Eufrozina, Kende2020. szeptember 25., péntek
Kultúra

Már egymillió éve jeleket használt az ember elődje?

National Geographic Magyarország

Francia és bolgár kutatók szenzációs leletekkel és új elmélettel álltak elő: 1, 2-1, 4 millió évvel ezelőtt már olyan értelmes lények éltek Európában, akik jeleket használtak, vagyis a kultúra megjelenése a Földön akár egymillió évvel korábban történhetett, mint ahogyan azt eddig feltételezték.

Az emberré válás folyamatában az egyik legérdekesebb probléma az, hogy mikor jelent meg a kultúra, mikortól számíthatjuk azt az időszakot, amikor az emberek, emberelődök gondolkodása kezdett kifinomulni, illetve hogyan kezdődött el a jelek használata.

Francia és bolgár kutatók, egy különleges északnyugat-bulgáriai lelőhely alapján most azt állítják, hogy a korábban hittnél sok százezer évvel korábban, már 1, 4-1, 2 millió évvel ezelőtt megjelent a szimbolikus gondolkodás elődeinknél. A kutatók nem biztosak abban, hogy milyen emberelőd gondolkodott jelképesen, de feltételezik, hogy talán a Homo erectusról van szó. Erre egy zápfog, mint a lelőhely egyetlen, emberi testből származó maradványa is némi – ha nem is megdönthetetlen – bizonyítékul szolgál – írja a BBC Online.

Mitől jöttek lázba a régészek?

De térjünk rá arra, hogy mit is találtak a régészek a Kozarnika barlangban, Bulgária északnyugati részén, Oresec környékén! A lelet első látásra nem tűnik túl különlegesnek. Egy állati csontmaradvány, amelyen néhány párhuzamos vonal látható. Sokan megcsóválnák a fejüket: ettől jöttek lázba a régészek? – hiszen ilyen vonalakat bárki tudna egy élesebb kővel a csontokba belekarcolni, belevágni.

De éppen erről van szó! Ezeket a vonásokat éles kővel karcolták, vésték egy nyolc centiméter hosszú csontba, nem pedig valamilyen gyakorlatias tevékenység nyomán, véletlenül kerültek oda. Így például a húsnak a csontról való leszedése, lehántása során nem maradnának ilyen nyomok. Nem is valamilyen ügyetlen, egymillió évvel ezelőtti hentes félrecsapásairól van szó. Ugyanis a csontnak olyan részén találták azokat, ahonnan nem lehet húst leszedni, és nincs mit levágni sem. A kutatók éppen ezért azt feltételezik, hogy tudatos cselekedetek eredményeként kerültek a csontokra a karcolások.

Ez pedig arra utal, hogy az emberek elődei már 1, 4-1, 2 millió évvel ezelőtt szimbólumokat használtak. Ez komoly előrelépés lenne, több tekintetben is. Egyrészt ezek lennének az emberiség legrégebbi jelei, másrészt a tudományos kutatást is nagyban segítheti a mostani felfedezés. Ha ugyanis igaznak bizonyul a Bordeaux-i Egyetem kutatójának, Dr. Jean-Luc Guadellinek a tézise, akkor újra kell majd írni hamarosan az őstörténeti szakkönyveket. (Bolgár részről Nikolaj Szirakov irányította a régészeti feltárásokat Kozarnik.)

A “ha” szócska használata különösen indokolt a mostani leletek kapcsán. A tudósok többsége mindeddig azt hitte, hogy a szimbolikus gondolkodás a Homo sapiens megjelenésével kezdődött a Földön, vagyis körülbelül 30-50 ezer évvel ezelőtt. A National Geographic Online-on ugyanakkor beszámoltunk már arról, hogy német tudósok régóta kétségbevonják azt, hogy a mai ember (Homo sapiens sapiens) közvetlen elődjénél, a Homo sapiensnél lehet csak kultúráról beszélni. A német tudósok szerint már a Homo erectusok is fejlett kultúrával rendelkeztek, egyfajta “műanyagot” is képesek voltak előállítani, mint ahogyan figuratív emlékeket is maguk után hagytak. Mindezek a teóriák 200, 300, 500 vagy 800 ezer évvel ezelőtti maradványok alapján születtek.

Mit jelenthetnek a jelek?

De térjünk vissza Bulgáriába. Itt, a Kozarnika-barlangban francia és bolgár tudósok kutattak, s azt állapították meg a fellelt csontokat elemezve, hogy azokon a vonások túlzottan szabályosak ahhoz, hogy véletlenül kerüljenek egymás mellé. A párhuzamos vésések, karcolások egy éles kőszerszámmal készültek. Ugyanakkor természetesen a jelentésükről, a vonások magyarázatáról korántsem tudunk eleget, és valószínűleg sohasem tudunk biztosat. Guadelli feltételezései szerint lehet, hogy azt jelenik a vonalak, hogy “16 állatot láttam ezen a helyen”. A francia kutató szerint akár valamilyen nyelvhez hasonló gondolati struktúra első jelei is lehetnek a karcolások. (A kutatók egyébként nemcsak egy csontot találtak. A már említett 8 centiméteres hosszúságú darab mellett felbukkant egy másik is, amely 27 bevágást tartalmazott.)

A csontok mellett talált egyetlen emberi zápfog alapján – mint ahogyan korábban már említettük – a kutatók a Homo erectust feltételezik az első szimbolikus gondolkodású lénynek a Földön. Ez az antropológiai, paleontológiai meghatározás azonban igen bizonytalan, egyetlen fog alapján merész lenne teljes körű elemzést adni. A leletek korát a kutatók a paleomagnetizmus jelenségének segítségével állapították meg. Ez a módszer azon alapszik, hogy a Föld mágneses pólusai az idők során megcserélődtek. Ezeknek a cseréknek a nyomait a mágneses kőzetek megőrzik, így meg lehet állapítani a leletek hozzávetőleges korát, jelen esetben az 1, 2-1, 4 millió évet.

A vonalakkal ellátott csontdarab valószínűleg egy olyan emlőstől származik, amelyik a mai szarvasmarhák, juhok és antilopok rokona lehetett, a kutatók szerint valamilyen marhaféle volt egyébként. A mostani felfedezésről Dr. Guadelli egy a franciaországi Rennes-ben megrendezett konferencián számolt be. A francia-bolgár kutatások eredményeiről hamarosan egy angol nyelvű tudományos folyóiratban is részletes értekezés lesz majd olvasható.

Hozzászólások

15 évvel az indiai-óceáni földrengés és szökőár katasztrófája után

15 évvel az indiai-óceáni földrengés és szökőár katasztrófája után

2004. december 26-án a Richter skála szerinti 9,1-9,3 erősségű földrengés rázta meg Szumátra északnyugati partját.

Rekonstrukció igazolja, hogy pontos portré született az ókori fiúról

Rekonstrukció igazolja, hogy pontos portré született az ókori fiúról

Az 1-3. századi Egyiptomban gyakran készítettek portrét az elhunytakról.

Több mint egy tucat jó állapotú szarkofágot találtak Egyiptomban

Több mint egy tucat jó állapotú szarkofágot találtak Egyiptomban

A 14 érintetlen koporsó 2500 éve várhat a felfedezésre Szakkara nekropoliszában.

120 ezer éves emberi lábnyomokat találtak

120 ezer éves emberi lábnyomokat találtak

Homo sapiensek egy kis csoportja haladt el egy tó partján, a mai Szaúd-Arábia területén.

Ujjnyomok alapján vizsgáltak barlangrajzokat

Ujjnyomok alapján vizsgáltak barlangrajzokat

Az emberiség írásbeliséget megelőző korszakának rendkívül fontos emlékei maradtak ránk barlangrajzok formájában, egy új kutatással arra igyekeztek választ találni, hogy kik is készíthették ezeket az alkotásokat.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket