Ivó, Iván, Milán2019. május 19., vasárnap
Kultúra

Teleki Pál – egy ellentmondásos életút

National Geographic Magyarország

„Nehéz ma igaz úton járni, de lehet” – ezt a mondatot kölcsönzi egy nevét viselő vajdasági cserkészcsapat Teleki Pál gróftól. Talán ez volt a legnagyobb tévedése a kétszeres miniszterelnöknek, aki – ha igazak a krónikák –, többször letévedt erről az útról, majd végül maga is beismerte ezt, s önkezével vetett véget életének.

Teleki Pál megítélése rendkívüli indulatokat kelt még manapság is.

Lengyelországban például kifejezetten tisztelik, mint olyan politikust, aki képes volt 1939-ben nemet mondani Hitlernek, és nem hagyta, hogy országán keresztül vonuljanak a náci csapatok.

Teleki a lengyelekért ennél többet is tett: amikor a németek lerohanták a szláv államot, a közös lengyel-magyar határon több tízezer (egyes, talán túlzó adatok szerint 150 ezer) menekültet fogadott be az irányítása alatt álló Magyarország.

És ezt nem is felejtették el a lengyelek, hiszen 2001-ben posztumusz a legmagasabb kitüntetések egyikét adományozták Varsóban Teleki Pál grófnak.

A kétszeres magyar miniszterelnök (1920-1921 és 1939-1941) nevéhez legtöbbször a zsidótörvények megalkotását és előkészítését kapcsolják, ami talán kevésbé teszi szalonképessé a régi, grófi családból származó politikust.

Korai, a német nézetektől eltérő antiszemitizmusát azonban máshogyan kell értékelni, mint a mai zsidóellenességet – Auschwitz, Holocaust után. Telekire jellemző példa, hogy egyik egyetemi előadásán kicsapódott a nagyterem hátsó ajtaja, és botokkal felfegyverkezett, a bajtársi egyesületek sapkáját viselő egyetemisták „zsidók ki!” jelszóval rontottak be.

Teleki nyugodtan felállt, és következőket mondta Száraz György idézete szerint: „Uraim, a Numerus Clausust az én kormányzatom alatt törvényesítettük, az itt ülő zsidó vallású hallgatók törvényesen egyetemi polgárok, önök távozzanak!”. (Első miniszterelnöksége idején a zsidók továbbtanulását korlátozó törvény neve volt a Numerus Clausus.)

Rabló, szélhámos és elismert tudós?

Amikor nem volt miniszterelnök, a rossz nyelvek vagy rablóként (1919-ben, a Tanácsköztársaság idején a bécsi magyar nagykövetséget „fosztotta ki” állítólag a másik leendő miniszterelnökkel, Bethlen Istvánnal) vagy szélhámosként (1925-26-ban a frankhamisítási per kapcsán) emlegették, ami egy gróftól szintén nem megszokott dolog. Ugyankkor elismert tudós volt, az akadémia tagja, akinek földrajztudósi pályáját francia díjjal is elismerték.

Tragikus életére a pontot saját maga tette: öngyilkosságot követett el, miután 1941-ben már nem volt képes ellenállni Hitlernek, és átengedte a német csapatokat Jugoszlávia felé, noha éppen azelőtt néhány hónappal írt alá Magyarország és a délszláv állam örökbarátsági szerződést.

Száraz György így ír Teleki ellentétes megítéléséről. Teleki ellen szól, hogy: „ő az antibolsevizmus, a faji megkülönböztetés, a nacionalizmus, az irredentizmus egyik szülőatyja; hogy az első miniszterelnöksége idején bevezette a botbüntetést, munkásellenes szankciókat alkalmazott; elősegítette az olasz-német orientációt; hogy zsidótörvényeket alkotott, s végső soron még akkor is folytatta az öngyilkos politikát, amikor már maga is érezte a mind szörnyűbb veszélyt”.

Ugyanakkor a Teleki mellett szóló érvek: „szűkebb szakmájának, a geográfiának igazi tudósa volt, és noha ’fajvédő’ volt, a germán vérmítoszt elutasította; hogy első miniszterelnöksége idején ő számolta fel a gyilkos különítményeket, s amikor a parlament megszavazta a botbüntetést, beteget jelentett; hogy reformokat akart; hogy igyekezett szembeszállni a német zsarolással, és visszaszorítani a szélsőjobboldalt; hogy a zsidókérdésben is az ’emberségesebb magyar megoldást’ kívánta a némettel szemben”. (Például ő volt az is, aki 1939-ben feloszlatta a nyilas mozgalmat.)

Sorsfordító időkben többnyire rossz döntést hozott

Teleki Pál miniszterelnökként sorsfordító időkben általában rossz döntéseket hozott. Igaz, jó döntést nem is igazán hozhatott, hiszen hiába követték egymást a harmincas-negyvenes években az angol orientációjú magyar kabinetek, valójában csak a német dominancia érvényesülhetett akkoriban Közép-Európában. A kevés alternatíva közül Teleki csak egyetlen egyszer választott helyesen.

Ez akkor történt, amikor 1939-ben Hitler kérése ellenére megtagadta, hogy a németek Lengyelország ellen Magyarországon keresztül indítsanak támadást. Ezt egyébként az tette volna lehetővé, hogy a nemzetközi egyezményekkel ellentétesen Teleki (és Horthy Miklós) 1939-ben megszállta Kárpátalja teljes területét, noha az első bécsi döntés nyomán 1938. november 2-án csak a Felvidék déli, magyarlakta sávját kapta vissza hazánk.

 Búcsúlevele

Búcsúlevele

1941-ben, öngyilkossága előtt azonban már ő sem tudott nemet mondani Hitlernek: Magyarország átengedte a német csapatokat, amelyek Jugoszláviára rázúdulva elárasztották a Balkánt. Ezzel Magyarország óhatatlanul belesodródott a második világháborúba.

A National Geographic Online tudomása szerint Teleki Pál azon a bizonyos utolsó éjszakán, öngyilkossága éjjelén utoljára egy híres operaénekessel tanácskozott. Az utolsó látogató neve mindeddig nem volt túlzottan ismert: Székelyhídi Ferencnek hívták. Székelyhídi, akárcsak a miniszterelnök, szintén jogi végzettségű volt, és szintén erdélyi származású.

Pályájuk furcsa egybeesése, hogy mindketten elszakadtak eredeti „szakmájuktól”, a jogtudománytól: Teleki földrajztudóssá és politikussá vedlett át időközben, Székelyhídi pedig világhírű tenorista volt akkoriban. Talán ezért is hívta magához Teleki utolsó pillanataiban Székelyhídit, hiszen közismert volt: a miniszterelnök nem szerette a politikai pályát, kényszernek érezte azt mindvégig.

Teleki, a földrajztudós

Teleki Pál 1897-ben érettségizett a Piarista Gimnáziumban. Ezután jogi, társadalomtudományi, földrajzi és mezőgazdasági tanulmányokat folytatott Budapesten és Mosonmagyaróváron. Ugyanebben az évben már gyakornok a földrajz tanszéken. 1907-ben Szudánba ment, onnan visszatérve európai és amerikai tanulmányutat tett. 1909-ben a Földrajzi Intézet igazgatója (1913-ig), majd 1910-ben a Magyar Földrajzi Társulat főtitkára lett, ezt a pozícióját, illetve később az alelnöki tisztséget e szervezetben 1923-ig töltötte be.

1913-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. A Turáni Társaság elnöke (1913 – 1916), illetve a Magyar Keleti Kultúrközpont egyik alelnöke (1916–1918) is volt ebben az időszakban. A fajelmélethez való vonzódását, sajátos antiszemitizmusát jól bizonyítja, hogy 1914-től az Egyesületközi Fajegészségügyi Bizottság, 1917-től pedig a Magyar Fajegészségügyi és Népesedéspolitikai Társaság elnöke.

