolgozott. Egy tanítványa szerint: „Kutató diákjait tekintette legértékesebb művének, laboratóriumát pedig a földi paradicsomnak”
Élete utolsó tíz évében egyre inkább a jövő kérdései foglalkoztatták. Két futurisztikus könyve is megjelent, A jövő feltalálása és Tudományos, technikai és társadalmi újítások címmel. A Római Klub alapítójaként kételyeit hangoztatta a modern ipari társadalom jövőjét illetően, kétségbe vonta, hogy a szüntelen növekedés a stabilitás és a fejlődés feltétele lenne. Később így ír: „egy érett társadalom érdekében kell dolgoznunk, amely stabil számbelileg és anyagi termelésben, ökológiai egyensúlyban van a föld erőforrásaival.” Később folytatva gondolatát: „Bízom benne, hogy a problémák megoldhatók, noha el kell ismernem, hogy reményeim inkább optimizmuson, mint szilárd adatokon alapulnak.”
1974-ben egy súlyos agyvérzés érte a tudóst, teste lassan megadta magát az időnek és 1979. február 9-én végleg eltávozott az élők sorából. Könyvtára ma a nevét őrző főiskola tulajdonában van, tiszteletére pedig a Novofer Alapítvány magyar és nemzetközi díjat alapított. Ha sikerül Prof. Dr. Kovács László fizikatörténész, a Berzsenyi Dániel Főiskola rektorhelyettes terve, akkor a mai nap emléktáblát avatnak a Gábor Dénes hamvait őrző londoni temetőben.