A trianoni szerződés és a híres vörös térkép

A trianoni szerződés aláírásakor, 1920-ban Teleki Pál a magyar békedelegáció tagja volt. Itt került elő híres, a Kárpát-medence etnikai viszonyait ábrázoló térképe, amelyen piros színnel jelölte a magyarságot. Innen az elnevezés: „a vörös térkép”. Ez a dokumentum híven bizonyította, hogy mennyire igazságtalanok nemzetiségi szempontból a trianoni határok, hiszen az újonnan létrehozott Csehszlovákia és a délszláv állam, a későbbi Jugoszlávia, illetve a megnagyobbított Románia hatalmas, egybefüggő magyarlakta területeket kapott.

 A vörös térkép

A vörös térkép

A magyar tárgyalódelegáció vezetője, a korábbi szélsőséges nacionalista, utóbb konzervatívvá szelídült Apponyi Albert gróf nem tekintette fontosnak Teleki munkáját, amely a nemzetiségi viszonyokat követte. Apponyi ugyanis a történelmi Magyarország teljes területének helyreállítására törekedett a trianoni tárgyalásokon – a realitásokat figyelmen kívül hagyva. Erre a „mindent vagy semmit” taktikára ráfizetett a magyar küldöttség: az olaszok figyelmeztettek, hogy legalább vegyék elő a „vörös térképet”, amikor a sorsdöntő határkérdésekről szó esett. Ekkor Apponyi nehézkesen előhúzta a Teleki által készíttetett térképet, ám – mint utóbb kiderült – későn. A történelmi Magyarországot nem lehetett már helyreállítani, az igazságos nemzetiségi megoszlás figyelembevételére pedig már nem maradt idő.

Főbb földrajzi művei

Teleki Pál főbb földrajzi művei közé tartozik az Atlasz a japán szigetek cartographiájának történetéhez, amelyet Budapesten, 1909-ben adtak ki – a nemzetközi elismerést ez hozta meg számára, hiszen a francia díjjal is ezt a munkáját tüntették ki. A földrajzi gondolat története című művét 1917-ben jelentette meg. Ezt a könyvét részben a lövészárkokban meghúzódva írta, az első világháború alatt. 1919-ben jelent meg a Magyarország néprajzi térképe a népsűrűség alapján – ezek a néprajzi tanulmányai vezették a híres vörös térkép megalkotásához. Amerika gazdasági földrajzáról 1922-ben jelentetett meg egy könyvet, de pedagógiával (A modern földrajz és oktatása, Bp., 1923) és gazdaságföldrajzzal (Általános gazdasági földrajz, Bp., 1927) is foglalkozott.

Teleki Pál részletes életrajza >>

Hozzászólások

230 éves titkos kód várja a megfejtőjét

230 éves titkos kód várja a megfejtőjét

A különös, 18. századi felirat egy francia falu egyik szikláján olvasható.

Közel tízezer éves rágókat vizsgáltak a szakértők

Közel tízezer éves rágókat vizsgáltak a szakértők

A leletek ősi skandináv emberek DNS-ét őrzik.

Vassal javították útjaikat a rómaiak

Vassal javították útjaikat a rómaiak

A rómaiak olvasztott vasat használtak a pompeji utcák javítására, épp, mielőtt a Vezúv kitört volna.

5 000 éves mészárlás áldozatainak maradványai kerültek elő

5 000 éves mészárlás áldozatainak maradványai kerültek elő

A 15 fős család tagjaival kegyetlenül végeztek, de a holttesteket nagy odafigyeléssel temették el.

A gonosz anatómiája 1. rész – Edward Hyde nyomában

A gonosz anatómiája 1. rész – Edward Hyde nyomában

Kiben nem ébred fel olykor a szunnyadó Edward Hyde?

National Geographic 2019. májusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

7 800 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket